horoszkóp

'Én nem a pénzért csinálom'

2004.10.15. 09:30
Az énekesnő úgy véli, a Megasztár nélkül is el tudta volna érni, hogy megjelenjen szólóalbuma. Oláh Ibolya megígéri, még ötven évesen is táncol majd asztalon, a magánéletéről viszont nem beszél. Interjú.
Egy nagyvárosi legenda szerint egyszer az intelligens nőtípus megtestesítője, Jakupcsek Gabriella is elismerte, hogy Oláh Ibolyával rendkívül nehéz kommunikálni. A magánéletéről, a gyerekkoráról nem hajlandó beszélgetni, a neki nem tetsző kérdésekre pedig nemmel vagy igennel válaszol. A Velvet kísérletet tett arra, hogy interjút készítsen az énekesnővel, aki október 5-én mutatta be első szólóalbumát. Az Egy sima, egy fordított című lemezen Novák Péterrel és Presser Gáborral dolgozott együtt, többet között erről is kérdeztük.

Megjelent az első album, most elég nagy a felhajtás körülötted, hogy bírod?

Klikk a képre!
Köszönöm, egyelőre jól érzem magam és bírom.

Az albumon hallható dalok egy része Tiszadobon született. Az album előkészítésének idejére Novák Péterrel és a zenekarral beköltöztetek a tiszadobi kastélyba. Hogy fogadtak ott benneteket?

Teljesen természetesen fogadtak minket, az otthonban lévő gyerkőcök nem olyanok, akik elájulnak attól, hogy ott van a közelükben olyan valaki, akit láttak a tévében. Köztük az ember olyan lehet, amilyen régen volt.

Mi az, ami nagyon megmaradt benned az albumkészítésnél?

A zenecsinálás. Az egész folyamat, ahogy apránként összeraktunk egy dalt.

Novák Péterrel és Presser Gáborral közösen hoztátok össze a lemezt. Mennyire érzed a sajátodnak ezt az albumot? Szerintem néhány dal túl kimnovákos...

Szerintem nem. Novák a rockot szereti, és én is otthon érzem magam ebben a műfajban, a Presser-feldolgozások voltak először szokatlanok. De a sajátomnak érzem az egész lemezt.

Mi a gond a Presser-dalokkal?

Semmi. Nagyon jók, csak mások, mint amikhez hozzászoktam korábban. Nekem világéletemben Alanis Morisette volt a példaképem, mindig olyan stílusú dalokat énekeltem, amilyeneket ő. Most egy új zenei világot ismertem és szerettem meg.

Anyácska hallotta már a lemezt?

Anya végig ott volt, amikor készítettük az albumot. Még nagyon az elején tartottunk, amikor egyszer benézett, belehallgatott a félkész dalokba, és csak annyit mondott: hm, érdekes. Aztán amikor bejött egy hét múlva azt mondta: na, ez most már nem érdekes, ez már tetszik. Szóval neki tetszik a lemez, de biztos azért is, mert elfogult velem. De amennyire szeret, annyira őszinte is velem, és megmondja, ha valami nem tetszik neki.

Novákkal hamarosan turnézni indultok. Színházakban és művelődési házakban fogtok fellépni. Hol és mikor koncerteztek először?

Október 28-án Veszprémben kezdünk, a turné utolsó állomása pedig a tervek szerint Budapest lesz, december 29-én. De fellépünk Szegeden, Nyíregyházán, Sopronban, Nagykanizsán is. Körülbelül tizenöt koncertet adunk december végéig.

Hogy érzed, bírni fogod fellépéséket?

Már teljesen rá vagyok pörögve, alig várom. Nem hiszem, hogy kimerülnék a turné alatt. Annak idején éjszakai bárokban énekelgettem, éjjel dolgoztam, nappal aludtam .Szóval, bírom a strapát. A turné gyerekjáték lesz a Megasztárhoz képest.

Öt évre, három albumra kötöttél szerződést a BMG kiadóval. Most jön a turné, de viszonylag rövid időn belül már el kell kezdenetek dolgozni a második lemezen. Nem tartasz attól, hogy ez a tempó esetleg majd a minőség rovására megy?

Nem félek ettől, mert ha az ember jó kezekben van, jó emberek között van, akkor a második, és az azt követő lemez is lehet ugyanolyan jó, mint az első. Nem fogunk kapkodni, mindent idejében kezdünk majd el, hogy tudjunk jó új dalokat gyártani.

Hallottad már Tóth Veronika lemezét? Mi a véleményed az albumról?

Igen. Megvettem a lemezét és meghallgattam. Ehhez csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy itt két különböző emberről van szó, Vera zenei stílusa eltér az enyémtől, de ő ezt akarta megvalósítani, neki ez tetszik, és ennyi.

Ahogy vége lett a Megasztárnak, elérhetetlen lettél. Egy ügyvédre bíztad a sajtóügyeket, és csak vele egyeztetve lehetett megszólaltatni. Senkit sem engedett a közeledbe. Miért bújtál el a nyilvánosság elől?

Teljesen tudatosan tűntem el, és nem bántam meg, hogy az újságírók nem értek el. Tudod, a hátam közepére sem kívántam a sajtót, meg a fotósokat azok után, hogy mindenféle hülyeség jelent meg rólam. Olyan állapotban voltam, hogy nem akartam, hogy lássanak az emberek.

Mi borított ki ennyire?

Nézd végig a műsort, vagy olvasd el a régebbi cikkeket. Mindenki kapott pozitív visszajelzést, én negatívból kaptam a legtöbbet. Anyácska egyébként egy ideig gyűjtötte az újságokat és abban olyan dolgok jelentek meg rólam, hogy az hihetetlen. Még most sem értem, miért voltak rám ennyire kiakadva az emberek. Hiszen vannak nálam vadabb, kezelhetetlenebb emberek a világon. Kitűntem a megások közül, mert én voltam a betörhetetlen kanca, akivel nem tudtak mit kezdeni. De hát ilyen vagyok és kész.

És most mi a helyzet?

Klikk a képre!
Nem törtek be, csak most már megcsinálom azt, amire megkérnek. Van egy munkám, és ha azt félvállról veszem, akkor mehetek a levesbe. A médiát tudni kell kezelni. Olyan emberek kellettek mellém, aki segítenek nekem, akik megmondják az újságíróknak, hol a határ. Most van, aki segít. Nekem is fontos a sajtó és én is fontos vagyok a sajtónak. Ahhoz, hogy ez működjön, kompromisszumot kell kötni. A magánéletem viszont tabu. Senkinek semmi köze hozzá.

Szerinted a Megasztár nélkül is eljutottál volna ide?

Ha nem lett volna a Megasztár, szerintem akkor is elérem, hogy legyen lemezem, vagyok annyira kitartó. Nagyon akartam. Csak nyílván nehezebben ment volna.

Mi vonzott leginkább? A színpad, a hírnév?

A munka vonzott, az értékes anyag. Én nem a pénzért csinálom, egyszerűen szeretek zenélni. Ha elénekelek egy dalt, az mélyről jön. Sosem tudtam, és nem tudok érzés nélkül énekelni. A zene pedig mindig is kellett az embereknek. Csak menjünk vissza a történelemben, nagyon messzire, a királyok idejére. A királyok kitalálták, hogy legyen udvari zenész, de az nem tudott zenélni, ezért elmondott, elénekelt egy történetet, és ezáltal születtek meg a dalok, és így kezdtek el fejlődni. Ha visszanézel a múltba, az embereknek tényleg mindig szükségük volt a zenére.

Nem érzed úgy, hogy túl idősen, túl későn csöppentél bele ebbe az egészbe?

Sosem késő. Nincs késő. Huszonhat éves, fiatal bige vagyok, de ötven évesen is az asztalra fogok mászni, és olyan erotikus táncot fogok lejteni, hogy csak csuhaj.