Linda Evangelista, Christy Turlington, Naomi Campbell, Cindy Crawford – mind szupermodellek, de a géneken kívül valami más is kellett, hogy befussanak. Itt jön a képbe Peter Lindbergh német fotós, aki igazi filmes szemléletével ikonokat teremtett. A rotterdami Kunsthalban februárig látható a művész egész életművét átfogó kiállítás. Ha arra járna, ne hagyja ki, ha meg nem utazik, akkor is megismerheti, mi tette olyan naggyá Peter Lindberghet.
Lindbergh a németországi Lissában született 1944-ben. Korántsem találta meg elsőre a fényképezést, képzőművészettel kezdte, a berlini akadémiára járt, és a holland festészet érdekelte.
Inkább Van Gogh inspirációit kerestem, minthogy a kötelező portrékat és tájképeket festettem volna, ahogy a művészeti iskolákban tanítják.
Még Arles-ba is költözött egy évre, hogy Van Gogh-ot megértse. A holland festő éppen a dél-franciaországi faluban találta meg a saját stílusát, amiről bármikor felismerünk egy Van Gogh-képet. Aztán Lindberghet nem sokkal később már a konceptuális művészet kötötte le. Egy apai ágon magyar származású művész, Joseph Kosuth nyűgözte le, azon belül is az Egy és három szék installációja, ami egy szék életnagyságú fotójával, egy igazi székkel és a szék szótári definíciójával teremti meg a tárgy ideáját.
A krefeldi művészeti iskola befejezése után nem sokkal fordult a fotózás felé. A német Stern magazinnál többek között Helmut Newtonnal dolgozott együtt. Az 1970-es évek végén Párizsba költözött. De még mindig nem értünk el Lindbergh igazán ismert korszakához, a divatfotókhoz.
A rotterdami kiállítás előkészítése alatt készült interjúban elmondta, hogy mikor kérte fel először az amerikai Vogue, és miért hezitált. A Vogue művészeti igazgatójával, ma vezető szerkesztőjével, Alexander Libermannel történt 1987-es beszélgetés szinte összefoglalja Peter Lindbergh egész életművét. Liberman megkérdezte ugyan miért nem dolgozik a magazinnak. Lindbergh kerek perec kijelentette, hogy azért, mert nem tetszenek neki a nőkről közölt fotók. Libermann nem hagyta ennyiben, felhatalmazta, hogy akkor tessék, csinálja, ahogy neki tetszik.
Ki akartam cserélni a szigorú, túlságosan összerakott, elvileg tökéletes nő ideálját merészebb, kalandvágyóbb nőkre, akik kezükben tartják a saját életüket és felülemelkednek a férfiuralmon. A nő, aki ki tud állni magáért.
Lindbergh tényleg komolyan vette a megbízást, úgy fotózta a múzsáit, ahogy ő látta őket. Összeszedte Estelle Lefébure-t, Karen Alexandert, Rachel Williamst, Linda Evangelistát, Tatjana Patitz-t és Christy Turlingtont, kimentek a Santa Monica-i partra, a modellek alig kaptak sminket, mindenki ugyanolyan férfias, fehér inget vett fel. Ez annyira kockázatos húzás volt, hogy az akkori főszerkesztő, Grace Mirabella el is kaszálta a koncepciót, nem vállalta be, hogy a címlap a független, erős nők képét üzenje. Aztán Anna Wintour ült Mirabella helyére, és rátalált a képekre. Wintour meglátta a fotók igazi erejét, és beválogatta a Vogue 100 éves történetét bemutató retrospektív könyv legfontosabb képei közé. Peter Lindbergh kihagyhatatlannak tartja a sorozat narratíváját, enélkül csak egyszerű fotózásnak láthatjuk a tengerparti képeket.
A német művész egészen máshonnan fogta meg a divatot. Filmek és a tánc inspirálták, nagyon kevés színes munkát találunk tőle. Ahogy Lindbergh fogalmazott, annak ellenére, hogy tiszteli a dizájnereket, nem a ruhák felől közelítette meg a kompozícióit.
15 éve nem voltam divatbemutatón!
– írta a kiállításhoz szorosan kapcsolódó interjúban.
A modelleket adta el és szerettette meg a közönséggel, olyan ikonokat teremtett, akik örökre meghatározták a divatszakmát. A nők nem pusztán termékek voltak, hanem múzsák. A kiállításon több olyan részlet árulkodik arról, milyen szoros kapcsolat, barátság volt a modellek és a fotós között. Linda Evangelista például kizárólag Lindberghért vágatta le a hosszú haját 1988-ban, hogy új arcot, munkákat kapjon. Így rengeteg ajánlattól elesett, de még többet kapott.
Legjobb lesz, ha teljes egészében idetesszük azt a levelet, amit Linda Evangelista írt Lindberghnek csupa nagy betűvel, amiért ma természetesen fővesztés járna.
"LEGKEDVESEBB PETER,
ELŐSZÖR IS HADD MONDJAM EL, MENNYIRE IMÁDLAK TE KIBASZOTT ROHADÉK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
NA KOMOLYAN, EZ AZ ELSŐ HIVATALOS LEVELEM AZ ÚJ SZÁMÍTÓGÉPEMEN, ÉS AZT GONDOLTAM, HOGY ÚGY ILLIK, HA ÍROK VALAKINEK VALAMI FONTOSAT. ÉS TE SZÁMÍTASZ MÉG AKKOR IS, HA ÚGY GONDOLOM, HOGY A FOTÓSOK KIBASZOTT VICCE VAGY, MINDIG VAN EGY HELYEM SZÁMODRA.
EL AKARTAM MONDANI, MERT KEDVES ÉS NAGYLELKŰ VAGY, HOGY MENNYIRE SZÁMÍTASZ AMIKOR A KÖNYVRŐL* VAN SZÓ. TEGNAP ELNYERTED A SZÍVEMET, ÉS CSAK AZÉRT, MERT OLYAN ARANYOS VAGYOK, KAPSZ EGY ALÁÍRT PÉLDÁNYT A KÖNYVEMBŐL INGYEN... TE SZERENCSÉS SMUKK!!!!!!
HADD FEJEZZEM BE AZZAL A LEVELET, HOGY MENNYIRE HÁLÁS VAGYOK MINDAZÉRT, AMIT ÉRTEM TETTÉL, ANNAK ELLENÉRE, HOGY MINDENKI TUDJA, EZ PONT FORDÍTVA TÖRTÉNT. EZT NEM FOGOM FELHASZNÁLNI ELLENED, TE DARAB SZAR.
AMÚGY MEG TUDOM, HOGY MINDIG MEGVETETEM VELED A LEGÚJABB TELEFONOKAT, ÉS TUDOD, HOGY MEG FOGOM VETETNI EZT A GÉPET IS. CSAK HOGY TUDD, HOGY AMIKOR VÉGRE TALÁLKOZUNK, NEM KERÜLÖK NEKED EGY FORINTBA SE, MERT ENNYIRE JÓFEJ VAGYOK. KIVÉVE AKKOR, HA UDVARIASSÁGBÓL NEM AKARSZ NEKEM EGY RIVÁT** VENNI.
HADD FEJEZZEM BE A LEVELET GYORSAn, MERT MENNEM KELL DOLGOZNI, HOGY ÚJABB NYOMI KÉPEKET KÉSZÍTSEK VELED. ÉS HADD MONDJAM EL, HOGY TELJES SZÍVEMBŐL "SZERETLEK", ÉS EZT KOMOLYAN IS GONDOLOM, MÉG AKKOR IS, HA EGY NÉMET DISZNÓ VAGY.
TELJESEN A TIED, ÖRÖKRE ELKÖTELEZVE,
LINDA
NYC 6/FEBR/96"
És ez csak egy levél a sok közül, Naomi Campbell hasonló hangvétellel és szeretettel írt Lindberghnek. Persze a most 71 éves fotós nemcsak a modelleket látta máshogy. A kiállításon számos színész és táncművész képe jelenik meg ugyanazzal a szemlélettel és természetességgel, ahogy a divathoz állt. Kate Winsletet, Eddie Redmayne-t vagy akár Mick Jaggert is látta, ahogy senki. Vagy csak szeretné.
*Evangelista valószínűleg Peter Lindbergh 10 nő című kötetére gondol, ahol az egyik nő éppen Linda Evangelista volt.
**a Riva egy nagyon drága luxusjachtokat gyártó cég, amit Carlo Riva alapított 1972-ben.