Nősténynek álcázzák magukat a kisebb méretű ausztrál óriás hím tintahalak, hogy a párosodási harc során elkerüljék testi fölényben lévő fiú társaikat, és ők is a lányok közelébe férkőzhessenek.
Az ausztrál óriás tintahalaknál hiány mutatkozik a szebbik nemből: egy nőstényre négy hím is jut, ami bizony nem kedvez a kisebb méretű példányoknak. Testi adottságaikból adódó hátrányaik ellensúlyozására a kisebb hímek agyafúrtak: színük elváltoztatásával és az utódnemzésben szerepet játszó negyedik karjuk elrejtésével próbálják megtéveszteni hím társaikat, és becserkészni a nőstényeket.
A massachusettsi tengerkutató központ munkatársai szerint hatvankét próbálkozásból harmincszor sikerül becsapni az álcázott tintahalaknak nagyobb vetélytársaikat, és a kiszemelt nőstény közelébe kerülni. A párosodás tekintetében még jobb az arány: öt álcázott tintahal közül háromnak sikerült aktusra lépnie egy ellenkező nemű példánnyal.
Persze az álca veszélyeket is rejt magába: az erősebb hímek gyakran nem tudnak különbséget tenni az igazi és az ál-nőstények között, és bizony előfordul, hogy egy nősténynek álcázott hímre vetik rá magukat.