Virágot se sűrűn kapnak a csajok nőnapra, nemhogy kosztot és kvártélyt. Most azonban egy olasz étteremben Müller Attila, Leo és Babicsek Bernát főzött egy egész hölgykoszorúra. A tanulság: a szépségversenyzők keveset esznek, Sári Évi udvarias, ezért neki minden ízlik, az édesség pedig mindent visz. Tangóharmonika és véget nem érő csacsogás, alkohol nélkül.

„Csinizd ki magad, aztán legyél olyan rendi, hogy odaadod a díjamat” – ezzel a szóhalmazzal kérte fel Müller Attila Dammak Jázmint kedd este a Calabria étteremben a nagy feladatra. Persze nem ez volt a legkínosabb pillanat az eset során, de arról majd később szólunk.

Az étterem tulajdonosa felkért egy PR-ügynökséget, hogy valamiképpen tegye ismertté a Kőbányán található vendéglátóipari egységét. A szakemberek arra jutottak, mi sem egyszerűbb ennél: közeleg a nőnap – jó még két hét, de azt meg lehet valahogy magyarázni – felkérünk „három szívtiprót”, elhívunk rengeteg celebasszonyt és főznek rájuk a fiúk a közelgő ünnep alkalmából. Így is történt. Freire Szilvia, Dammak Jázmin, Sári Évi, Váradi Vivien, Völgyi Zsuzsi mellett Peller Mariann, Szorcsik Viktória, Várdai Anikó, Csézy is megjelent. Hogy ki mennyire volt éhes, azt most nem firtatjuk, mert minek.

Klikk!

A csokis szuflé mindent visz

Az eseményről rekordidőt késett a tavalyi Eurovíziós indulónk, Csézy, de hamar utolérte fogyasztásban a többieket, mert szerencsére a három muskétás nem siette el a felszolgálást. Miközben vártuk a levest, a lányok csacsogtak, így derült ki, hogy pont kedden ünnepelte Dammak a névnapját. Rengeteg csókot kapott cserébe az arcára, amit nem irigyeltünk tőle, higgyék el, egy pillanatra sem. Ahogy azt sem, hogy nem vagyunk celebek, mert őket evés közben fotózták, ami azt a veszélyt rejtette magában, hogy zöldfűszert villantanak a fogukon.

Leo a versenyre egy jó olasz zöldséglevessel nevezett – azt nem tudjuk, tényleg ő főzte-e, mindenesetre semmi kivetnivalót nem találtunk benne. Kellemes hőmérséklete volt, megfelelően volt fűszerezve, megettük az egészet. Ezután Babicsek „Szeress most” Bernát tálalta fel a vodkával flambírozott füstölt sonkás tejszínes paradicsomszószos tésztáját. Mire leírtuk az étel nevét, meg is ették, de vegetáriánusként saját tapasztalattal nem tudjuk gazdagítani a beszámolót. Így Freire Szilvia kritikájára szorultunk, aki nem egy könnyű második fogásnak ítélte, nem is bírta megenni az egészet. Jó, persze ő szépségversenyző, nincs hétköznapi, polgári gyomra. Sári Évinek ízlett, valaki, aki névvel nem vállalta a tapasztalatát, viszont arra panaszkodott, hogy bár nem mer rágondolni, de mintha a tészta belsejében por lenne, vagyis instant gyorsszószra emlékezteti a paradicsommártás.

Klikk!

Müller „csinizd ki magad” Attila nemcsak barinőjét - Alexandra Diamondot - hozta magával, de csodás vanília szósszal meglocsolt csokis szufléjának receptjét is. A celeblányokról kiderült, az édességet értékelik a legtöbbre, ezért neki járt az első díj. Babicsek ezt egy kicsit zokon vette, láthatóan elszontyolodott, hogy a dobogó harmadik fokára állhatott csak fel. Asztaltársaságunk – Ferire, Sári és Peller – viszont nem emlékezett, hogy valaha nőnapra ételt kapott volna, szerintük egyébként is általában ezt a napot csak a munkahelyeken ünneplik. „Virágot se sűrűn kaptam – mondta Sári Évi, akivel igazi – Müller szókészletével élve – nőcis témáról, azaz a fogyókúráról értekeztünk az este során.

Az igazi carabriai élmények

Calabria, Olaszország BAZ megyéje. Minden statisztika náluk a legrosszabb: bűnözés, szegénység, munkanélküliség, szóval körülbelül olyan, mintha Ózd étterem lenne a neve, vagy nem is tudom, melyik magyar városé tudna ilyen kínosan hangzani. Egy éve óriásplakát-kampány is volt, hogy, de nem, Calabria valójában jó hely, ne utálja már mindenki – ugrott be milánói kollégánknak, mikor megkaptuk a meghívót az eseményre.

Leót ki kell emelnünk a többi „szívtipró” közül, mert neki köszönhetjük, hogy lekerült az asztalról a levesestányér, a főétel is időben elért hozzánk, illetve a desszerttel is találkozhattunk. Nemcsak rólunk, mindenkiről becsülettel gondoskodott, nem úgy, mint Babicsek, aki inkább elkapta a tangóharmonikáját és azzal büntetett. Bár biztos cuki, egy fiatal férfi ilyen hangszerrel a kezében, mi mégis egy pillanat alatt vidéki lakodalomban éreztük magunkkal, annyi volt talán a különbség, hogy most nem ittuk magunkat némára.