A kanadai York Szövetségi Egyetem kutatói egészen érdekes megállapításra jutottak durván harminc évnyi adatot átnézve, amit nagyon röviden úgy lehetne összegezni, hogy ha 1990 után született, akkor nehezebben fogy le – hiába mozog sokat –, mint a korábban születettek - írja a Vocativ.

A kutatók az USA Nemzeti Egészségügyi és Élelmezési Felmérésének adatait vetették össze egy másik felméréssel, ami azt vizsgálta, hogy az emberek mennyit mozognak. Az egészségügyi és élelmezési felmérésekből jó sok volt, 1971 és 2008 között összesen valamivel több mint 36 ezer felnőtt táplálkozási szokásait figyelték meg.

A mozgás gyakoriságát vizsgáló felmérésekből jóval kevesebb adatuk származott, az 1988 és 2006 közötti időszakból, összesen valmivel több mint 14 ezer felnőtt adatait vizsgálták meg.

Ezekből vonták le a következtetéseiket. Például azt, hogy a szénhidrátbevitel az évek során nagyjából összesen 10-14 százalékkal, a fehérjebevitel 5-9 százalékkal nőtt. A változás a mozgásban sokkal durvább, a vizsgált időszak végére az elejéhez képest 47-120 százalékkal nőtt a testmozgás gyakorisága. Ezekkel összefüggésben az átlagos testtömegindex (BMI) nőtt, egészen pontosan 2,3 kg/m2-vel, ami azt jelenti mondjuk egy 175 centi magas ember esetén, hogy az átlagos tömege a vizsgált időszak elején 60 kiló volt, míg annak végén durván 70. Ez elég jelentős változásnak tűnik.

Nagyobbnak, mint amit a megnövekedett tápanyagbevitel indokolna, különösen, hogy a testmozgás gyakorisága még annál is sokkal jobban növekedett. „Azt figyeltük meg, hogy a saját bevalláson alapuló tápanyagbevitel alapján az emberek 2008-ban 10 százalékkal nehezebbek, mint amilyenek 1971-ben voltak, és ugyanannyi mozgás mellett az emberek 5 százalékkal nehezebbek voltak 2006-ban mint 1988-ban. Ezek a változások is magyarázhatják részben, hogy miért nőtt meg drasztikusan az elhízott emberek száma” – mondta az egyik kutató a York Egyetem újságjának.

A kutatóknak feltűnt az is, hogy 1990-től kezdve különösen erősen érezhetőek a megfigyelt változások. „A kutatásunk alapján, ha 25 éves valaki, akkor az idősebbeknél kevesebbet kell ennie, és többet kell mozognia ahhoz, hogy megtartsa a súlyát. Azt is jelzi, hogy valószínűleg vannak még más változások is, amik hozzájárulnak az elhízáshoz, nem csak az étkezés és a mozgás.”

Olyan dolgokra kell gondolni, mint például a gyógyszerek, a környezetszennyezés, a genetika, az étkezések időzítése, a stressz, a gyomorbaktériumok, de még akár az éjszakai fényszennyezés is hatással lehet arra, hogy mennyire tudjuk tartani a súlyunk.

„A súlyunk megtartása sokkal összetettebb annál, mint hogy energiabevitel vs. energialeadás. Ez olyan mintha azt mondanánk, hogy a bankszámláján úgy alakul az egyenlege, hogy a betétekből levonja a kiadásait, anélkül, hogy figyelembe venne egy csomó tényezőt, amik hatással vannak az egyenlegére, mint mondjuk a tőzsdei változások, a banki költségek, a valutaárfolyamok... Ma sokkal nehezebb megtartani a súlyunkat, mint korábban” – mondta a kutatás egyik szerzője.

A rossz hír, hogy a kutatók csak odáig jutottak, hogy megállapították, manapság nehezebb dolguk van a fogyni vágyóknak, és hogy ahogy haladunk előre az időben, úgy nő a fogyni vágyók száma. Olyan tanácsot nem tudtak adni, hogy mivel lehetne hatékonyabbá tenni a fogyást azon túl, hogy még kevesebb étkezést még több mozgással kombinálunk, mint eddig.