Ha felfigyelsz a szagokra, az életbe szagolsz bele - állítja Réz András esztéta, aki Orr címmel szagregényt dobott piacra. Riporterünk eszerint figyeli az eseményeket. Kint forralt bor kürtős kalács nélkül, bent sajt, tészta, Soma diszkrét parfümje, és füst. A penetráció jegyében a tömegközlekedésről is szó esik. Az ember elvégre tízezer szagot tud elkülöníteni egymástól.

Kemmermayer tér. Riporterünk fővárosi, de soha nem hallott erről a helyszínről. Kis tér, könnyen betölti a forralt bor-illat vasárnap este. "Olyan ez, mint a karácsonyi vásár, csak hiányzik a fahéjas kürtőskalács"- motyog egy szőrmekabátos nő az utcán, fújja a forró welcome drinket. Megjegyzése találó.

A tudatformálás illata

Réz András Orr című szagregénye épp a hangulat, tudat és énképformáló illatokról szól. A könyv bemutatójára a vendégek gyülekeznek, cigarettáznak a téren. Az ajtóban Hajós András, az est konferansziéja áll, feszeng, majd leül a Gerlóczy kávézó bőrkanapéjára. A sarokban vetítővásznon színes képek futnak, emberalakok mozognak a dj triphop-keverésének ritmusára, előtte egy szintetizátornál neccharisnyás lány ül egyedül. Kellemes parfümöt használ, mint Soma, aki épp most lép be.

"Amikor felfigyelsz a szagokra, illatokra, amelyek körülvesznek, akkor kezdesz beleszagolni az életbe" - mondja ki az est tételmondatát a szerző, aki azt állítja, gyerekkora óta figyeli a szagokat. A regény hosszú, tudatos gyűjtőmunka eredménye. Az első oldalát kapargatva sajátos füstszagot érez az olvasó.

Szag-Nobel, és a szexillat

A másik pikantériája az, hogy az idei orvosi Nobel-díjat Richard Axel és Linda B. Buck amerikai orvosok kapták az emberi szaglószervekkel kapcsolatos kutatásaikért. A két tudós felfedezett egy szagreceptor-géncsaládot, amelynek segítségével megérthetjük, hogyan lehet tudatosan megkülönböztetni a különböző illatokat. Emellett abban segít, hogy adott időben felidézhessük a szagmemóriát. Erről már Csaba György professzor, az est egyik meghívott szag-értője beszél, amikor riporterünk a tömegben állva azzal szórakoztatja magát, hogy megpróbálja felidézni első szerelme illatát. Könnyen megy.

A többire nem jut idő, a műsor gyorsan pörög tovább. Nagy Kriszta Tereskova könnyűzenei szerzeménye következik, amelyet a képzőművésznő távollétében Réz András ad elő Nagy Öcsi hegedűfutamával kísérve. A szóhasználata nem bonyolult, de annál plasztikusabb: szájszag, segg-szag, izzadtságszag, tömeg, közlekedés.

Penetráció

"A közönségben láttam az imént Somát, de ezúttal nem kérjük meg, hogy értékelje az előadást" - futtatja tovább a műsort Hajós András, aki már nem feszeng. Legalábbis addig, amíg Wahorn Andrással, a könyv illusztrálójával nem beszél. "Hogy hívják azt, amit a könyv számára rajzoltál? - kérdezi a Heti Hetes legújabb arca - "Úgy hívják, hogy illusztráció" - válaszol Wahorn az egykori Bizottság 13 év után hazaérkezett frontembere, akinek Egy lány kéne nekem, aki koszos és büdös című dalát hallhatja a közönség.

"Ez a két dal, és még egy csomó más dolog, szagemlék ihletett meg. Naponta szedtem a könyvhöz új benyomásokat. Tavasszal kezdtem el írni, akkor kezdett el körvonalazódni a főhős" - mondta lapunk kérdésére Réz András, és közben az ihlető dalnak is vége lett.

Az arcok rezdüléseiből riporterünk látja, a dalt a huszonévesek már nem ismerik. A soron következő sokk-zenekart még kevesebben. Az Ion című 'romantikus biodark' együttes koncertje előtt a frontember, T Bali is ismerteti sajátos szagelméletét. Eszerint "a hanghullámok terjedése hasonlatos az illat hullámainak terjedéséhez".

Visszacsatolás és Hajós

"Pár éve kitaláltam, hogy minden utazásom előtt parfümöt váltok, így jobban beégnek az emlékek" - mondja egy fiatal lány a sajttál előtt a vacsora partyn. Megjegyzésénél fehér csipke zoknija még inkább elgondolkoztató. Barátja eközben camambert-t tépked és nagymamája konyhájának illatáról beszél, amely - szerinte - nagy részben alakította a személyiségét. A kellemes élmények ellensúlyozásképp riporterünk a a szerzőt faggatja arról a szagmintáról, amit a legkevésbé kedvel.

"14 évesen, nyáron, combig be voltam gipszelve, és az a szag, ami a gipszből jött, ami keveredett a testszaggal. Olyan fogságszagú volt" - mondja az esztéta. Riporterünk pedig Hajós Andráshoz fordul. "A hajléktalan emberek reménytelenségének szagát bírom a legkevésbé"- fordítja komolyra a szót Hajós András csatlakozva a tömegközlekedés témájához -"az ugyanis nemcsak a hajléktalan ember szaga, hanem az élethelyzeté. Aki szokott az utcán járni, nem tudja elkerülni"- mondja Hajós, majd a pult felé igyekszik, ahol a pincérek tésztát kínálnak. Soma épp befejezte az első adagot, de a legtöbben még csak most kezdenek a konyha újonnan felfedezett, izgalmas szagába burkolózni.

Röviden a könyv tartalmáról
Réz András szagregénye napjainkban játszódik, a főhős Nagy Sebestyén, egy negyvenes évei elején járó férfi. Akár még sikeresnek is mondható: jómódban él, kellemes munkája van, néha csalja a feleségét, sokat utazik, felesége - aki néha csalja őt - egy társasági lap főszerkesztője. Egy napon éppen külföldről tart hazafelé, amikor kocsija megcsúszik az autópályán. A balesetet apróbb sérülésekkel megússza, néhány hét múlva azonban furcsa rohamok törnek rá: a szaglása hihetetlenül érzékennyé válik, megérzi az addig rejtőző szagokat, olvasni tud az illatokból, nyomasztó titkok tudója lesz.