Bővült a Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhely földtudományi értéktára: a bazilikától mintegy 500 méterre eddig még nem ismert barlangot fedeztek fel a Novohrad-Nógrád Geopark geológusai.

Mátraverebély-Szentkutat nemcsak a csodatételeiről elhíresült Szűzanya szobra és forrásvize miatt keresik föl a zarándokok, a Cserhát völgyében fekvő, erdővel körülölelt, kivételes természeti adottsággal rendelkező kegyhelyet a turisták hasonlóan nagy számban látogatják. Ráadásul az Országos Kéktúra útvonala is itt vezet át. A napokban pedig egy újabb látványosságra bukkantak a geológusok, amiért érdemes ide látogatni.

A szentkúti bazilikától mintegy 500 méterre, a Meszes-hegy oldalában, az erdőben egy legalább száz éve felhagyott kőbányára figyeltek föl a szakemberek, amelynek a falából egy hosszabb üreg nyílt. Eddig semmilyen szakirodalomban, de még egyéb leírásban sem szerepelt ez a képződmény. A geológusok egyöntetűen megállapították, barlangról van szó.

Az üreg 9 méteres hosszúsága, 1,5-2,0 méteres magassága nem igazán üti meg az emberek ingerküszöbét, de keletkezése annál izgalmasabb.

– mondta Prakfalvi Péter, a Novohrad-Nógrád Geopark geológusa, aki kollégájával, Gaál Lajossal ismerte fel a képződményt.

Egy megközelítőleg 15 millió éves völgynek a hajlata ismerhető fel a kőbánya alatt, amelyben egykoron patak folyt. Ebbe ömlött bele a kb. 1 200 ⁰C hőmérsékletű andezit láva abból a vulkánból, amely a Mátra és a Cserhát hegyeit is alakította. A forró kőzet a vízzel való érintkezésekor nagy mennyiségű gőzt szabadított fel, amely felfújta az andezitet és így keletkezett ez a hólyagüreg. Az 1900-as évek elején nyithatták ki a bányászok ezt az üreget, éppen emiatt a járatban nincs esély régészeti vagy őslénytani leletek felbukkanására.

mesélték a szakemberek.

Továbbá kiemelték azt is, hogy természetesen sokan ismerhették ezt az üreget, de nem tudatosulhatott bennük, hogy ez természetes úton keletkezhetett.

A szakemberek ezt ismerték fel és kezdeményezni fogják a Bükki Nemzeti Parknál a barlangnyilvántartásba vételét.