horoszkóp

Saját fejébe zárt modell

2011.01.17. 12:06
Váltottunk néhány levelet a tizennyolc éves Weisz Fannival, aki siketen született, de tizenöt éves kora óta sikeres modell, legutóbb a Megasztárban szerepelt Rúzsa Magdi mellett, hamarosan pedig közös klippel jelentkeznek. A fiatal modell megosztotta velünk, hogy keserves dolog hallássérülten iskolába járni, hogy a továbbtanulás reménytelen hazánkban, viszont a munkában semmi gondja nincs. Szeretne segíteni a siketeknek és családjaiknak, hiszen pontosan tudja, hogy milyen nehéz így felnőni. Egy húszéves pasija is van, de ennél többet sajnos nem osztott meg velünk. Pedig becsülettel faggattuk. Vigyázat, rengeteg betű!

Weisz Fanni egy speciális kaposvári iskolában tanult, ahol a jelnyelvet, saját nyelvüket nem tanították abban az időben, ami miatt súlyos hátrányba kerültek, de ez szerinte nem az iskola hibája volt. "Az volt a legfontosabb, hogy megtanuljunk szájról olvasni. Volt, akinek könnyebben ment, volt, aki szinte képtelen volt rá. Emlékszem, hányszor unatkoztam az órákon, mert nem értettem egy mukkot sem, és ha végre egy szót sikerült elcsípnem, már úgy éreztem, hurrá, mindent tudok. Én szerencsés vagyok, mert jól olvasok szájról. Ezt egyébként nem is tudásnak, inkább képességnek nevezném. Fárasztó volt, reménytelen, és ma már tudom, hogy nagyon kicsi eredményességgel működött" – válaszolta a Velvetnek.

Aztán hatéves korában átesett Szegeden egy ötórás műtéten, aminek köszönhetően hallani kezdett. "Emlékszem, az egyik legnagyobb csoda számomra az volt, amikor egy szökőkút előtt állva rájöttem, hogy jé, a víznek is van hangja" – említette. A műtétről azonban, mint mondta, szerencsére nem sok emléke van. "Anya kezében elaludtam, és amikor felébredtem, egy nagy kötés volt a fejemen. Fájt egy napig, de nem elviselhetetlenül. Az első héten anyával voltam együtt a szobában, a másodikon pedig mamimmal, édesanyjám anyjával, mert neki dolgoznia kellett. Aztán a második hét végén értünk jött a papa és az anyu, és jöhettünk haza."

Az édesanyja és a nagymamája hangját néha még összekeveri, mint mondta, nagyon hasonlítanak egymásra, kicsit olyanok, mint a madárcsicsergés. "Először hallani a hangjukat egyébként furcsa volt, de nagyon érdekes. Csodálkoztam, hogy ezek a hangok? Ez jön ki a torkukon, ha beszélnek?" – mondta Weisz a Velvetnek, aztán megosztott még egy történetet, milyen volt a hangokkal találkozni. "Sokat tanultam édesanyámmal az éjszakába nyúlóan. Egyik éjjel arra lettem figyelmes, hogy egy madárka énekel. Szóltam is anyának. Erre ő is fülelni kezdett de nem hallotta. Aztán mondta, hogy ez nem is lehetséges, ilyen későn nem dalol már madár. Persze én ragaszkodtam hozzá, mire végre kiderül az én madárkám egy tücsök" – idézte.

Saját fejedbe zárva

"Anya és a szülei minden megtettek, hogy ne legyünk a bátyámmal a saját fejecskéinkbe zárva, de nehézkes volt, mert más nyelven beszéltünk" – emlékezett vissza Weisz Fanni. "Gábornak, a bátyámnak sokat köszönhetek, mert vele mindig tudtam gondolatokat cserélni jelnyelven. Mindig azt mondta, hogy reméli, siket gyereke lesz. Akkor ezt nem nagyon értettem, de lassan rájöttem, miről beszél. Minden gyermeknek fontos, hogy a szüleivel megértesse magát" – magyarázta.

"Azt mondják, úgy tanul a gyerek, ha kérdez. Igen, ha tud kérdezni. Egy idő után belefáradtunk, hogy nehezen értettek meg minket és a válaszokra is rengeteg idő kellett. Ezért szép lassan csak a legszükségesebbeket kérdeztük. Így nem lehet fejlődni. Küzdelem ez mindenkinek. Mindez azért, mert valamikor okos, halló emberek kitalálták, hogy mi a jó a siket gyerekeknek, anélkül, hogy egy siketet bárki megkérdezett volna" – bosszankodott, majd hozzátette, hogy az anyja nem tanulhatta a jelnyelvet, mert az mondták neki az iskolában, ha jelnyelven kommunkálnak, akkor soha nem fognak a gyerekek megtanulni beszélni.

"Most már egyszerűbb nekem, hisz hallok. Nem értek mindent, és nem tudok mindent elmondani, de jeltolmács segítségével ki tudom fejezni a gondolataimat. Ráadásul anyával és a nagymamával már kialakult köztünk, hogy a szemünkkel is beszélünk. Anya pár éve szeretett volna elmenni egy jelnyelvtanfolyamra, de miután ez sem ingyenes, várnunk kell amíg összejön rá a pénz. Szóval semmi nem egyszerű és semmi nem tökéletes. A tapasztalatunk óriási ezen a területen, és tudjuk, mivel és hogyan lehetne fejlődést elérni. Most talán lehetőségem nyílik arra, hogy tegyek is a cél érdekében" – mondta.

A szépségbiznisz csábítása

Weisz Fanni tizenöt évesen indult először szépségversenyen. Eredetileg fotómodell tanfolyamot keresett, mert imádta, ha fényképezték. Jelentkeztek egy hirdetésre, ami modelltanfolyamot hirdetett, és ott mondták, hogy induljon az általuk rendezett szépségversenyen. Otthon megbeszélték, hogy nincs vesztenivalója, önbizalomnövelő-tréningnek pedig kifejezetten jó lenne. "Féltem kicsit. Nem a színpadtól vagy a versenytől, inkább attól, hogy más vagyok, mint a többiek. Nem akartam, hogy sajnáljanak, vagy szánalomból értékeljenek" – mondta.

Azóta szerepelt esküvőkiállítás arcaként, katalógus fotózásokon, reklámfilmekben, rengeteg bemutatón a Nike-tól a Freywille-ig. Mint mondta, klasszul másol mindent, így semmilyen nehézséget nem okoz neki, hogy hallássérült. "Elég egy mozdulat a fotóstól, és felveszem a kívánt pózt és kifejezést. Amikor zajos helyen fotóznak, még előnyös is lehet, ugyanis nem kell túlkiabálni a zajt, csak intés, és értem. A kifutón sincs problémám, mert érzem a ritmust. Szóval az, hogy hallássérült vagyok, nem akadályoz a munkám végzésében. Aki már dolgozott velem, az tudja" – állította határozottan.

Fontos a ritmusérzék

"A ritmusérzék nem a hallás függvénye. Vannak hallók is, akiknek nincs. Ha nincs fent a készülékem, mert a bemutatón olyan a hajam, hogy látszana, akkor a ritmusérzékemre támaszkodom leginkább. A rezgésekre, a dobra, a mélyebb hangokra. A színpad ezeket különösen jól vezeti. Csupán egy próba. ha bedugjátok a fületeket és jó hangos zene szól a szobában és erősen figyelni kezdtek, akkor elkezditek érezni a ritmust, a lüktetést a testeteken. Nekem ez az érzés a nyakamon a legintenzívebb, de érzem a szívemen, a gyomromban, a lábamon is" – magyarázta Weisz.

"A zenét nem csak hallani, érezni is lehet" – kezdte, amikor a zeneszeretről kérdeztük. Akkor szerette meg igazán, amikor elkezdődött a Megasztár, ő pedig hallani tanult. "Anya folyton a tévé előtt ült, és érdekelni kezdett, miért mondja mindig, hogy úgy sincs más szórakozása, legalább ilyenkor maradjunk kicsit nyugton, hogy meg tudja nézni. Kérdeztem, hogy mi tetszik neki annyira. Akkor leültetett a tévé elé és teljesen felhangosította. Be kellett csuknom a szemem és hallgatni. Akkor hallottam először Rúzsa Magdit énekelni. Bizsergető hangja volt. Aztán láttam az arcán, hogy valami fontosat szeretne mondani. Faggatni kezdtem anyát, mit énekel, így kerültem közel a zenéhez."

A tervek

A modellány szerepelt Rúzsa Magdival a Megasztárban, és közös klipet is terveznek. Mindenképpen szeretne jelénekléssel foglalkozni a jövőben, mint mondta, ragaszkodik a szó szerinti fordításhoz, a pontos szövegértéshez. Emellett célja a hallók és a siketek közelebb hozása, szeretne valami olyan dolgot csinálni, ami minden embert szórakoztat, és jó érzéssel tölt el. "Azt hiszem, manapság kezdenek kiveszni a szép dolgok a világból, és tudom, minden embernek szüksége van valami olyasmire, ami ha csak percekre is, de jó érzéssel tölti el" – mondta.

Egy alapítványon keresztül segítené a hallássérült családokat is. "Pontosan tudom, mi hiányzott nekünk, hogy mi volt előnyös, és előnytelen. Azért akarok küzdeni, hogy a siket gyermekek pont úgy élhessenek mint a hallók, hogy tudjanak szüleikkel kommunikálni, és, hogy ne legyenek egyedül a saját kis fejecskéikben bezártan. A legfontosabb a jelnyelv elsajátítása kicsi gyermekkorban és a szülök segítése, hogy elfogadják, gyermekük pont olyan mint a többi és van számára hely a társadalomban, ha saját nyelvükön kezdik meg fejlesztésüket" – avatta be a Velvetet terveibe.

Aztán elmondta, hogy a tanulástól kicsit elvették a kedvét, mivel nincs Magyarországon jelnyelven történő oktatás. "Amikor ülsz az órán és nem érted miről van szó, amikor elolvasol egy könyvet és néhány szó megértéséhez is tolmács segítsége kéne, amikor egész Baranya megyének egy főállású jeltolmácsa van, amikor a siket kisgyermek óriási lemaradással indul a suliban, önhibáján kívül, akkor szerintem nincs miről beszéljek" – felelte a továbbtanulást firtató kérdésünkre. Ennek ellenére egyfolytában tanul, hogy pótolja lemaradásait, és bízik abban, hogy mielőbb elkezdenek hazánkban is jelnyelven oktatni.