Winkler Róbert öt percig röhögött, amikor Árpa Attila megkereste, Bazsó Gáborral együtt vállalják el a Topmodelldöntő vezetését. Bazsó Gábor azonban rögtön komolyan vette a felkérést, mert szerinte a Topmodell a magyar divatszakma bypassműtétje, és egy modell olyan fontos értékeket közvetít, mint többek közt az egyetemes szeretet és a paráznaság. Mélyinterjú a Totalcar két műsorvezetőjével a rájuk váró kihívásokról.

Izgultok?

Karotta: Olvastam és hallottam már erről az érzésről, de sosem éltem még át.

Winkler: Igen. Ez a színpadon, fejgép előtti majomkodás azért más, mint édes hármasban a semmi közepén Bendzsivel, Kalász Csaba technikussal meg egy koreai autóval.

Miért érzitek fontosnak, hogy részt vegyetek egy modellfelfedező verseny finisében?

Karotta: Hogy közelebb férkőzzek Árpa Attilához, akinek régóta nagy tisztelője vagyok.

Winkler: Nem érzem fontosnak, hogy részt vegyek benne, tehát ha most kitalálják, hogy legyen inkább mégis Nacsa Olivér, nem szúrom tökön magam. Viszont szívesen csinálom: nagy humor. Amikor Árpa Attila felhívott, öt percig röhögtem, annyira abszurd, hogy pont mi legyünk a műsorvezetők egy ilyen verseny döntőjén, de épp azért vállaltuk, hogy ne rontsuk el ezt a nagyszerű poént. Meg a pénzről se feledkezzünk meg.

Milyen kihívásokat tartogat számotokra a Topmodell döntője?

Karotta: Nálam magasabb lányokkal kell illendő szemkontaktust tartanom.

Winkler: Szakmailag mindenképpen húzós lesz: ez a nagyszínpados, közönség előtti mókázásos káoszmenedzselés Magyarországon egyedül a Tillának megy kifogástalanul. Nekünk ebben gyakorlatilag zéró a rutinunk. Amikor a boxközvetítésekben szmokingban szakkommentáltam, az idő nagy részében a ring mellett kellett ülni, és abszolút mellékszereplő voltam. Ha nem volt kedvem, nem szólaltam meg, és a Gundel önmagában is lazán elvitte volna a műsort. Itt meg folyamatosan szerepelni, koncentrálni kell. És sokaknak nem tetszünk majd, hiszen a nézők egyik felének túl hülyék és oda nem illők leszünk, a hadcore Totalcar-rajongók meg minimum azt várják, hogy petymegeket rejtsünk a versenyzők bugyijába.

Mi a véleményetek a versenyző modellekről?

Karotta: Milyen a nyári eső illata? Miről dalol a tavaszi szél? Hány skót kell egy villanykörte kicseréléséhez?

Winkler: Kemény csajok. Külsőleg, mint nők néhány súlycsoporttal az ideálom alatt vannak. Viszont ez nem szépségverseny, a modellek tényleg legyenek agarak, különben a kifutón hordónak néznek ki.

Mik azok az értékek, amelyeket egy topmodell közvetít?

Karotta: Világbéke, egyetemes szeretet, paráznaság.

Winkler: Azt hiszem, ilyen nincs. A nagyképűség, a megközelíthetetlenség és az egész szerep, amit a szakma megkíván, nem hiszem, hogy köznapi értelemben érték. Az már persze más, hogy utána magánemberként fókabébit mentenek vagy szökőár-áldozatokat menedzselnek. Ami értéket tényleg látok ebben a modellvilágban, hogy mennyire iszonyú nehéz meló, két perc hisztérikus kapkodás után hűvös eleganciával sétálni, vagy egy élő madárpókkal a fejeden úgy nézni, vagy egyáltalán, sugározni, ahogy a fotós akarja, ezek nem látszanak a képeken. Tehát itt pont azokat a dolgokat nem közvetítik, ami az érték.

Lökhárító, vagy csomagtartó?

Karotta: Vagy? Muhaha!

Winkler: Itt inkább csak futóművekről lehetne beszélni.

Mi a különbség egy kifutómodell és egy beautymodell közt?

Karotta: Ezen már sokat gondolkodtam. Még nem teljesen kialakult az álláspontom, nem akarok elharmarkodottan ítélni.

Winkler: Hűha! Megfogtál. Ja, a beauty a katalógus, meg reklámfotós csaj, nem? A beauty szerintem gömbölyűbb, meg emberibb lehet, a kifutómodell inkább csak afféle asztráltest, amiben a magyar Topmodellben a Valentina nevű csaj volt az etalon, szerintem.

És mi a különbség a modell és a glamourlány közt?

Karotta: Ez talán még érdekesebb probléma. Ma éjjel hosszan hánykolódtam is miatta, sehogy nem jött a szememre álom. Aztán megvilágosodtam, de belealudtam, és reggelre a konklúzió helyén csak egy nagy csöcs rózsaszín emléke maradt az agyamban.

Winkler: Na jó, elég a szivatásból!

Szerintetek milyennek kell lennie egy magyar topmodellnek? Milyen elvárásaitok vannak azzal a modelljelölttel szemben, aki három éven át igyekszik majd helyt állni Párizsban?

Karotta: Mint egy magyar villanyszerelőnek, csak legyen sokkal szebb, és nem olyan fontos a villanyos szakértelem.

Winkler: Semmi. Azért van a zsűri, hogy elvárásai legyenek, nekem fogalmam sincs. Nyilván legyen teherbíró, mint egy triatlonos, ne legyen túl sok esze, mert akkor becsavarodik abban a közegben, amilyennek a párizsi divatvilágot képzelem. És legyen észnél a drogozással kapcsolatban.

Hány adást láttatok idáig?

Karotta: Mostanra sokat, péntekre mindet. Addiktív.

Winkler: Ötöt-hatot. Az adás rendezője Iván Róbert – aki egyben a Totalcar rendezője volt – kötelezett ugyanis, hogy haveri alapon nézzük.

Melyik négy modelljelöltet juttattátok volna a döntőbe?

Karotta: Ki vagyok én, hogy embereket mérjek, sorsok fölött diszponáljak?

Winkler: Nekem tetszett a Xénia, de elég hamar kikúrták. A már említett Valentinát is a döntőbe vártam, bár tényleg abszurd, hogy ilyesmikről nyilatkozzak az én előképzettségemmel. A Titanillát sajnáltam, amikor kiesett, mert mókás kislány volt, bár kifutón én se tudtam elképzelni. Rékáról azt hittem, bejön a pasiknak, mint gimnazista Jenna Jameson, és nem gondoltam volna, hogy idáig jut, de nagy meglepetésemre a dél-afrikai divatguru tán őt kaserolta a legjobban. Neki van a legegészségesebb csaj-formája, nem is értem, hogy jutott idáig. Nyilván tehetséges.

Melyek azok a kérdések, amelyeket kíváncsiságból mindenképp fel szeretnétek tenni a topmodell-jelölteknek?

Karotta: Amiket majd kivágnak/kisípolnak.

Winkler: Hogy mennyivel lettek okosabbak. És hányszor döbbentek rá tíz hét alatt, hogy hülyeség, ezt mégse nekik találták ki.

Soroljatok fel négy magyar modellt, aki a nemzetközi divatiparban sokra vitte.

Karotta: Miért pont négyet? Hogy mérges macskák lessenek rám a világ minden szegletén? Annyit elárulhatok, hogy őszülni és szakállasodni kimondottan Cseh Annamária kedvéért kezdtem.

Winkler: Vámosi Viki, Cseh Annamária, Dombi Zétény. És nemrég megtudtam, hogy Epres Panni is modell. Azt hittem, színész.

Szerintetek a magyar divatiparnak van esélye bekapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe?

Karotta: Szerintem a Topmodell a magyar divatszakma bypassműtétje. Én egyébként a divatipar helyében a nemzetközi nyirokkeringésbe is igyekeznék bekapcsolódni, az is rém izgalmas.

Winkler: Miért, nincs bekapcsolódva?

Gondolkodtatok már a modellkedés lehetőségén?

Karotta: Álmodoztam már róla, de sajnos nem vagyok elég magas hozzá, hogy kihajtogatós poszterfiú legyek, rengeteg lenne a kihasználatlan papírfelület. Bizonyos álmok sosem válhatnak valóra, ezért is drukkolok ennyire szívből a topmodelles lányoknak.

Winkler: Vonzani semmi nem vonzana benne, azt hiszem, tisztában vagyok vele, mennyire élhetetlen életformát jelent. Már olyasvalakinek, mint nekem, aki ritkán kívánja meg a részeg, drogos dorbézolást, utál várni dolgokra olyan helyeken, ahol semmi értelmeset nem lehet csinálni, csak cigizni, kávézni, szpídezni és intrikálni, ugyanakkor egyben kell lenni, fitten és hamvasan. Borzalmas. Bár a csajok legalább már valamennyire képben vannak, mi vár rájuk. És a győztes Párizsban azt is megtapasztalhatja, hogy nem Árpa Attila a világ leggátlástalanabb szörnyetege.