Amióta létezik a pornóipar, azóta kérdés, mennyire káros vagy egészséges a szexualitásunkra a médiában látott szexjelenet – még mindig nem egyértelmű a válasz, 2015-ben sem. Az azonban biztos, hogy a pornónézés és a médiában látott szexualitás befolyásolja a szexuális szokásainkat, már kamaszkorban, egy felmérés szerint ugyanis lemásoljuk azt, amit látunk, és csináljuk – a szexuálpszichológus Justin Lehmiller a Psychology Todayen elemezte ezt. 

A médiában látott szexjelenetek hatását vizsgálva több amerikai kutató több mint hatezer serdülőkorú szexualitását elemezte, hat éven keresztül. Telefonos felméréssel kezdték, nyolchavonta keresték meg a résztvevőket, hogy tudakozódjanak róluk. Egyre kevesebben válaszoltak a kérdésre, így a kezdeti hatezer főből végül 1288 fő vett részt a kutatásban (akik a kezdetekkor még nem éltek nemi életet), amiből kiderült, milyen hatással van a szexualitásunkra a médiában látott szexualitás.

A vizsgálatban résztvevő 10 és 14 év közötti, amerikai fiúk és lányok felnőtté válását 16 és 20 éves korukig követték. A kutatók azzal kezdték, hogy a felmérésben résztvevőknek adtak egy listát olyan filmekről, amelyekben van szexjelenet, és megkérdezték őket, melyiket látták már. Azt is megkérdezték tőlük, hogy hány éves koruktól élnek nemi életet, hogy például pettingeltek-e már, volt-e orális szexben részük, hogy hányszor szexeltek gumi nélkül. Mindezt hat éven keresztül rendszeresen.

Az eredmények szerint a legtöbben tizenévesen már éltek szexuálisan aktívak, a többség 16 éves koráig várt a szexre (ezt a különböző szűrések alapján már csak 1288 főből tudták megállapítani). Azok, akik a szexuális tartalmú filmeket korábban látták, korábban kezdtek szexuális életet élni, nemi arányok szerint ez főleg a fiúkra jellemző. A fiúk azok, akik több szexuális partnert fogyasztottak, és akik a leginkább mellőzik az óvszert a szexben – tizenévesen. A szexuális szokásokat vizsgálók abból indultak ki, hogy a látott filmek egyfajta szenzációhajhászatként (izgalom kereséseként) vannak jelen az életünkben, ez alatt azt kell érteni, hogy újabb és izgalmasabb stimulációra gerjesztenek. 

A kutatók azt is feltételezték, hogy a médiában látott szexualitás felülírja a személyes inger küszöbünket, aminek van némi alapja. A felmérés szerint azok, akik fiatalabb korukban könnyen hozzáférnek az explicit tartalmakhoz, kockázatosabb szexuális életet élnek később, mint társaik.

A felmérés bár reálisnak tűnik, vannak hiányosságai, és további kérdéseket vet fel. A kutatásban azt nem vizsgálták, hogy egyes kamaszok milyen vallásúak, hogy a szülők mennyire figyelnek oda a gyerekeikre, milyen a szülő-gyerek kapcsolat, mennyire vannak tiltva az explicit tartalmakról, vagy mennyire nem. Hogy honnan tudakozódnak a szexről, milyen szexuális felvilágosítást kaptak, kapnak-e egyáltalán. A médiát hibáztatni könnyű ugyan, de az ellenpólus nem ismert. Ugyanis, ha valóban utánozzuk a látottakat, és befolyásolja a szexualitásunkat, akkor szinte csak a cenzúra segíthetne megmutatni az ellenkező oldalt. Az pedig nagyjából lehetetlen.