Caley Dove-ról sokáig azt hitték, hogy lusta. Főleg a tanárai voltak meggyőződve arról, hogy csak az ő hibája lehet, hogy elalszik a vizsgák előtt. Pedig nem.

Idegességében, örömében, bánatában elalszik. Nem tehet róla, narkolepsziás.

Egészen 26 éves koráig félrediagnosztizálták, gyerekkorában depressziós volt, Dove nem tudta, mi történik vele. Most már tudja, hogy narkolepsziás, ami egy nagyon ritka alvászavar, ami gyakran katalepsziával párosul, vagyis az erős érzelmek által kiváltott izomtónus csökkenéssel. 

Dove állapota előfordul, hogy hallucinációkat okoz, van, hogy az egyik pillanatban még a barátaival beszélget, aztán képszakadás, halandzsa, és nem is emlékszik az egészre. Képzelje csak bele magát az angol nő helyzetébe: 

A legtöbb ember kifejezetten ingerlékeny reggelente. Én ezt naponta többször átélem. Annak ellenére, hogy sokszor elalszom, nem alszom ki magam, folyamatosan fáradt vagyok, 

– mondta Dove a Sunnak. Sokáig a munkakeresés is nehezen ment, de a diagnózis óta egy fokkal könnyebb az élete. Jelenleg egy alvásközpontban dolgozik. A betegsége miatt egész életében gyógyszert kell szednie.