"Leszoktam a cigiről fél éve, rendszeresen futok, az öregkoromat rózsaszínben látom. Szerencsém van a választott pályámmal, mert ugyan a komolyzenei pálya sokban hasonlít az élsporthoz, de a zongorázásból legalább nem lehet kiöregedni" - mondta Havasi Balázs zongoraművész, amikor a jövője felől érdeklődtünk.
Lakkszoknya és tornacipő
A zongorista zeneművészeti szakközépiskolásokat tanít, és úgy véli, habár a magyar zenei oktatás magas színvonalú, szükség lenne arra, hogy az önmenedzselést is felvegyék a tantárgyak közé. "A patinás intézetekben azt nem tanítják, hogyan kell egy koncertplakátot megterveztetni, hogyan kell felvenni a kapcsolatot a koncertszervezőkkel, stb."
Ezeket Havasi a saját tapasztalatai alapján tanulta meg. Meglepődtünk, amikor a zongoristát Herczeg Zoltán divatbemutatóján láttuk a modellek között, arra még kevésbé számítottunk, hogy lakkszoknyát mutat majd be, tornacipővel. A bemutató után kerestük meg azzal a kérdéssel, mit jelent számára a rock'n'roll.
Átkorcsolyáztak a kezén
"A szó legnemesebb értelmében zongoraművésznek neveltek, de folyamatosan belesodródom extrém szituációkba. És imádom a rockzenét" - válaszolta. Havasit egyébként régi barátság fűzi Herczeg Zoltánhoz és a Hooligans dobosához, Kiss Endihez, ezért is örült annak, hogy közös show-jukon modellkedhetett. Amikor Havasi Balázs pályájára tértünk rá, a zongorista a gyerekkorától kezdve vázolta fel életének főbb állomásait.
"Gyerekkoromban előfordult, hogy thaiboxoltam, eltört a kezem, és nem tudtam gyakorolni. Aztán amikor korcsolyáztam, lábszárfogózás közben végigkorcsolyáztak a kezemen, ezért nem tudtam Svédországba utazni turnéra. De el kell mondjam, sosem vesztettem azzal semmit, hogy zongorista lettem."
Úgy él, mint egy rockzenész
Havasi úgy fogalmazott, hogy az élettapasztalatai töltik meg érzelmekkel a darabokat, melyeket játszik, ezt a gondolatát bővebben így fejtette ki. "Sok komolyzenész azt mondja, elmaradt a gyerekkora, nem tudott lemenni a grundra focizni. Én nemhogy focizni le tudtam menni, de abszolút részem volt minden élményben, amitől később képes lettem az embereknek érzelmeket átadni a zongorajátékommal. Szerintem az a művész, aki nem éli úgy az életét, akár egy rockzenész, az nem lesz olyan hiteles."
A zongorista komolyzenészként kezdte a pályáját, néhány éve azonban saját szerzeményekkel lépett a közönség elé, de amikor a műfaj meghatározására szolgáló crossover szót kimondtuk, az Havasi Balázst láthatóan irritálta.
"A honlapomon nem is lehet ezt a kifejezést olvasni. A crossover egy üzleti címke lett Magyarországon, amivel a gagyit akarják eladni, a komolyzenét olcsó dobgéppel keresztezve. Minősíthetetlen produkciókat adnak ki ez alatt" - mondta, és amikor a műfaj egyik képviselőjére, Edvin Martonra kérdeztünk rá, a zongorista elhárította a választ, mondván, nem tiszte megítélni a kollégáit, Edvint egyébként jó haverjának tartja. Ezenkívül még egy barátját fontosnak tartotta az interjúban megvédeni.
Hooligans-botrány
"Hozzátenném, most az bánt nagyon, hogy a Hooliganst megtalálják azzal, hogy innen meg onnan loptak. Ez egy baromság, amire a média persze azonnal rárobban. Bárhol jártam eddig a világban, biztos vagyok benne, hogy ez máshol nem történhetne meg. Egymásra nagyon hajazó szerzeményekkel rukkolnak elő sokan a nemzetközi piacon, és sokszor nyilvánvaló egyezéseknél sem szokás pereskedni, nemhogy ilyen vélt vagy valós, egy-két ütemnyi hasonlóságoknál. A rock- illetve popzenének megvannak a maga paneljei, amiket többé-kevésbé mindenki használ" - állítja Havasi Balázs, aki egyébként a nemzetközi tapasztalatait többek között egy londoni kiadón keresztül szerezte, akikhez első közös zenei projektével, a "The Unbending Trees"-zel szerződtek le.
"Több száz komolyzenei koncert után vett a pályám fordulatot. Nagy kampánnyal, figyelemfelkeltéssel dobtak be a showbizniszbe. Ilyenkor vagy életben maradsz, vagy kivet magából a piac. Én nemhogy életben maradtam, de a piac visszásságait is észrevettem, és ezáltal tudtam egy olyan produkciót csinálni, ami a világpiacra is alkalmas. Mivel már zeneszerzőként is dolgozom, ezzel sok szempontból előnyt élvezek. Egy szerzőt nehezebb lecserélni a nemzetközi zenei piacon, mint egy előadót."