Nagyszabású kutatás készült a magyarokról a Jobb Veled a Világ Alapítvány és az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratórium vezetésével. A részletes felmérés kiderítette, hogy mennyire érzik magukat boldognak az emberek, és hogy Magyarország mely régiói és városai a legboldogabbak.
Idén februárban indult az országos méretű, tudományos boldogságszint-felmérés, amelynek végeredménye Magyarország boldogságtérképe lett. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon tényleg pesszimista nép-e a magyar. Bagdi Bella, a program szakmai irányítója szerint az ország lakóinak boldogságszintje széles skálán mozog, vagyis a közhiedelemmel ellentétben nem olyan búskomor nép a magyar, mint azt sokan hiszik.
Az ELTE Pozitív Pszichológiai Laboratóriumának vezetője, Prof. Oláh Attila beszámolt arról, hogy a nők mindenhol boldogabbnak vallották magukat, de az is, hogy minél kisebb egy település, annál derűsebben látják a világot a lakói. A magyarok 12,3 százaléka sorolható azok közé, akik a „mentális egészség csúcsán” vannak, és összességében elmondható, hogy a legboldogabbak a 30-50 közötti, családos és diplomás nyugat-magyarországiak. Ők azok, akik hatékonyan kezelik a stresszhelyzeteket és az átlagosnál jobb képességekkel rendelkeznek a boldogságteremtés és annak fenntartása terén.
Nyilván nem nagy újdonság, de a kutatás szerint kevésbé boldog Magyarországon a fővárosi, 8 általánost végzett, 50 évnél idősebb férfi, aki egyedül él és munkanélküli. A felmérésből azonban az is kiderült, hogy a boldogságra való hajlamban mennyire fontos szerepe van a géneknek. Az, hogy egy ember boldog típus-e, 50 százalékban genetikailag meghatározott. A pozitív és negatív hatások befogadására az emberek különböző mértékben érzékenyek, vannak, akik alkatilag hajlamosabbak a napos oldalt látni mindenben.
A kutatás honlapján további részleteket tudhat meg a Boldogságtérképről, és megnézheti a boldogságszint alakulását városok, megyeszékhelyek, életkor vagy foglalkozás szerint is!