horoszkóp

Tünde életének főműve: Donatella!

2008.04.01. 09:32
Kapcsolódó cikkek (1)
Tünde először beszél Donatelláról, és szakmai karrierjéről! A dekoratív médiaszemélyiség őszinte vallomásával bebizonyította, érdemes a szeretetünkre! Hogy kedvenc írónkat idézzük: jól csak a szívével lát az ember, ami igazán fontos, az a szemnek láthatatlan!

Nem sírtak a felhők úgyhogy kitárt szívvel indultam egy olyan beszélgetésre, amire már régóta vágytam. Korunk reneszánsz asszonya tartotta fogva elmém háboríthatatlannak hitt részeit és nem csalódtam. Erőtől, szeretettől és megértésről tanúskodott minden mozdulata, ami nemcsak érdeklődővé, de boldoggá is tett egy órára.

Tünde tavaszi záporként kezdett mondandójába, ami olyan friss és zsongó volt, mint a maga trubadúr szerelem. „A kislányom az életem főműve" - állította, majd odabiggyesztette az idézőjelet is, nehogy félreértsem szavait. „Talán nem vagyok szerénytelen, de sok mindent letettem az asztalra: újságíró vagyok, és MUOSZ tag 93 óta. Nagyon sok lapnak írok. A Sikeres Nőknek a főmunkatársa vagyok." A Budapest Tv-nél szerkesztő-műsorvezető-producerről azt is megtudtam, hogy a mai napig vannak saját finanszírozású műsorai.

„A Csak csajokat is vezettem az RTL Klubbon, ami nagy élmény volt, nagy kihívás és egyben nagy öröm is. Olyan jól sikerült, hogy azt mondták visszahívnak majd, csak egy kis időnek el kell telnie, hogy újra vezethessem ezt a műsort" - mondta Tünde, aki eddigre már felengedett, mert érezte, hogy csak a jó szándék vezérel. Azt is elárulta, hogy büszke arra, hogy ódon falak közt szívta magába a tudást és a zene szeretetét. „Az Operában nőttem fel, ötéves korom óta járok oda és nem akarok szerénytelen lenni, de értek is hozzá." Tünde, mint megtudtam, nem egyszer nyert már zenei vetélkedőt, amivel egyébként nem szokott dicsekedni.

Donatella édesanyjáról az is kiderült, hogy a tévézés és az újságírás mellett kötelezte el magát. Volt olyan idő, hogy hat lap is publikálta az írásait. „A Parlamentbe állandó belépőm volt, miközben női magazinoknak írtam. Ez szép korszaka volt az életemnek"- révedt el Tünde, aki a mai napig támogatja a beteg gyermekeket. „Vannak még álmaim, amik inspirálnak. Érzem, hogy a beszélgetős műsorok állnak a legközelebb hozzám. Mikor a MUOSZ igazolványt megkaptam, akkor főszerkesztői ajánlásom így szólt: fő erőssége a kapcsolatteremtés, a riportalanyai pedig megnyílnak." Ezt se cáfolni, se megerősíteni nem tudtam, csak azt éreztem, nincs tér, nincs idő, és nincsenek köztünk korlátok.

Tünde kedvenc képei!

A szakács, a nyomozó és a kertész

Tünde azt is elmondta, hogy a színházat nemcsak nézőként, hanem színészként is imádta. A köztársaság első éveiben Lukács Sándorral, Esztergályos Cecíliával, Eszenyi Enikővel is játszott a Pesti Színházban. „A színház egy kellemes kirándulás volt számomra, de nem vagyok színésznő. Szép emlék. Délelőtt próbák, este előadások."

Ezután a művésznőt kislányáról, Donatelláról faggattam, mert kíváncsi voltam kire hasonlít leginkább és ezt legjobban édesanyja tudja, hiszen ő ott volt a fogantatás pillanatában. „Donatella sokban hasonlít édesanyámra. Bár ő nem érhette meg, hogy Donatella megszülessen, de tudom, hogy ő küldte nekem fentről. Egyébként ő az édesapjára hasonlít, külsőleg is. A pisze orra, az arcformája, az alakja az tiszta papája. A szeme viszont az enyém. Édesapja operaénekes, gondolom ezért van zenei érzéke."

Donatella most abban a korban van, mikor szinte naponta változtatja, hogy mi lesz, ha nagy lesz. Anyukája elmondta most éppen a fodrász szakma érdekli. Előtte nyomozó, szakács és kertész akart lenni. Tanító nénije szerint „jó képességű, kedves, barátságos, tisztelettudó, illemtudó kislány, ami a mai világban nagy dolog."

A tapasztalt anyukát mikor jövőjéről kérdeztem, elmondta: érdekli az üzleti világ és szívesen nyitna egy szépségszalont. És ugyanilyen fontos volt számára, hogy kislányával mindig jó kapcsolata legyen, mert arra törekszik, hogy később barátnők lehessenek. Tünde mindentől függetlenül - ahogy éreztem is, mikor belépett a kávézóba - nem erre a világra született. Ő úgy fogalmazta meg: „ez a világ nem nagyon tetszik. A közbiztonság se jó, az emberek fáradtak, túlhajszoltak. Sokan azt mondták, a romantikus operák korában kellett volna élnem." Ezzel egyet kellett értenem, mert a beszélgetés után rájöttem, az igazi Tünde jóval szelídebb, mint azt bárki is gondolná. Vajon mi a titka?