horoszkóp

Igazi megtiszteltetés egy séf keze alá dolgozni, de kábé csak megkavartam a mirelit borsót

2017.09.08. 12:59

<

A TV2 volt olyan kedves és összerántott egy főzést a sajtósoknak, hogy egy kicsit jobban megértsük azt a világot, ami a Séfek séfe című műsorban látható. 9 újságírót osztottak el három séf, Vomberg Frigyes, Krausz Gábor és Wolf András csapatába. Én Vomberg séfhez kerültem, akivel zöldborsópürés báránygerincet készítettünk, két újságíró kolléganővel karöltve.

Az esemény fél óra késéssel indult, de otthon is úgy van az ember a főzéssel, ha csak nincs valami nagyobb családi összeröffenés, hogy nem baj, ha kicsit később lesz kaja, fél óra rápihenés bőven megengedett. Csak míg otthon kanapén heverészéssel röpül el az a fél óra, addig itt a séfek produkáltatásával egybekötött fotózással.

Annyi infóm volt az eseményről, hogy verseny lesz:  3-3-3 újságíró fog megmérkőzni. Végül nem volt igazi verseny, így nem is tudtam megtapasztalni, milyen úgy istenigazából egy séf keze alá dolgozni. Hogy milyen az, amikor elrontom a szeletelést, mert túl vastag lett a zsülien, erre leordítják a fejem, kivágják a kukába az egész munkám, majd mindenki őrjöngve kapkodva próbálja megmenteni a konyhát, ami elúszott, mint Hosszú Katinka 400 vegyesen.

Kábé semmi komolyabb dolgom nem volt. de a csapattársaimnak sem – mert még annyi előnyünk is volt, hogy Vomberg Frigyes nagyjából mindent előkészített. Ő megcsinálta a húst, én kavartam a borsót, hogy párolódjon, csicsókát sóztam, borsoztam, olívaolajjal locsolgattam, amit aztán sütőbe tettem, majd kivettem,  a citromnak a héját apró kockákra vágtam, és az idő nagy részében a konyhapultot támasztottam, de masszívan. 

Szerintem bámulatos, hogy valaki ennyi mindent fejben tudjon tartani, hogy szimultán tudjon figyelni a hús pihentetésére, a sütőben készülő csicsókára, a borredukciós mártásra, a borsó passzírozására, és még ki tudja mire, míg én, otthoni körülmények között is kétszer visszaellenőrzöm a recept következő lépését, akár egy komolyabb Boeuf Bougignonról van szó, akár egy hótegyszerű paelláról.

És persze, hogy inkább hátráltattuk a séfet, mint segítettük.

Ugyanezt ő hamarabb megcsinálta volna hármunk segítsége nélkül. Engem viszont nagyon zavart valami: hogy a mi kis menünk igazából csak flancolásból állt. Azért nem is tudom megmondani, hogy milyen savasság és textúra került a tányérra, mert az én számban ez egy pürésített borsó volt, jól készült báránygerinccel. Ennyi. A másik csapat előételt készített, ami cézársaláta volt, de nem ám az a klasszikus fűrészpor állagú és -ízű, szárazra sütött, és kockára vágott csirkemelles verzió. Alapból combbal dolgoztak, amit bőrével lepirítottak, majd megfőztek, aztán a húst lefejtették a csontról, a húst valahogy összegyúrták, panko morzsába forgatták és kirántották. 

Visszatérve a mi kajánkra: összedobtunk – vagyis inkább csak a séf – egy okésnál azért messze jobb ételt, amit otthon is meg lehetne csinálni, csak sokkal lassabban, és nem 25 edény összekoszolásával. (És lássuk be, úgy azért könnyű főzni, hogy a mosogatással nem kell bajlódni.) Így Vomberg Frigyes maximum 45 perc alatt elkészíti ezt a fogást, de ugyanígy bárki földi halandó is megcsinálhatja, csak sokkal lassabban, 2,5 óra alatt, és azzal a plusz stresszel, hogy otthon nincsenek szorgos kis kukták, akik, ha kell 4-5 új tiszta kis tálkát hoznak az alapanyagoknak, és akik 6 fazekat is meleg váltásban tisztára mosnak, hogy ne keveredjen a szósz és a borredukció.

(Nem azt mondom, hogy jó lenne egy háttérműsor, amiben a főzőműsorok versenyzői után mosogató emberek anyázását lehetne nézni, de egyszer-kétszer akár meg is lehetne mutatni ezt a részt, mert a vasárnapi ebéd után sem kezdi el csak úgy öntisztulni az a rengeteg fazék és tányér, ugye.)

Összességében jó buli volt Széll Tamás Bocuse d'Or-ra kijutott csapatának edzőjével (coach) főzni valamit mutatóba. Igaz, hogy nem az én odafigyelésemnek hála lett omlós az a hús, de a borsópüré az én javaslatomra nem lett agyonsózva. Ennyi. Mától a rántottát is úgy készítem, mintha a az Onyxban kéne felszolgálnom.

Hozzászólna? Írjon nekünk Facebookon!
Igazi megtiszteltetés egy séf keze alá dolgozni, de kábé csak megkavartam a mirelit borsót

Ilyen a Séfek séfe, ha nincs verseny, nem szorít az idő, van két segítsége, és egy Bocuse d'Or-t megjárt edzője a konyhában.

18 · Sep 08, 2017 12:59pm Tovább a kommentekhez
Facebook Comments