Domonyai Andrással egy viszonylag régi, külföldön élő magyarokkal foglalkozó cikk kapcsán kerültem először kapcsolatba, évekkel ezelőtt. Azóta a Facebookon ismerősök vagyunk, de 2015 nyarán az Index is meginterjúvolta azzal kapcsolatban, hogy pontosan mit is csinál Afrikában: egy árvaház gazdaságának fejlesztését segítette.

Amint a Facebookjáról kiderült, azóta új projektbe, egy saját kert kialakításába kezdett Kenyában, megkérdeztem tehát Andrást, hogy bemutathatjuk-e vállalkozását itt a Velveten. Igent mondott, sőt, a kérdéseimre rengeteg érdekes választ adott, és még fotókat is kaptunk.

Mennyi idő telt el az ötlettől a megvalósításig? Pontosan mióta működik a farm?

Harmadik éve vagyok Kenyában, egy magyar jótékonysági projekttel jöttem ki, ahol egy árvaház kertjét kezdtem el rendbe tenni. Szakmai szemmel azonnal látszott, hogy az afrikai innovatív mezőgazdaságban hatalmas lehetőségek vannak, ezért amint lehetett, visszajöttem, majd itt maradtam.

Tavaly nyár óta már kerestünk magyar bemutató, kísérleti és termelő kertnek helyet, de közben folyamatosan dolgoztunk Kongóban, illetve két magyar kertészeti segélyprojekten a Viktória-tó mellett, ezért a saját kert létrehozása lassan haladt. Idén augusztusban adódott egy jó lehetőség, hogy az óceánparti régióban kezdjünk el gazdálkodni, egy magyar és egy kenyai kollégával közösen, egy nagyon régóta nem használt farmon. Ennek láttunk neki most.

A bozótirtással kezdtük, szántással, és saját tervezésű öntözés kiépítésével folytattuk, most az első próbavetéses görögdinnyéink már virágzásban vannak, a nagy szüretünk  az összes terményből nagyjából december-januárban várható.

Milyen növények teremnek ezen a farmon pontosan? Főleg tipikusan magyar zöldségekre/gyümölcsökre lennék kíváncsi, amiket Kenyában egyébként nem szoktak termeszteni.

Nagyon vegyes kertészetet próbálunk összetenni, ami itt Kenyában eleve nem szokás. 3-5 növényfélét termelnek a kis-és közepes gazdaságok, mi 10-15 faj és fajta terménynek láttunk neki- Egy részük helyben ismert faj, de ismeretlen változat, pl. fehér vagy narancsszínű, mézédes paradicsom, sárga és fehérbelű dinnye, szuperédes kukorica, fekete szemű kukorica. Helyben még ismeretlen fűszerféléket, rengeteg sütőtökfélét és cukkinit is fogunk termelni, valamint a nagyon szegényes takarmányválasztékot is megpróbáljuk színesíteni.

Nagyon fontosnak tartom, hogy ami magyar fajta a kezünkbe kerül, azt idehozzuk, itt kipróbáljuk, és termesszük. Néhánnyal nagyon nagy sikereket értünk már el kísérleti termesztésekben, most egy termelőfarmon is figyeljük ezen növények viselkedését. Ezt a munkát, nagy örömünkre, a helyi magyar követség is támogatja, aktívan figyelemmel kíséri, és segíti.

Itthon is a mai napig különlegesség/ritkaság a biogazdálkodás, jól sejtem, hogy Kenyában még inkább?

Itt a bio termesztés rendkívül nehéz, van néhány biofarm, de a hatékonyságuk nagyon alacsony. Nincs ugyanis kemény tél, ami a kártevők gyérítését természetes módon elvégezné, illetve a biológiai változatosság, állat-és növényszám az európai mérsékelt klímán ismertnek 4-6-szorosa. A növényi egymásrahatások, az állati hasznos és káros tevékenységek összehangolása még nem látszik úgy megoldottnak, mint otthon.

Mi megpróbálunk a lehető legtermészetbarátabb módon termeszteni, magyar biológiai és bioaktív szereket, talajkezelő készítményeket használunk gomba- és kártevőirtásban, valamint termésnövelésben is inkább bio szerekhez nyúlunk, de a kémiai növényvédelemmel a termesztést itt sajnos kombinálni kell.

Az interjú elkészülte óta...

Az interjú elkészülte és a cikk megjelénese között annyi fejlemény volt, teszi hozzá Domonyai András, hogy „a Talajmegújító mellett a Mobilgomba.hu is elég bátor és komoly támogatója lett annak, hogy legyen magyar farm Kenyában.”

Viszont természetes gyökérzónás talajmegújítást végzünk a jövőre termelésbe vonandó területeken a magyar Talajmegújító Mezőgazdaság projekt tanácsait követve. Méh- és madárvonzó virágzó sávokat telepítünk, próbáljuk mérsékelni a monokultúrát a tömegtermesztésű fajtáink között, élőnövény- és mulcstakarásos talajvédelmet végzünk.

Milyen nehézségek adódtak a farmmal Kenyában, ami Magyarországon fel sem merült volna?

Az, hogy meleg van, az első, ami mindenkinek eszébe juthat, de a hőség nem olyan kezelhetetlen a kenyai nem sivatagos régiókban – egy otthoni, Szeged melletti homokpuszta hasonlóan forró tud lenni. Igaz, itt délben nincs árnyékod, mert merőlegesen süt le a nap, a besugárzási érték ezért jóval magasabb.

Amire otthon kevéssé gondolnak, hogy itt hiába süt a nap, csak napi 12 órán át teszi. Tehát a hazai hosszú napot, ami egyes növényeknek kellene, itt nem tudjuk megadni, ez a növénykiválasztásnál fontos szempont. Eső is van, jól kiszámítható rendszerességgel, sőt, amikor esik, az otthoni mennyiségnek kétszeresét kapjuk, ami szintén gondot okoz. Két éve, a kísérleti termesztésekben volt, hogy teljes teraszok tűntek el egy eső után.

A másik, hogy a kulturális különbség hatalmas. A kolléga egy adott fogalomról, tevékenységről teljesen mást gondol, ahhoz teljesen másmilyen ismeretet társít, mint ami nekünk evidens lenne, ez nagyon meg tudja lassítani a munkát.

Akkor mennyiben könnyebb Kenyában mezőgazdálkodni, mint Magyarországon?

Annyiban könnyebb, hogy gyakorlatilag elhanyagolható az évszakok szerepe, bármikor bármi vethető. Ugyan a kiváló eredményhez valamilyen kisebb évszakfüggést érdemes tartani, de jó technikákkal évente 3-4 szüret is lehetséges.

Ha jól látom a fotókon, nem csak magyar származásúak dolgoznak a farmon. Jól látom? Hány embernek ad munkát a farm?

Mostanában én is felköltözöm heti néhány napra, egy sátorba, a farm mellé, mert nagyon sok munka van, amit követni és elvégezni kell – például a csepegtetés szerelése, és a növényvédelem és ültetés, amit szeretek én csinálni. De elsősorban kenyai kollégákkal dolgozunk. Az értékesítést, marketinget a magyar társam, üzleti partnerem végzi, emellett két állandó és 4-6 ideiglenes kenyai munkaerő dolgozik most velünk egy közepes nagyságú, nem gépesített farmon. Fizetést, palántát és terményt is fognak kapni a munkatársak.

Megjegyzendő, hogy bár Kenya egyes régiói már kifejezetten fejlettek, Mombasa városa, de főleg Nairobi európai mércével mérve is magas színvonalúnak számít, de a farm környéke, a Mijikenda-Ribe törzs területe rendkívül szegény. Talán abban is tudunk segítséget nyújtani a helyieknek, hogy új agrotechnikákat és új fajokat, fajtákat adhatunk a kezükbe, amik mérsékelni fogják a nélkülözést.