horoszkóp

Nehezen szarnak a magyarok

2007.03.27. 13:45
Kétszer annyian szarnak nehezen Magyarországon, mint Európa más országaiban. Ezzel sikerült felzárkóznunk Amerikához és Ázsia csendes-óceáni részéhez - derítette ki egy felmérés, amely során csaknem 14 ezer embert kérdeztek arról, hogy milyen viszonyt ápol a székeléssel. A kutatók megállapították azt is, hogy a betegek nem megfelelő módon kezelik problémájukat. A téma szakértői két táborra szakadtak: hashajtó- és zöldségpártiakra.

A székrekedés előfordulását vizsgáló felmérésben négy kontinens hét országában összesen 13 ezer 879 személy vett részt. A megkérdezettek 12 százaléka bevallotta, hogy rendszeresen gyötri székrekedés.

Szorult helyzetben a magyarok is

Amerikában és Ázsia csendes-óceáni részén a lakosság 17,3 százaléka nem, vagy csak kín és erőfeszítés árán tud székelni. Európában olajozottabban mennek a dolgok, itt az emberek 8,75 százalékának gyűlik meg a baja a bélrendszerével.

Magyarországon sokkal rosszabb a helyzet. A magyarok 15 százalékának volt székrekedése az elmúlt fél évben, ráadásul 41 százalékuk azt állította, hogy hetente legalább egyszer küzd a problémával.

Nem hajtják, inkább cipelik

A nemzetközi kutatás nyomán az is kiderült, hogy a székrekedésben szenvedő emberek negyede semmit sem tesz saját érdekében, inkább várja, hogy magától megoldódjon a probléma. Akik saját kezükbe veszik a dolgokat, azoknak is csak egyharmada használ valamilyen hashajtót.

Ázsia csendes-óceáni térségében, ahol a legsűrűbben fordul elő a székrekedés, tíz betegből mindössze ketten orvosolják problémájukat hashajtóval. Még Amerikában is, ahol a legtöbb hashajtó fogy, tíz betegből négy használ ilyen gyógyszert. Hasonló a magyar helyzet is: a szorulásos betegnek csak a fele választ valamilyen kezelési módszert. A többiek erőlködnek és cipelik magukban a problémát.

A székrekedésben szenvedők negyven százaléka pedig meg van győződve arról, hogy pusztán étkezési szokásainak megváltoztatásával kijuthat szorult helyzetéből.

Hashajtó vagy zöldség?

A hashajtóbizniszben érdekelt gyógyszergyár által megbízott felmérés készítői az American Journal of Gastroenterology című szakkiadványra hivatkozva állítják, hogy a rostszegény diéta és a helytelen életmód nem okolható egyértelműen a szorulás kialakulásáért, és a rostbevitel fokozása nem feltétlenül jelent megoldást, sőt gyakran még tovább súlyosbítja a helyzetet.

Egész mást mond Zajkás Gábor, az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet igazgatóhelyettese. A hashajtóbizniszben nem érdekelt szakember szerint a szorulás elsődleges oka a nem megfelelő táplálkozás.

Egy legutóbbi itthoni felmérés szerint a magyarok nem fogyasztanak elég élelmi rostot. Vagyis teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret, müzlit, zöldséget, hüvelyeseket, gyömölcsöt. Pedig az élelmi rost serkenti a bélmozgást, vizet szív fel, ami átmossa a vastagbelet - avatja be az emésztés tudományába a Velvetet a szakember.

Ráadásul most nem is kerül sokba az egészséges táplálkozás. A piacokon elég olcsón lehet hozzájutni, mert a szokatlanul enyhe tél miatt a dél-európai országokban olyan nagy volt a zöldségtermés, hogy a felesleget nálunk értékesítik.