Négy fontos dolog, mielőtt emigrálna

Miután a férjemmel és a gyerekekkel közösen eldöntöttük, hogy Németországban kezdünk új életet – vagy legalábbis a régit ott folytatjuk –, egy évet adtunk magunknak a felkészülésre. Mai posztom arról fog szólni, hogy mik azok a dolgok, amikre oda kell figyelni, még mielőtt ész nélkül felpakolunk, és elindulunk szerencsét próbálni egy vadidegen országba, vadidegen emberek közé. 

Spórolás

A döntésünk másnapján azonnal vettem egy üvegperselyt, aminek a nyakára kötözött szalagjáról lógó címkére a lehető legékesebben ráírtam: Németország. Abba raktunk félre egy éven keresztül annyit, amennyit csak tudtunk, ami mindenféleképpen kell az induláshoz (költöztetés, lakásbérlés, stb.). Akkoriban egy Pest megyei, hatszobás családi házat béreltünk, de hogy még jobban tudjunk spórolni, pár hónapra beköltöztünk a szüleim fővárosi, épp megüresedő 1+2 félszobás lakásába. Így kvázi a lakbért lehetett félrerakni az emigrálásra.

Tapasztalatom szerint sajnos egyre többen jönnek Németországba olyanok, akik egyszerűen nem tehették, nem tehetik meg, hogy félrerakjanak. Ismerek olyan fiatal házaspárt, akik ugyan a kauciót ki tudták még fizetni egy apró lakásra, de berendezésre már nem futotta. Szivacsmatracon aludtak több mint egy évig, a bőröndből öltözködtek, és konyhaszekrény, mosogató híján lavórban mosogattak.

Itt élő magyarok Facebook-csoportjaiban nem egyszer olvastam már olyan sztorit, hogy

Szerencsétlenek az interneten kértek segítséget, végül kaptak is, persze csak miután tucatnyian szétszedték és kigúnyolták őket honfitársaik. (De ez majd egy másik történet lesz.) Szóval spórolni nem kötelező, ám mindenképp ajánlott, mert csúnya vége lehet a dolognak. 

B-terv

És itt jön képbe a B-terv: mert mi lesz akkor, ha mégsem jön be a dolog? Minden emigrált magyarnak számolnia azzal a lehetőséggel, hogy mégsem fog boldogulni Németországban, mert mondjuk a munka nem olyan, amilyennek elképzelte, a srác, akibe belezúgott a Tinderen, és akihez kiköltözött, máris más lányokkal flörtöl, vagy egyszerűen túl nagy a honvágy, hiányzik anya főztje, a gyerekek kacagása, stb.

Az igazat megvallva, mi nagyon magabiztosan léptünk le, anyámék budapesti lakását sem tartottuk fenn, hanem kiadtuk. De a szülőkkel megbeszéltük, hogy a legrosszabb esetben, ha valami oknál fogva mégis visszakényszerülnénk Magyarországra, szorítanak nekünk helyet a családi házukban. Más, külföldre szakadt ismerőseim közül többen is megoldották, hogy a régi lakásuk üresen várja őket, de ezt nagyon kevesen tehetik meg. A napokban Írországba költözött egy barátnőm, ő a tulajjal egyeztetve áron alul, cserébe határozatlan időre adta ki a bérelt kecóját úgy, hogy benne van a pakliban az, hogy akár egy-két hónap után visszamegy. 

Szelektálás

Azoknak, akik hosszabb időre terveznek, mindenképp át kell gondolni, mit visznek magukkal és mit hagynak. Nehéz, de meg kell tanulni megválni a dolgoktól. A költöztetés brutál drága. Két éve (amikor elköltöztünk) egy 3,5 tonnás autó bérlésére (amibe maximum 1200 kg súlyú cucc pakolható), rakodó emberekkel, 670 kilométerre, 600-1000 euró között mozgott.

A bútoraink javát mi eladtuk, vagy elajándékoztuk Magyarországon, Németországban pedig használtat vásároltunk, potom összegért. (Az is használt lett volna, ha sajátot viszünk magunkkal, hát nem mindegy?) Egyedül a matracokat és a ruhákat pakoltuk fel, illetve a konyhai eszközöket, de később ez utóbbit is megbántuk. Itt jegyezném meg, hogy a német albérletek 90 százalékában NINCS KONYHABÚTOR, vagyis a kezdeti kiadásokba ezt is bele kell kalkulálni. (A legnépszerűbb német apróhirdetési oldal egyébként dugig van konyhabútorokkal, gyakran 100 euróért kompletten, hűtővel, mosogatóval lehet kapni.) 

Részletkérdés, de mi még az autótól is megszabadultunk és kint vettünk egyet –egyrészt jóval olcsóbban lehet kocsihoz jutni, másrészt jóval egyszerűbb így megfelelni a német szabályoknak (a külföldi rendszámot hat hónap tartózkodás után át kell íratni).

Nyelvtanulás

Sok sikerélményben gazdag beszámolót olvastam már olyanokról, akik minden nyelvtudás nélkül vágtak bele az emigrálásba, de naiv dolog azt gondolni, hogy ha másnak összejött, majd összejön nekünk is így. Egyrészt baromira nehéz dolog német nyelvismeret nélkül munkát találni (kivéve, ha mondjuk egy magyar gipszkartonozó csapathoz társul az ember, vagy ismerősök segítenek neki), másrészt az ég szerelmére, adjuk már meg az országnak a tiszteletet, és ha letelepedni készülünk, még mielőtt nekiindulunk, kezdjünk már el tanulni.

Ha nincs keret egy iskolás gyorstalpalóra, akkor is ott van a rengeteg internetes, ingyenes tanfolyam, vagy mobilos app.

Általában azok szokták magukat rettenetesen érezni egy idegen országban, akik nem beszélik az adott terület nyelvét. De hogy is érezhetnék magukat jól, ha egy erős fekete kikérése is komoly problémát okoz a számukra? És ez csak a legkisebb dolog, hiszen a letelepedés rengeteg ügyintézéssel jár, amit puszira egy ugyanabban a városban élő, újdonsült magyar ismerős sem fog megoldani helyettünk.  

Tájékozódás

Ehhez kapcsolódva érdemes felkészülni az adott ország ügyintézési meneteiről, szokásairól, és minden általános információt begyűjteni. Hogy például a világosban kinézett és lefoglalt lakásról ne a késő délutáni átadásnál derüljön ki, hogy a német szokásoknak megfelelően világítás nélkül adják át. Vagy, hogy amikor ezek után elindul foglalatokat és lámpákat venni, ne érje meglepetés, hogy a legtöbb helyen nem fogadják el a Mastercardot és a Visát.

Jobb felkészülni arra is, hogy ha autót vásárol, ideiglenes rendszámra van szükség annak elhozásához, a biztosítás háromszorosa is lehet, mint Magyarországon, hogy az óvodai helyre Németországban is hónapokat kell várni, az pedig közel sem biztos, hogy az iskoláskorú gyereke abba az iskolába járhat, amit még otthon kinézett, és egy köpésre van a bérelt lakástól. 

Mindezekről, és természetesen más dolgokról is szó lesz a továbbiakban az Európa-blogon, de ha már most felcsigáztuk, a Bundesamt für Migration und Flüchtlinge nevű portál széleskörű információval és bőséges tanáccsal ellátja (honosítás, oktatás, biztosítás, munkajog, lakásbérleti díjak, a bérlőkre vonatkozó jogok, stb.). Ide kattintva pedig tájékoztatást kaphat a lakhellyel kapcsolatos előírásokról.