Marjai Judit fotóművészt megihlette a világméretű élelmiszerszennyezés, amelyet legújabb fotósorozatának témájául választott. A higanyt köpő lazac képe voltaképp a nőknek szóló felhívás arra, ne vegyenek mérgezett alapanyagokat.

Az emberiség egyik legnagyobb hibája, hogy szennyezi és mérgezi az örök idők óta szükséges táplálékforrásait” - jelentette ki Marjai Judit fotóművész.

Savanyú leves és migrén

Nátrium-glutamát
Öt évvel ezelőtt állatokon végzett kísérletek bebizonyították, hogy a kínai éttermekben a konzerviparban ízfokozóként használt nátrium-glutamát nagy koncentrációban maradandó látáskárosodást okoz. A Terebess.hu-n található lista szerint az Umamiként is nevezett, E-621-el jelölt ízfokozó depressziót, fejfájást, szapora szívverést okozhat, hosszú távon pedig idegi elváltozásokat.

„Ha csak a közelmúlt eseményeire figyelünk, három amerikai fekáliával szennyezett spenótot evett, majd meghalt. De ugyanúgy szerepelt már a hírekben, hogy a tengerekben élő halak szervezete tele van nehézfémekkel, higannyal; a vágóállatokat, különösen a disznókat szteroidokkal, nem ritkán antidepresszánssal tömik. Egyes amerikai vágóhidakon a szarvasmarhákat kemikáliával injekciózzák, hogy húsuk a vágást követően finom, porhanyós legyen” – folytatta a fotós.

„Gyümölcseinket, zöldségeinket óriási mennyiségű vegyszerrel kezelik, már rég nem mutathatunk példát a gyerekeinknek azzal, hogy a zöldségfogyasztás egészséges. Az is csak mese, hogy a kínai büfék könnyű, zöldséges alapú ételeket kínálnak, ha közben a fogásaik elkészítéséhez előszeretettel használják az egészségre ártalmas nátrium-glutamátot. Ne csodálkozzunk tehát, ha savanyú-erős levesünk után migrént kapunk.”

Huszonöt éve nyomaszt

Klikk!

Marjai Judit hónapokkal azelőtt, hogy a dioxinnal szennyezett guargumi híre ismét az élelmiszerek adalékaira, az E-számokra és a természetes alapanyagokból kivont, kémiailag módosított anyagokra irányította volna a figyelmet, fotósorozatot készített a mérgezett élelmiszerekről, Mindennapi kenyerünk címmel. A stilizált, szürrealista képeken kedélyjavítóval kezelt disznófej vagy éppen higanyt okádó lazac látható, amely a fotós szándékai szerint a kártékony élelmiszeripari tevékenységére hívja fel a figyelmet.

„1982-ben az NSZK-ban megjelent egy könyv Halál a konyhában címmel, ez inspirált elsősorban a sorozatom elkészítésében. Az élelmiszeripar több mint húszezerféle adalékanyagot kever ételeinkbe, és több mint hatezerféle ízanyagot. Ijesztő, hogy ez a probléma már huszonöt éve is nyomasztotta a közvéleményt, és azóta is jelen van a mindennapjainkban.”

Háztáj

Marjai Judit egykor biológusnak készült - egy budapesti biológia versenyt megnyert - és mint elmondta, a fotózáson kívül azóta is ez foglalkoztatja a leginkább. Meggyőződése, hogy a problémákat politikai szinten kellene kezelni, de erre nem sok esélyt lát.

„A világ politikai elitjének nem áll érdekében, hogy megállítsa az élelmiszerek szennyezését, és könnyű, gyors előállítását. Bár friss hír, hogy úgy tűnik, az Európai Parlament lelkiismerete ébredezik, és felül kívánják vizsgálni az adalékanyagok elképesztő mennyiségű használatát. De addig is egyénileg kell visszautasítani azt, hogy mérgekkel tömjük magunkat és a családunkat” – vélte a fotós.

Ennek módjáról is kérdeztük a fotóst, aki szerint a bioboltok kínálatában sem érdemes fenntartások nélkül bízni, amelyek egyébként nagyon drágák. „Semmilyen terméknek nem ismerhetjük az eredetét, hacsak nem magunk győződünk meg róla. A legjobb lenne, ha mindenkinek lenne rá lehetősége, hogy megismerjen vidéki gazdaságokat, ahol ellenőrzött körülmények között folyik a növénytermesztés és állattenyésztés, és időről időre onnan szerezné be az élelmiszereit.”

Semelyikben sem bízik

Marjai elmondta, lényegében semelyik iparilag előállított élelmiszerben nem bízik. „A finomított cukor régóta jól ismert édes méreg, a szívinfarktustól a rákig sok betegségünk hátterében állhat, ha túlzottan fogyasztjuk. Bizonytalan eredetű ázsiai fűszerkeverékeket már régóta nem vásárolok, helyette inkább én nevelek fűszernövényeket. Az utóbbi időben az import déli gyümölcsökben sem bízom már, amióta volt példa arra, hogy baktériummal fertőzött datolyát adtak el.”

Az előző sorozatát a fotós a nőkre nézve terhes házimunkákról készítette, amelyben stilizált asszonyok szenvedtek például a mosástól és porszívózástól, és ezúttal is inkább a nők figyelmét szeretné felhívni. „A feleségek ugyanis az életük egy részét a konyhában töltik, és táplálják a családjukat.”

Májkárosító körömlakk

Toloul
Egyes körömlakkokban található összetevő, amely az elmúlt években végzett vizsgálatok alapján bőrirritáló hatású, károsíthatja a májat, a veséket, a légző- és a keringési rendszert, hosszú távon az idegrendszert.

Marjai hozzátette, a sorozatát szeptemberben kiállításon mutatják be, de erről több részletet egyelőre nem tudott elmondani. „Rá kell szállni erre a témára, hogy idővel változzon végre valami. Azt hittem, már éppen befejeztem a sorozatot, de újabb és újabb rémisztő felfedezésekről rántják le a leplet az élelmiszereinkben. A következő munkámat a mérgezett kozmetikumokról készítem majd. Vannak szemceruzák, amelyek rákot okozhatnak, samponok, melyektől migrént kapunk. A körömlakkok egy részében toloul van, ami köztudottan májkárósító. A kozmetikai szennyezés mellett sem mehetünk el szó nélkül.”