Úgy érzed, az utadon vagy? Az volt a vágyad, hogy műsorvezető legyél?
Szerinted műsorvezető vagyok?
Mivel műsort vezetsz, igen.
Azért kérdeztem, mert sokszor leműsorvezetőzik az embert, a háta mögött pedig rosszindulatúan nyilatkoznak. Ha ezt a feladatot lehetőségem van folytatni, akkor egy-két év elteltével jó műsorvezető lehetek.
Mi kell ahhoz, hogy jó műsorvezető legyél?
Az, hogy legyen annyi önbizalmam, hogy elhiggyem, amit mondok, kérdezek, az hiteles. Az önbizalomhoz az szükséges, hogy tudjam, szakmailag odaállhatok bármikor a kamera elé.
Ehhez gondolom megfelelő tájékozottság is szükséges.
Igen, ahhoz pedig elkötelezettség kell, és fenék. A tájékozottság azon is múlik, mennyire vagy művelt. Én abba az embertípusba tartozom, aki próbál minél több információt megszerezni, de a vérmérsékletem nem olyan, hogy órákig tudjak egy helyben olvasni. A Cool tévében rám öntötték a műsort, amit vezetek. Egyrészt van egy klasszikus beszélgetős rész, ahol beszélhetek, másrészt van egy olyan rész, ahol a véleményemet is megoszthatom az emberekkel, provokálhatok. Szakmailag ez nem akkora kihívás, viszont intelligenciát és kreativitást igényel. Ez nekem gyárilag megvan.
Tervezed a műsorvezetés alapjait is megtanulni; a kommunikációt és a sajtóműfaj elméletet?
A szerkesztő feladata kiválasztani az adott vendéget és a témakört. Persze van beleszólási jogunk, sőt, javasolhatunk is. A kérdések meg vannak szerkesztve, de ez csak egy segítség nekünk, a saját felkészültségünk alapján kérdezünk.
Kérdezném akkor még egyszer: tervezed, hogy elvégzel valamiféle riporteri alapképzést?
Nem, a riporterkedés nem az én műfajom, abban nem tudom kifejezni a véleményemet. Szükségem van arra, hogy elmondhassam, ami bennem van. Sok mindenben nem úgy gondolkozom, mint az átlagemberek, és ez ki kell, hogy fejezzem. A klasszikus, iskolás tanulásra már nem vágyom, 26 éves koromig tanultam közgazdaságtant és marketingből is felsőfokú végzettségem van.
Fontos számodra, hogy képernyőn legyél?
Éppen azért jelentkeztem annak idején a Való Világba, mert megvolt bennem a magamutogatási vágy. Gondoltam, ilyen módon rövidebb úton tudok a képernyőre kerülni, mintha jelentkeznék a Színművészeti Egyetemre vagy valamelyik médiaiskolába. Megteszek mindent annak érdekében, hogy ott legyek a képernyőn, de nem mindenáron akarok ott lenni. Megvan a biztonságom, hogy van szakmám, lehetőségem, amely felé bármikor léphetek.
Annak idején a Való Világban úgy viselkedtél, hogy a médiában használható imidzset alakíts ki magadról?
Nem ez volt a cél, hanem arra koncentráltam, hogy megnyerjem a hatvanmillió forintot. Végül elbuktam, ez az egyik nagy kudarcom.
Szerinted hogyan lehetett volna megnyerni a főnyereményt?
Butaságot csináltam még a játék előtt, amiből nem tudtam kilépni, és ez a műsorban végigkísért. Ködösen fogalmazok, tudom, de nem szeretném részletezni. A megoldás az lett volna, ha a szerelmi kapcsolatot Ágicával nem kezdem el, úgy lehetett volna megnyerni a játékot. Ha pedig már belementem a kapcsolatba, akkor át kellett volna adni magamat neki, és nem mindig visszalépni, nem mindig játszani az érzésekkel.
Amikor vége lett a játéknak, könyvet írtál. Ez is része volt a terveidnek, hogy minél előbb a televíziós műsort kapj?
Magamtól nem tudtam, hogyan induljak neki egy könyvnek, bátorság is kellett hozzá, hogy elkezdjem írni. Úgy történt, hogy egyszer csak megkeresett egy kiadó. Ha kicsit korábban megírom, még többet el lehetett volna adni belőle, de a késéssel is sikeres lett.
A Cool tévébeli munkád mellett a Top Shopban termékeket népszerűsítesz. Hogy értékeled szakmai szempontból az ott elvégzett munkádat?
Messzemenőkig nem érdekel, ki mit mond róla. Amennyi tapasztalatot és önbizalmat szereztem az utóbbi időben, azt ennek a műsornak köszönhetem. És pont szakmailag ad nagyon sokat, mert amikor azt mondják, tessék; akkor merned kell beszélni, merned kell kiteljesedni. Meg kell szokni, hogy te vagy a középpontban.
Milyen témák foglalkoztatnak a leginkább, amelyekről szívesen beszélnél a műsorodban?
A napi élet gondjaival szeretek foglalkozni, mert ma már mindenki elmegy a másik mellett érdektelenül. Úgy lehet a nézőt provokálni, hogy például a közlekedésről azt mondom, hogy a nők nem tudnak vezetni. Ez egyből beindítja a férfiakat és a nőket is, erről lehet vitatkozni. Klasszikus téma, ami szintén érdekel, hogy vajon a nőket mennyire foglalkoztatja a pénz, vagy hogy egy család mennyit tesz ma annak érdekében, hogy a gyerekének normális értékrendje legyen. Vagy szívesen foglalkoznék a melegek jogaival, és hogy miért buziznak annyit manapság, holott sokan azt sem tudják, mivel jár az, ha egy ember meleg. Sajnos azt tapasztalom, hogy mindenki magának élt, a fiataloknál csak a buli megy, és mindezek okai a nevelésben vannak. Felszínre kell hozni ezeket a problémákat.