„Ha férfiakkal foglalkoznék, az egy piacorientált döntés lenne. A férfiaknak nagy szükségük lenne a stílus tekintetében irányadásra, és itthon ezzel nincsenek ellátva, 90-10 százalék az arány a nők javára. Mégis nekem nőkkel kell foglalkoznom”- mondta Tóth Bori.
Nem kell mindent felrúgni
A divattervezőt a Cosmo – Te vagy a legjobb! című díjátadón az Év Divattervezője kategóriában tüntették ki a Cosmopolitan olvasóinak a szavazatai alapján. A díjat Árpa Attila adta át a tervezőnőnek azzal a kísérőszöveggel, hogy Tóth Bori hivatásszerűen foglalkozik a női szépséggel a férfiak örömére. A beszélgetésünket tehát ezzel kezdtük.
„Kicsi korom óta azt éreztem, hogy a nekem a klasszikus nőiességet kell megfogalmaznom. Fontos ezzel a témával foglalkoznunk, mert manapság már összemosódtak a férfi és nőképek. Megtartó ember vagyok, aki a hagyományos értékekre akarja felhívni a figyelmet. Nem kell mindent felrúgni, hogy valami más történjen. Nem véletlenül vagyunk férfiként és nőként kódolva, ebből kell kiindulni”- mondta Tóth Bori. A divattervezőről egyébként Árpához hasonlóan beszélt Bódi Sylvi a kazincbarcikai batyus bulit idéző, idei Fashion Awards díjátadó után.
Barbie babákkal kezdte
A huszonévei végén járó tervezőnő gyerekkorában Barbie babái számára tervezett ruhákat, majd divatfotókat készített a babákról. Tinédzserkorában az össze nem illő ruhadarabok és kiegészítők kedvelője volt - például csipketop bakanccsal – majd az Iparművészeti Egyetem textiltervező szakát végezte el. A telente bemutatott kollekcióiban a ruhák anyagait is ő tervezi, és a garnitúrát hagyományosan a Kiscelli Múzeumban mutatja be. A következő bemutatója decemberben lesz, annak témája meglehetősen bonyolult.
„Az űr, az univerzum és az ott látható csodálatos világ, a színek és formák inspirálnak”- kezdte Tóth Bori, és azt gondoltuk, hamarosan rátérünk az űrkutatás új vívmányaira, vagy Charles Simonyi szabadidős tevékenységeire, de nem így történt.
Testetlenül az űrben lebegni
„Nem a technológiára koncentrálok, hanem arra az érzésre, milyen lehet testetlenül az űrben lebegni és látni azt a csodálatot, ami ott van. A hatvanas években sokat foglalkoztak az űrrel, a divatban mindez a fémek hangsúlyozásával, hideg színekkel jelent meg. Én inkább azt a színorgiát akarom láttatni, amit a Hubble űrteleszkóppal készített képek mutatnak be. Úgy érzem, nagyon nehéz téma.”
Tóth Bori nem részletezte, milyen darabok készülnek a téli kollekciójához, ezért rátértünk a sci-fire. „a filmek nagy hatással vannak rám. Imádtam az Alfa Holdbázist, és a Csillagok Háborúján nőttem fel. Minden utópisztikus filmet szeretek az Ötödik Elemtől a Minority Reportig. Mégsem ezekből indulok ki, a filmek nagy része a technológia szempontjából közelíti meg a jövőt, én sokkal inkább transzcendensen.”
A divattervezővel folytatott beszélgetés alatt hamarosan eljutunk a lélek iránti érdeklődéstől a természetvallásig, Tóth Bori sajátos gondolatait innentől kezdve kísérőszöveg nélkül adjuk vissza. Már csak azért is, mert tartunk tőle, nem mindenhol értettük teljesen.
A pop irritálja az egyént
„Az állandó körforgásban most a társadalom abba az irányba fog elmenni, hogy az egyén, a szuverén lesz a fontos. Korábban, ahogy eltávolodtunk az egyéntől, egy csomó felfedezés előttünk állt, de azt érzem, ugyanakkor egyre erősödik az emberekben az igény, hogy a lélekkel foglalkozzanak. Ezt a magam munkáján is érzem. Az emberek igénylik, hogy velük foglalkozzanak, egyedi ruhákat szeretnének viselni, olyat, amit csak nekik készül, csak az ő személyiségüket adja vissza. A popularizálódott világ irritálja az egyént.”
„Az emberek egyre inkább a lélek útját keresik, és hogy van az élet után is élet. A világűr egy felfedezetlen terület, ami nemcsak gázokból, kémiai vegyületekből áll, hanem létezik benne egy összetartó erő. A Csillagok Háborújában, majd utána rettentően populáris szinten megjelenik a mottó, hogy az Erő veled van! Ez nekem abszolút a filozófiám. Hiszek ebben az erőben, ami az univerzumot rendezi.”
Az erő ajándéka
„Nagyon sajátságos vallás ez, a természetvallás, ami nem kötődik földi megnyilvánuláshoz, hanem a teremtés csodálata. Ami fönt van, lent is van, ami kicsiben van, az van nagyban is. Két-három éve kezdett összeállni bennem mindez. Azt érzem, hogy a világon nagyon sok problémának az a forrása, hogy vallások és kultúrák máshogy értelmezik a fölsőbb létet, és az erőt, pedig ugyanarra gondolnak. Nekem az ad erőt, hogy az egésznek a része vagyok.”
„Azt érzem, hogy az ember a tehetséget ebből kapja, ez egy ajándék, amit tud erőhöz kötni. Ez ugyanúgy megnyilvánul a nagy teremtésben, mint kicsiben. Ha valakinek megadatik a lehetősége, hogy alkosson, az egy olyan kivételes dolog, amivel élni kell és meg kell mutatni az embereknek. Én ezt a feladatot kaptam.”