horoszkóp

Nagylemezig jutott a szarfetisiszta netzenekar

mm
2009.04.03. 12:00
Kapcsolódó cikkek (1)
A Kovbojok nevű, jobbára állatszexről, szarról és egyéb, a South Park dimenziójában viccesnek számító dologról éneklő zenekar klipjeit a YouTube-on sokkal többen nézték meg eddig, mint a legtöbb, most sikeres magyar együttesét. Ezért döntött úgy a CLS kiadó, ad egy esélyt az egyetemisták hobbizenekarának, és nagylemezt, több éves szerződést és teljes művészi szabadságot kínált nekik. Ennek eredményeképp hamarosan mindenki megveheti az első magyar internetről indult zenekar lemezét Kaksi atomerőmű címmel. A Kovbojok tagjai persze semmit sem gondolnak komolyan, és egyelőre a sztárság csak pozitív oldalával találkoztak, még akkor is, ha az énekessel egy lány egyszer azért beszélgetett, mert összekeverte valakivel.

„Természetesen mi is az interneten, a YouTube-on keresztül figyeltünk fel a zenekarra, persze az elején csak mi magunk is jól szórakoztunk a “klipeken”. De, amikor egyre jobban szaporodtak a zenekar dalai, és a kommentek jóformán mind pozitívak voltak, illetve a legtöbb - mainstream média támogatással bíró - hazai zenekar nézettségét kenterbe verő több százezres nézettségi adatokat láttuk, arra jutottunk, hogy próbáljunk velük kapcsolatba lépni, de sürgősen” – mondta a Velvetnek Bérczes Ádám, aki a CLS kiadónál intézi a Kovbojok zenekar ügyeit.

A Kovbojok zenekar a magyar internet egyik gyöngyszeme, a szar és a perverz témák körül forgó szövegvilágával és a kukán doboló énekessel. Produkciójuk inkább vicc, mint komoly művészi vállalkozás, és leginkább a kilencvenes évek közepén alkotó humoros szövegekkel operáló punkzenekarok utáni űrt töltik be. Ettől eltekintve azért fontos a Kovbojok, mert ez az első olyan zenekar Magyarországon, ami tisztán az internetről indulva jutott el a nagylemezig.

Persze nem ők az egyetlenek. Például a ma már elég ismert Moog is nagyon komolyan kihasználta indulásakor a web adta lehetőségeket, leginkább a zenészek közösségi oldalaként is ismert MySpace-t. Külföldi zenészeknél meg számos példát láthatunk arra, hogy a MySpace nem rossz kiinduló közeg. A legismertebb közülük talán Lily Allen. A Kovbojok annyiban különböznek, hogy ők olyannyira nem propagálták magukat, hogy egyáltalán nem kerestek meg semmilyen kiadót, amikor azt látták, rengetegen nézik meg a klipjeiket. A kiadó ment házhoz, és egy teljes művészi szabadságot garantáló, hosszú távú együttműködési szerződést ajánlott nekik. „Mondták, hogy semmibe sem akarnak beleszólni, éljen a művészi szabadság. Ha ezt a szót nem túl durva dolog használni a mi esetünkben” – mondta erről Droszi, a Kovbojok énekese.

Egyelőre van rájuk igény

„Egyszer csak jött Wiwen egy üzenet, hogy lenne-e kedvünk közösen csinálni valamit. Aztán, mint az imént említettem, de. Azóta elkészült a lemez, ami hamarosan fizikai formátumban is napvilágot lát, szerveződnek a koncertek, úgyhogy beindult a gépezet” – mesélte az énekes. Attól, hogy most egy kicsit nagyobb tétekben játszanak, mint a kezdetekben, a Kovbojok tagjai még nem veszik magukat komolyan. „Lényegében annyi változott, hogy nem helyben, öt perc alatt rakjuk össze a nótákat, mint az első kettő esetében, hanem előre megvan a szöveg és a gitártémák is. De ettől függetlenül persze van annyi bakivideó, elrontott próbálkozás, hogy Dunát lehet vele rekeszteni. A viccesebbekből csináltunk is egy összeállítást, ami rákerült a CD-re. A komolyságot jelzi még, hogy minden koncert előtt legalább egyet próbálunk, hogy azért mégse rontsuk el a számokat. Nem árt néha felidézni, mennyi refrén, mennyi verze van egy-egy nótában. Néha összegabalyodik a dolog” – avat be mindenkit a kreatív munkába Droszi.

A Kovbojok tagjai nem a hírnév miatt, hanem a saját szórakoztatásukra írják alapvetően a számaikat. „Elsősorban nem a közönségnek íródnak, hanem azért, hogy magunkat megnevettessük. Az meg már csak szerencse kérdése, csak egy plusz, hogyha más is kacarászik rajtuk. De per pillanat jobban leköt minket a polimerek anyagszerkezettana és technológiája, a Stokes-tétel, és a közgazdaságtan” – ismerjük meg valamennyire a zenekar motivációit, és azt, hogy mivel foglalkozhatnak a tagok.

Azt egyelőre sem a zenekar, sem a kiadó nem sejti, hogy mennyi ideig és mennyi emberhez lehet eljutni ezzel a fajta zenével, de a nyilatkozatokból úgy tűnik, annak ellenére, hogy a zenekiadás üzlet, ez egyiküket sem érdekli igazán. Mindenesetre az énekes a netes számokból kiindulva úgy gondolja, van rájuk igény. „A videók nézettségét, illetve azt tekintve, hogy mennyien ismernek fel, meg jönnek oda hozzánk szórakozóhelyeken, elég sok emberhez eljutunk. Kaptunk már rajongói üzenetet a tinédzserektől kezdve az egyetemistákon át egészen a fiatal házaspárig, akik vidáman újságolták, hogy a fél éves kislányuknak a kedvence a Kakadal. De nyilván humorérzék-függő a dolog, van akinek a Sas kabaré sokkal jobban tetszik” – elemezgetett Droszi.

A Demonlord sztárságát is élvezik

„Nem indult ez egyáltalán ilyen jövőbe tekintgetésekkel, csak baromkodás volt az egész. Az sem volt még tervben, hogy több nóta lesz, csak miután felvettük az elsőt, megjött a kedv még többet csinálni, mert jól elszórakozgattunk a felvételek készítése közben. Az elején csak egy-két ismerősnek mutogattuk meg a nótákat, aztán láttuk, hogy szinte mindegyikük igen jót mulat rajta, így még több ismerősnek meg akartuk mutatni. Innen jött az ötlet, mennyivel egyszerűbb, hogyha feltesszük valahova netre, és a linket bemásoljuk a haveroknak. Mégiscsak egyszerűbb így, mint külön-külön átküldözgetni. Aztán azon kaptuk magunkat, hogy felismernek az emberek fesztiválokon, különféle koncerteken” – írja le röviden a zenekar indulását és elterjedését az énekes.

Mind a kiadó, mind a zenészek azt mondják, eddig szinte minden reakció pozitív volt, ezért az ismertségnek is csak a kellemes oldalaival találkoztak egyelőre: „Szinte kizárólag pozitív visszajelzések vannak. Szórakozóhelyeken rendre jönnek fiúk-lányok beszélgetni, meghívni egy sörre. Történt egyszer, hogy egy lány megszólított, hogy mennyire jók vagyunk, mikor lesz a legközelebbi koncert. Körülbelül fél óra beszélgetés után derült ki, azért jött oda, mert a Demonlord nevű heavy metal zenekar szólógitárosának nézett. Így elmondhatom magamról, hogy mind a Kovbojok, mind a Demonlord sztárságának pozitív oldalát sikerült már megtapasztalnom.

Dolák-Saly Róbert a névadó

A fiúk Dilemma Complex néven egy metálzenekart is csinálnak. Eleinte a Kovbojok volt a hobbi, és a Dilemma Complexszel szerettek volna maradandót alkotni, de úgy néz ki, máshogy alakulnak a dolgok. „A Dilemma Complexet is csinálgatjuk, a napokban voltunk stúdióban egy dalt felvenni. De érthetően nincs akkora közönsége, mint a Kovbojoknak. Az egyszerű gitártémák, hülye szöveg mégis csak könnyebben emészthetőek, mint a melodikus death metál. Lehet, hogy egyszer majd egy Kovbojok nóta helyett egy Dilemma Complex számot veszünk fel, hátha mégsem tűnik fel az embereknek a különbség” – mondta Droszi.

A Kovbojok nevet az énekes édesapjának a western-kalapjai ihlették, valamint egy L’art pour l’art társulatos jelenet egyik poénja, amiben Dolák-Saly Róbert azt kiáltja: „Kovbojok”.

A dalok szövegvilága alapján egy gondosan kitalált szociális háló jelenik meg a szemünk előtt, egymással kapcsolódó szereplőkkel, kidolgozott élettörténetekkel, amiket szép lassan igyekeznek dalokban elmesélni a zenészek. Ehhez képest a valóságban ez nem egy ennyire tudatos döntés eredménye, csak így alakult a dolog.

A Kovbojok számoknak jellegzetes hangzásuk van, ami leginkább annak köszönhető, hogy az énekes, aki egyben dobol is, egy kukán játszik, valamint a francia verselési hagyományokat a magyarra átültetve, szóvégi néma 'e' hangokat ejt ki. Így születhetett például az egyik legszebb számkezdés a magyar poptörténelemben: "Itt a tavasz, itt a nyár/ Nyalom a pinádö". „A kuka csak az egyik része a dobnak, pergőként szolgál. A lábdobot meg általában zseb Garfielddal kitömött cipősdobozzal, vagy az Egyváltozós valós függvények példatár I-II. című könyvvel helyettesítjük” – avatott be minket újabb technikai részletekbe Droszi.

És, hogy mennyi az a nézőszám, ami ahhoz kellett, hogy a zenekarra felfigyeljenek? A Télapó című számukat kilencszázezerszer nézték meg, a Kakadalnak több mint ötszázezer, a Buzerátor bolhának, meg majdnem négyszázezer letöltése volt. A legkevésbé nézett számuk is húszezer fölött jár. Ezzel szemben, találomra válogatva a magyar popzene húzónevei között olyan számokat találtunk, mint Ákos Valami véget érje négyszázhatvanezer, a Quimbytől az Autó egy szerpentinen hatszázezer, a Kispál és a borztól a Ha az életben ötszáznyolcvanezer, Zentai Márktól a Ments meg szerelem ötszáznegyvenezer letöltéssel. Viszont ne feledjük, a Kovbojok ezeket a számokat mindenféle reklámkampányok és előzetes ismertség nélkül érte el, onnan indulnak, ahova más zenekarok ismertségben hosszú idő alatt eljutottak. És végül hallgassák meg a zenekar felhívását: