Nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel.
Ez egy nagyon szépen hangzó elv, csak mint a modern olimpiák hangzatos elveinek többsége, a gyakorlatban legfeljebb hellyel-közzel érvényesül. Az ünnepelt aranyérmesekre viszonylag sokan szoktak emlékezni pár év távlatából is, de aki lemarad egy-egy centivel vagy századmásodperccel a győzelemről, és csak második lesz, annak a neve könnyen feledésbe merül.
Na de milyen könnyen?
A magyar olimpiai bajnokokat fotó, név és sportág alapján nyilván játszi könnyedséggel kiválogatja bárki random sportfotók közül, de rögtön sokkal érdekesebb a dolog, ha ezüstérmesekről van szó. Ha elindítja a játékot, 12 képet fog látni sorban egymás után az adott magyar sportoló legfontosabb adataival. Csakhogy a 12 képből mindössze haton látható igazi olimpiai ezüstérmes, a másik haton egy random sportoló látható, fiktív adatokkal. Önnek csak meg kell tudnia mondani, hogy ki az igazi ezüstérmes és ki nem.
A realitások talaján maradva természetesen csak a kétezres évek nyári olimpiáiról válogattunk, azaz Sydney, Athén, Peking és London érmesei szerepelnek a válogatásban, ráadásul kizárólag olyanok, akik valami egyéni számban indultak és lettek másodikok. Figyelem: a képek nem feltétlenül azon az olimpián készültek, amikor az illető az ezüstérmet elnyerte, sőt, nem is feltétlenül olimpián készültek.
Aki vaktában kattintgat, az valószínűleg 6-7 pontot ér majd el ebben a kvízben. 8-10 pont azt jelenti, hogy valamennyire rémlenek azért az ezüstérmes sportolók is, míg 11-12 pont a bizonyíték arra, hogy az ezüstérmesek is ugyanolyan fontosak számunkra, mint az aranyérmesek. Ne csak a saját pontszámát figyelje majd, a játék megmutatja a végén a válaszadók átlagát is. Ez szintén nagyon érdekes szám, hiszen viszonylag objektíven mutatja, hogy mennyi hírnevet ér Magyarországon a kétezres években egy olimpiai ezüstérem.
12 sportolót mutatunk fotóval, névvel sportággal. Hat közülük hat magyar olimpiai ezüstérmes, hat pedig nem létezik. Meg tudja őket különböztetni egymástól?
Kérjük próbálja meg újra.