A művészvilágból vett számos példával illusztrálható az az általános vélekedés, hogy a festők, írók, zenészek, költők, színészek, szóval gyakorlatilag bármilyen művészeti ágban kiemelkedőt alkotó emberek nagyobb eséllyel küzdenek mentális problémákkal, mint azok, akik velük ellentétben inkább pragmatikusan állnak a világhoz. Elég csak hirtelen Vincent Van Goghra, Wolfgang Amadeus Mozartra, József Attilára, és egyéb, művészetekben kiemelkedőt alkotó személyekre gondolni. Mi is írtunk már rengeteg mai hírességről, akik bipoláris zavartól, depressziótól szenvedtek, öngyilkos gondolatai voltak, vagy egyéb lelki gondokkal kell(ett) megküzdeniük, de ha mindegyiküket felsorolnánk, háromszor is lemenne a nap, úgyhogy ezt most meg sem kíséreljük.
Nem kell tehát ismeretlenek agyában turkálnunk ahhoz, hogy a tendenciákat megfigyelve ki merjük jelenteni: a művészvilág kreatív elméi érzelmi és értelmi szempontból sokkal sérülékenyebbek, mint azok, akik gyakorlatiasan állnak az élet nagy kérdéseihez.
Ezerféle módon vizsgálták már ezt, de a King's College London kutatóinak 2018-as tanulmánya az eddigieknél is több kézzelfogható kapcsolatot mutatott ki a kreativitás és a mentális betegségek gyakorisága között. Sőt, ez alapján azt is ki merték jelenteni, hogy
a kreatív emberek sokkal nagyobb százalékban lesznek skizofrének, mint mások.
A tanulmány elvégzéséhez Svédország egészségügyi nyilvántartásának áttekintését vették alapul. A nyilvántartásban szereplő közel 4,1 millió ember egészségügyi hátterét aszerint vizsgálták, hogy melyikük járt egyetemre, melyikük tanult drámát vagy képzőművészeteket, és akikre ezek illettek, azok közül kiválogatták a mentális problémák miatt kórházba került illetőket. Hogy ez számokban mit is jelent pontosan? Nos, a kutatás még a vártnál is meglepőbb eredménnyel zárult.
Megállapították, hogy a művészi hajlamú emberek 90 százalékkal nagyobb eséllyel kerülnek skizofrénia miatt kórházba, leggyakrabban már a húszas éveik közepén. Ezen túlmenően pedig 39 és 62 százalékkal magasabb valószínűséggel kénytelenek orvosi segítséget igénybe venni depresszió és bipoláris zavar miatt.
Noha ezt megállapították a kutatók, az még mindig nem teljesen világos, hogy miért épp a kreatív gondolkodású embereket érintik ennyire súlyosan a mentális betegségek veszélyei. A kutatás vezetője, bizonyos James McCabe úgy véli, a kreativitás mögött rejlő genetika okolható a kapcsolatért.
A kreativitás gyakran olyan ötleteket vagy elképzeléseket kapcsol össze, amelyek egy átlagos elméjű embernek eszébe se jutnának. Ez pontosan így működik a tévképzeteknél is, tehát amikor valaki egy másik ember ruhájának színéből arra a következtetésre jut, hogy az illető minden bizonnyal az MI5 titkosszolgálat tagja
– teszi hozzá McCabe. Persze ha ön kreatív elme, attól még nem kell hirtelen azon rugóznia, hogy majd mindjárt skizofrén lesz, hiszen a világ lakosságának csupán 1 százalékánál diagnosztizálják ezt a betegséget, ami azért nem tűnik annyira vészesnek.