Zsuzsa, mesélj magadról. Hol élsz most?
12 éve Forest Hills-ben (New York) élek, itt van Polgar Chess Center nevű privát sakk klubom is. Van gyermek és felnőtt szakosztálya, különböző szintű versenyeket rendezünk. Sakkboltom New York legszélesebb választékkal rendelkező sakk-könyvesboltja: DVD-k, sakk-programok és minden egyéb, ami a sakkal kapcsolatos. Ez a lehetőség csak az itt élők számára elérhető, de márciusban többszintű internetes oktatást indítok. A részleteket blogomon is meg lehet tudni. A Polgár Sakk Iskola újdonsága lesz, hogy képernyőn nyomon követhető majd, amint a tábla mellett magyarázok.
A blogról tudom, hogy árad belőled az anyai büszkeség. Fiaidat (hat és nyolc évesek) nemcsak hogy megtanítottad sakkozni, de már kezdenek jelentős eredményeket elérni: Tommy nemrégen megnyerte a National Championship-et. Ahogy a te szüleid világbajnokot neveltek belőled, titkon reméled, hogy Tommy-ból vagy Leeam-ből ugyanolyan híresség lesz, mint belőled?
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincs ilyen titkos álom, de ugyanakkor nem kényszerítem a gyerekeket; nem tolom őket mindenáron a sakk irányába. Szó sincs olyan intenzív edzéstervről, mint amit a húgaim és én csináltunk gyerekkorunkban. Büszke vagyok arra, hogy ennek ellenére ilyen jól szerepelnek. Ha később is motiváltak, hogy ezt tovább vigyék felnőtt vagy nemzetközi szintre, segítem őket. Ha nem, az is jó, mert a sakk remek kvalitásokat ad gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Ha amatőr szinten marad, de él a sakk adta lehetőségekkel, én azzal is elégedett leszek.
A világbajnoknő Josh Waitzkin példáját említette, aki sakk csodagyerekként indult, de sem a világbajnoki, sem a nemzetközi nagymesteri címet nem érte el. Szerinte itt nem bukásról volt szó, hiszen Josh így is a sakk által lett híres; a sakk segítette hozzá, hogy –ugyan más területen- nagyszerű és sikeres ember legyen (Tai Chi Chuan, martial art világbajnok).
Szerintem a sakk szuper-képesség többnyire genetikai eredetű. Túl sok sakkhíresség már gyerekkorában feltűnik, nehéz azt hinni, hogy egyszerűen sokat tanultak. Épp a te édesapád volt, aki elhatározásának megfelelően sakkozót nevelt lányaiból. Szerinted mi lehet a veleszületett tehetség és a genetikai determináció aránya?
Én inkább az apuval értek egyet: zseninek lenni 99 %-nyi izzadság és munka; 1%-nyi veleszületett tehetség. Azon persze lehetne vitatkozni, hogy ez a 99-1 arány helytálló-e. A lényeg az, hogy minden egészséges gyerek képes a világbajnoki cím közelébe kerülni, nagymesterré válni, vagy más területeken is kiemelkedő teljesítményt elérni. Bárki elhatározhatja, hogy gyermekéből nagyszerű sakkozót nevel, az optimális életkor a 4 és 6 év közötti. Az sem szükséges, hogy a szülők sakkozók legyenek. Sőt, elég kevés az olyan példa, ahol a szülők jó sakkozók voltak és úgy segítették gyerekeiket a nagymesteri címhez; például az én édesapám sem volt jó sakkjátékos.
A legfontosabb, hogy meg kell szerettetni a gyerekkel a sakkot; felhívni figyelmét a játék izgalmára és érdekességére. A gyereknek sok pozitív élményben kell részesülnie. Nagyon sok türelem kell: a legtöbb gyerektehetség úgy kallódik el, hogy a szülő türelmetlen. Én hiszek abban, hogy a munkának mindig megvan a maga gyümölcse. Az alapok elsajátításához ajánlom a következő könyveket és sakk-programot:
Susan Polgar: A World Champion's guide to Chess
Laszlo Polgar: Chess / Sakk (ez Magyarországon is kapható)
Fritz and Chester (The Fritz program "gyerekesített" változata).
Létezik egy olyan pont, ahol a szülő legyinthet és feladhatja, mondván „az én gyerekemnek nincs ehhez tehetsége”?
Ez helytelen megfogalmazás. Azt lehet mondani, hogy "nincs türelmem, nincs időm, nincs pénzem"; lehetnek a meghátrálásnak különböző okai. Sok szülő fel is adja, hiszen ez óriási áldozat: ahelyett, hogy moziba vagy a barátaihoz menne, más dolgokkal foglalkozna, naponta órákon át gyermekét tanítja. Ez csak a szülőn múlik.
Régen volt sakk, bridzs, néhány egyszerűbb kártyajáték, szójáték; nagyjából ezek voltak az elérhető intellektuális szórakozások. A mai világ más. Körül vagyunk véve a technológia csodáival: számítógép, számítógépes játékok, melyek némelyike sok gondolkodást igényel. A sakknak erős vetélytársai akadtak: az internet, a televízió, a kommunikációs lehetőségek mind lekötik a fiatalok figyelmét. Miért ez a játék az, amit mindezek ellenére előnyben kell részesíteni? Miképpen lehetne a sakk népszerűségét növelni?
Szívemhez közel álló kérdés. Azért hoztam létre a Susan Polgar Alapítványt, hogy a sakkot népszerűsítsem. A sakk az egyetlen olyan játék, ami 2.000 évet túlélt és még mindig a legnépszerűbb a világon. Statisztikák szerint manapság 700 millió ember sakkozik a világon, egyedül csak az USA-ban 40 millióan játszanak. Én hiszek abban, hogy a sakk sok mindent megtanít: előrelátást, a tervezés fontosságát, időbeosztást, logikát. Azt, hogy felelősek vagyunk cselekedeteinkért, mert nem lehet visszavonni, amit teszünk. Számtalan élet-tanulságot lehet levonni belőle, ami szerintem a gyerekeknek nagyon hasznos. Hasznosabb, mint a legtöbb számítógépes játék.
Te voltál az első női sakkozó, aki betört a férfi sakkozók világába, ott világszintű eredményeket ért el. Ha a sakkban nincs biológiai gát -mint mondjuk súlyemelésben- ami a nőket különbözővé teszi a férfiaktól, akkor miért van mégis női liga és férfi liga?
Én voltam az első, aki éveken keresztül küzdött azért, hogy a nők részt vehessenek a férfiak versenyében. Szükségtelennek gondoltam a női versenyeket, de egy kicsit megváltoztattam, módosítottam a véleményemet az évek alatt. A világ előítélettel van a női sakkozás iránt, mely sok nőt távol tart a játéktól. Emiatt, ha átmenetileg is, de egyelőre szükség van női ligákra, hogy a lányoknak-nőknek ne menjen el a kedvük a sakkozástól.
Tudtommal eltávolodtál az aktív sakkozástól. Mivel töltöd az idődet, mik a céljaid?
A gyermekeim nevelésén kívül -ami a legfontosabb- a sakkot szeretném sokkal inkább középpontban látni. Van olyan érdekes sport, mint a világszerte sokkal nagyobb támogatottságot élvező golf, tenisz vagy biliárd. A sport is nagyon fontos, de a sakk az agyat fejleszti. Ha nem is veszik igazán komolyan, akkor is csak nyerni lehet rajta. Ezt a véleményemet a tv-ben, a sajtóban terjeszteni és a játékot népszerűsíteni kívánom.
A blogról tudom, hogy versenyben vagy az amerikai sakkszövetség (USCF) vezető pozíciójáért, mert szeretnéd megreformálni az ott zajló tevékenységet.
Sajnálatosan elharapózott a korrupció. A vezetőség sok tagjának nem elsődleges szempont a sakk népszerűsítése. Saját piti revansaikkal és vélt sérelmeikkel foglalkoznak.
Egymással harcolnak?
Igen; ahelyett, hogy a sakk érdekeit néznék. Fájó, hogy ez sok éve változatlanul így zajlik.
A nemzetközi sakkszövetség (FIDE) hasonló problémáiba is beavatkozol majd?
A közeljövőben nem; de ha a szövetség problémái hosszútávon állandósulnak, beavatkozom majd.
Mi a véleményed a számítógépek betöréséről a sakkvilágba?
Amatőr és profi szinten is nagyon megváltoztatta a sakkot. Egy profi sem tudja nélkülözni a számítógépek segítségét az elemzéshez, a felkészüléshez, a hibák felfedezéséhez. A sakk a legnépszerűbb játék az interneten (a pókert is beleértve), napi sokmillió parti játszódik le. A sakk programok ellen akármikor lehet játszani, ráadásul a program rögtön megmondja, hogy a játékos hol hibázott, mi lett volna a jobb lépés.
Tudsz olyan sakkprogramot, ami gyerekeknek való?
Fritz and Chester. Ez két világbajnok program "gyerekesített" változata, a gyerekek nagyon szeretik és tanulnak belőle.
A jelenlegi generációból látsz valakit, aki Bobby Fischer hírnevével felveheti a versenyt?
Bobby Fischer egyszer volt. Az ő karrierjében nagyon sok minden játszott közre. Akkor volt a hidegháború. A Szovjetunió és az Egyesült Államok egyaránt a sakkot próbálták az okosság mérésére használni, a hidegháborús versengés részévé tettek. A szovjetek domináltak a sakkban. Az, hogy jött egy amerikai, és minden segítség nélkül megverte az egész szovjet csapatot, több volt, minthogy jött egy amerikai és megverte a szovjet bajnokot. Ez a politikai propaganda része volt.
Mégis Bobby Fischert tartják a valaha volt legjobbnak.
Külön kell választani azt, hogy ilyen bajnok lett; és azt, hogy ilyen híres lett. Ilyen sikeres játékos talán lesz még. Ő több volt, mint az eredményei. Fenegyerek volt, sok volt körülötte a balhé; olyan emberi-politikai tényezők közepette nem csoda, hogy a szisztéma ellen ment, még az amerikai szisztéma ellen is. A hidegháborúnak vége, ilyen többé nem lesz. Ha jön egy kislány, aki 16 évesen megver minden férfit, az lehetne hasonló szenzáció. Az nem elég, hogy megveri a világ legjobbjait, még valami különlegességnek lennie kell.
Van olyan életkori határ, amin túl már nem érdemes belevágni a sakkozásba?
A sakk egy szórakoztató játék, amit minden korban lehet élvezni. Bizonyos kutatások szerint a sakk későbbre tolhatja az Alzheimer-kór kialakulását.
Javaslod az olvasóknak, hogy ha nem tudnak sakkozni, tanuljanak meg?
Igen. Nagyon jó eszköz akár a generációs különbségek áthidalására. Közös érdekelődési pont lehet nagyszülő és unoka, vagy egy szülő és gyerek között. Különösen későbbi életkorban, amikor a nagyszülőnek, szülőnek korlátozottabbak a fizikai lehetőségei. A sakk praktikus, könnyű, olcsó. Nem utolsó szempont, hogy sokkal elérhetőbb mint a golf, a tenisz vagy az uszoda. Szerintem sakkozni minden életkorban jó ötlet.
|