Lady Gaga most tért vissza a Csillag születik után a popkarrierjéhez a Stupid Love című dallal. A nagy comeback-szám valószínűleg nem lesz akkora világsláger, mint aminek feltételezhetően szánták, de abban azért a többség megegyezik, hogy a Stupid Love egy tipikusan ladygagás, jópofa, csak kissé felejthető dal. Arra viszont mindenképpen jó, hogy bemutassuk rajta a könnyűzene egyik legnagyobb jelenlegi trendjét: a '80-as évek hangzásának visszacsempészését új dalokba. Igen, a Stupid Love-ból is készült nyolcvanasévekes verzió, és mi tagadás, baromi jó. Íme.

A trend persze egyáltalán nem új, már két éve annak, hogy Dua Lipától a New Rulesból az alábbi csodát összeállította az Initial Talk nevű, nosztalgikus remixekre specializálódott producer, akitől Missy Elliot Get Ur Freak Onjának retróverzióját is érdemes meghallgatni a SoundCloudon. Sőt, már 2016-ban is találtunk egy '80-as évekes Justin Bieber-remixet.

Nyilván Dua Lipa maga is észrevette, mekkora sikert aratott korábbi slágerének '80-as évekes remixe, ezért január végén megjelent új száma már eredeti verzióban is ezt az évtizedet idézi. És nem csak a zene stílusa utal vissza a múltba, ugyanaz a címe a dalnak, mint Olivia Newton-John 1981-es gigaslágerének, és a két Physical részben a dalszövegben is megegyezik. Dua Lipa aztán az eredeti klip után most márciusban egy kifejezetten '80-as évekes második videót is csinált a számhoz, ebben persze nagy aerobikozás van.

A '80-as évekes aerobikozós trend már a dán drag queeneket is elérte, bizonyítja Betty Bitschlap legújabb videója, Hungry címmel.

És a legeklatánsabb, legaktuálisabb példa a Blinding Lights című szám a The Weekndtől, amit már remixelni sem kell, mert eredeti verzióban is olyan, hogy attól minden 40 fölötti elkezdi az Első Emelet-kazettákat keresni a pincébe levitt kartondobozokban. A '80-as évek hangzását éppen, hogy csak egy picit modernizáló szám népszerűségéről annál többet nem kell mondani, hogy a világ két vezető/mérvadó zenei piacán hol áll a slágerlistákon: Amerikában egyelőre a negyedik helynél tart felfelé menet, a briteknél pedig már egy hónapot eltöltött az első helyen.

A '80-as évek iránti nosztalgia bár most különösen felerősödött a zenében, ez a trend egyrészt nem korlátozódik a pop világára. A divatban is egymást érik az utalások erre az évtizedre, Lakatos Márk például legutóbb az Iceberg-bemutató kapcsán említette nekünk a '80-as éveket a milánói divathétről mesélve, de a Stranger Things mellé tavaly az American Horror Story is felült a nosztalgiavonatra. Az 1984 című évad főcíme annyira jó, hogy nem lehet elégszer megnézni.

Másrészt nem szabad elfelejteni, hogy így vagy úgy, de a '80-as évek iránti nosztalgia a '90-es évek vége felé azonnal felütötte a fejét, és azóta is fel-felbukkan. Hogy a zenei példákhoz térjek vissza, Lady Gaga 2011-es Born This Way albuma tele volt utalásokkal erre az évtizedre (elég a The Edge of Glory-hoz visszakattintani), előtte 2010-ben a Goldfrapp együttes Head First című albuma és főleg Rocket című száma idézte ezt a neonszínben csillogó korszakot, de már 2004-ben is hatalmasat aratott Eric Prydz az aerobikozós Call On Me-vel, hogy csak három példát mondjak. Mégis, az első kifejezetten a nyolcvanas évek stílusában készült popremix, amit én ismerek, az alábbi. 1999-ben készítette a Neo együttes Bery Ébredj velem című számához, és nincs mit szépíteni a dolgon, ez egy telitalálat. Megvan nekem CD-n is egyébként, kölcsönadjam?