"Nem sokat változott a közönségem, amióta elkezdtem énekelni" - mondta Mary Zsuzsi, aki ezen a héten jelentette meg második, Sodor a szél című albumát. Miután az énekesnő több mint harmincöt éve lépett először színpadra, ez a mondat meglepte munkatársunkat.
Kezdjük akkor 68-tól
"Kezdem akkor a 1968-as Táncdalfesztiváltól, mert az sem a közönség miatt volt más. Őszintén szólva azóta sem tudtam még feldolgozni azt az élményt, amikor megnyertem. Akkor a technikai feltételek nem tettek lehetővé túl bonyolult szavazási módot a közönségnek, telefonja keveseknek volt. Így a nézők a nappalijuk világításával fejezhették ki a véleményüket" - folytatta az énekesnő. A voksolás kezdetleges, és első hallásra sok visszaélésre alkalmat adó módja így zajlott: ha a tévénéző közönségnek tetszett az elhangzott dal, egy meghatározott időben le kellett oltaniuk a villanyt. "Valósággal elsötétült az ország, amikor az volt a kérdés: ki szeretné, ha a Mama című dal lenne a fesztivál győztese?" - mondta az énekesnő, aki egyébként azért ragaszkodik ahhoz, hogy ismerősei Zsuzsinak szólítsák, mert az i hang formálásakor mintha mosolyogna az ember.
"Ez után gyorsan elkészült a kislemezem bakeliten, és 100 ezer példányban fogyott el. Fesztiválról-fesztiválra jártam. Szocsiban például az öltözőmben gratuláltak a nagy öregek. Egy húsz éves lánynak ez óriási élmény" - folytatta Mary Zsuzsi, aki a hatvanas években két zenekarban, a Wanderersben, és az Atlantisban énekelt, de nem sokkal később külföldre költözött. Akkoriban azt rebesgették, politikai okok miatt.
Szerelem, hat gyerek, harminc év
"Nem, szerelmi okok miatt. Szinte mindent, amit teszek, az motivál. De az éneklés és a fellépések rettenetesen hiányoztak. Állítom, ezért is szültem hat gyereket, hogy az űrt pótolják bennem, és hogy a bennem lévő rengeteg felgyülemlett energiát rájuk tudjam fordítani. Harminc évig egyáltalán nem énekeltem, csak családanya voltam " - mondta az énekesnő, aki a kilencvenes években tért vissza Magyarországra, és ezzel együtt a magyar nosztalgiapiacra.
"Mindenki úgy emlékszik rám, mint aki folyamatosan táncol, pörög, de ezúttal kicsit behúztam a kéziféket. Az új lemezzel óvatos voltam, mert fogalmam sem volt, bejön-e egyáltalán az embereknek. Ezért is döntöttem úgy, egyedül nem vágok bele" - folytatta az énekesnő, aki Désfalvi Judit énekesnővel és a színész Pintér Tiborral (aki leggyakrabban szőke hősszerelmes szerepében tűnik fel, inkább lovon, mint anélkül, és akivel Mary Zsuzsi a Hippolyt a lakáj című darabban játszik együtt a Ruttkai Éva Színházban) hozta létre a lemezt két év alatt. Eleinte a kiadók nem tobzódtak a terv hallatán. Az elkészült anyagról az énekesnő állítja, a dalok hangzásvilága és a stílusa más, mint amelyet tőle megszokhatott a közönség.
Második lemez, elterelt folyó
Ezzel szemben cikkírónk az Emkékezz rám című dalt hallva egy nyolcvanas éven végi balatoni nyaralás záró estjét idézte fel. Pontosabban amikor a csopaki étterem fehér zakós animátora a férfiláb szépségverseny után a szintetizátoros zenekart konferálta föl a júliusi turnusnak.
"Ha jó emlék az, amit felidéz a zene, máris elértem a célom" - mosolygott az énekesnő, akit ennek kapcsán az iparággá vált pop-retróról kérdeztünk. "A fiatalok már belefáradtak azokba a lélektelen mindennapokba, amelyekben élnek. Én legalábbis ezzel magyarázom a táncdalok újbóli divatját. Másrészről pedig, ahogyan már utaltam rá, a közönségem nem változott. A rajongótáborom java idősebb" - mondta az énekesnő, aki ennek ellenére azt tapasztalta, a hallgatóság vehemensen reagál a dalaira.
"Nyáron a Tisza mellett 15 ezer ember gyűlt össze a koncertemen, a folyót majd' kitolták a medréből. Szinte minden héten fellépek, legtöbbször éttermekben. Az még hagyján, hogy ismerik a dalaimat, de óriásit buliznak rá" - folytatta Mary Zsuzsi.
|