horoszkóp

Utasi Árpit nehéz szóra bírni

mm
2008.01.21. 07:50
A Csillag Születik győztetésről kiderült,, igazából visszahúzódó, szűkszavú típus, nem az a csibész, akivé a színpadra lépéskor válik. Nem tervez hosszú távra, a barátaival a teljesen átlagos gyerekek hétköznapjait éli, birkózással, számítógépezéssel. A sztárságtól pedig nem fél a Csillag Születik ízes beszédű győztese.

Utasi Árpival az Esti Frizbi forgatásán beszélgettünk, az interjút az eredeti formájában közöljük, mert így érződik a mondatokon leginkább a mesemondó visszahúzódó természete, és a rá jellemző délvidéki nyelvjárás.

Fáradt vagy, vagy izgulsz?

Nem vagyok izgulós.

Csak fáradtnak szoktál tűnni általában?

Nem tudom. Szerintem nem vagyok az a fáradós típus.

Nem tűnsz olyan nagyhangúnak, mint a műsorban. Inkább csöndes szoktál lenni?

Igen, inkább csöndesebb típus vagyok, mondjuk úgy.

Hogy éled meg a felhajtást, ami most van körülötted?

Nem zavar. Miért zavarna?

Nem tartasz attól, hogy sztár leszel?

Nem tartok attól. Most miért tartsak?

Mert vannak árnyoldalai. Arra felkészítettek?

Igen, föl.

Ezért vagy ilyen szótlan?

Nem, emígy sem szoktam annyit beszélni. Sokan is mondják, hogy kicsit bővebben beszéljek. Hát én nem szoktam.

A mesékben mit szeretsz a legjobban?

Hát, azt, hogy látom, hogy a közönségnek is tetszik az én mesém.

Az a számodra miért jó?

Hatodik éve, hogy mesét mondok. Leges-legelőször versenyen meséltem, ami azonnal be is jött, mert első lettem, utána különdíjas lettem, aztán a Csillag Születikben első.

A családodnak is szoktál mesélni?

Igen, ha megkérnek, akkor mesélek.

A szűkszavú mesemondó

Volt már olyan mese, amitől megijedtél?

Nem.

Mennyire szoktad átélni a meséket, amiket elmondasz? Mennyire érzed magadhoz közel állónak az Indul a bakterház karakterét?

Hát, az közel is áll hozzám, de egy picikét azért távol is. A népmesék viszont közelebb állnak hozzám.

Amikor elmondasz egy mesét, akkor elképzeled a történetet az ismerőseiddel? Mennyire személyesek neked a mesék, amiket mondasz?

Úgy szokott lenni, hogy beleélem magam az egyik szereplőbe, és akkor, amikor meghallom a mesét, már egy képet kapok róla magam előtt, hogy hogyan történt ez az egész. Egyszer kitalálom és utána már nem képzelődöm nagyon.

Van valami különleges beszédmódod, amikor mesélsz, vagy teljesen hétköznapi módon képzed a hangokat?

Egy kicsikét régiesebben beszélek. Erre nem kell figyelnem, mert ez úgy gyün magától.

Ez a tehetséged?

Igen, hát mert nekem egyből gyün az, hogy nem azt mondom, hogy azt mondja, hanem aszongya.

Nem félsz attól, ha elkerülsz otthonról, akkor elmegy a kedved a meséléstől?

Nem, mert én nagyon szeretem ezt csinálni, mert mindenkinek tetszik.

Hiszel abban, hogy igény van még hivatásos mesemondóra?

Igen. Csantavéren van nagyon sok, óvódástól fölnőttig, ahogy nézem a mesemondó versenyeken, kicsiktől a nagyokig van, hogy ötvenvalahányan megyünk egy versenyre. Van nagyon sok.

És mit csináltál a mesemondáson kívül a műsor előtt? Hogy teltek a hétköznapjaid?

Hát, emígy sportolok dzsúdót, hogy azért bírjam a szusszal, a jó pár mesét.

A barátaiddal mit szoktál csinálni?

Szoktunk komputerezni, akkor dzsúdózni, mert hát mi azért nagyon szeressük azt a sportot. Én meg a legjobb barátom.

Sulin kívül rendesen bunyózni az udvaron?

Olyan is volt már, úgy játékbul. Füvön dobáltuk át egymást. Jól tudunk esni, és az nem fáj. Meg a verekedős játékokat szeressük inkább.

Mik a műsor utáni rövid távú terveid, még mielőtt színész lennél?

Hát nem nagyon szoktam előre tervezni.

Most mész majd középiskolába?

Most négyéves iskolába megyek, aztán majd középsuliba. Tovább már nem tudom, valahogy majd lesz.

Mit szeretsz enni?

Én mindent.

És mi a kedvenced?

Hát a húsfélék.

Mindegy, csak hús legyen?

Nekem mindegy.