Borulásesély
Herrmann ezzel már valószínűleg a nyári szezonra készül, amikor sokan szeretnek sört inni, netán más üdítő italt, s ezt nem ritkán kirándulás közben fogyasztják, a kinyitott üveget a földre állítva. A kutató azt vizsgálja, mennyit kell kiinni ahhoz, hogy a felborulás esélyének szempontjából ideális helyre kerüljön az üveg, vagy doboz súlypontja.
Az ismeretek jelen állása szerint a tartalom mintegy kétharmadát helyes kihörpölni, mielőtt letesszük az üveget, arra vonatkozóan azonban még nem jutott magvas megállapításra Herrmann, hogy a szomj áttehető-e lineárisan a matematika, illetve a fizika nyelvére.
Tolatás jégen
A 60 éves kutató tavaly azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy kidolgozta a hátramenetben parkolás képletét. Erről azonban ma már azt vallja, hogy ami számára papíron viszonylag egyszerű matematika volt, az a gyakorlatban nagyobb problémának bizonyul, nem olyan egyszerű a képletet átvinni a gyakorlatba. Más szóval ő is nekimegy néha a mögötte álló kocsinak.
Jelenleg a sör mellett újra az autózás foglalkoztatja a kutatót, aki saját elmondása szerint még a cipőfűzőjét is egy fizikai elv alapján köti meg. Számára egyszerű számítás, hogy jégen a kocsi kifarolása nem kerülhető el, mivel keresztirányban alig jelentkezik súrlódás. Ám ez még csak a kutatás kezdete, hiszen - mint mondta - még az sem ismert, milyen felülettel fekszik az autógumi az úttesten.
Népszerű matek
Herrmann azt hangoztatja, hogy a matematikának ki kell vonulnia eddigi elefántcsont-tornyából, s kollégái gyakori fejcsóválása ellenére ezért fordult a köznapi feladványok felé, noha gyakorlati haszna ezeknek nemigen van, s neki sem hoznak a kutatások egyetlen fillért sem. Rudolf Grübel, a matematika szak dékánja azonban úgy látja: Herrmann ugyan nem tesz nagy felfedezéseket a matematika terén, de kutatásait igazolja a diákok, más egyetemek és a közvélemény érdeklődése, és a ezért a hannoveri intézet örül, hogy munkájával hozzájárul a befelé forduló matematikáról szóló, elterjedt, de téves kép megváltoztatásához.
A tudós már azt is kiszámolta, milyen távolságból lehet a legjobban látni az előttünk elsiető ember lábait: eszerint egy 170 centiméter magas egyed 1,4 méter távolságból láthatja a legjobban az előtte haladó lábakat, amennyiben azok a földtől számítva 60 centiméterig meztelenek, vagy harisnyában vannak - mert ki nézegetne egy nadrágos férfi lábat? Akit a karcsú női lábak érdekelnek, az bizonyára képlet nélkül, tapasztalatból is tudja már a szemléléshez megfelelő távolságot, Norbert Herrmann azonban felhívta a figyelmet rá, hogy a képlet módot nyújt a toronyóra megfelelő nézéséhez szükséges távolság kiszámításához is - ha netán valaki ezt rajta kívül ki akarná számolni.