Erzsébet királynő a '80-as évek óta fel van készülve arra az élethelyzetre, hogy kitör a harmadik világháború. De nemcsak lelkiekben hangolódott rá a dologra, hanem tettleg is: már három évtizede kész a beszéde, amely az Egyesült Királyság és a Nemzetközösség elé tárja a lesújtó hírt.
A beszédet 30 év elteltével, múlt héten hozta nyilvánosságra a kormány, így kiderült: eredetileg arra számítottak, hogy ezzel már 1983. március 4-én ki kell állnia a királynőnek.
Na de nézzük, mit is mondott volna akkoriban, vagy mit mondana akkor, ha a harmadik világháború valóban bekövetkezne. A felütésben az éves karácsonyi beszédére utalva azt mondja:
a háború borzalmainál semmi sem tűnhetett távolibbnak, midőn családom és én a Nemzetközösség növekvő családjával osztoztunk a karácsony örömeiben. Ám a háború őrülete újra terjed a világban, és bátor országunknak ismét fel kell készülnie, hogy minden ellene szóló esély dacára túléljen.
A beszédben visszaemlékszik a második világháború kitörésére is, amely csak néhány évvel azután történt, hogy a királynő nagybátyja lemondott a trónról, és apja, VI. György lett az uralkodó.
Sosem felejtettem el a bánatot és büszkeséget, amelyet akkor éreztem, amikor húgommal a gyermekszoba rádiója előtt hallgattuk édesapám lelkesítő szavait azon az 1939-es, végzetes napon. Egy pillanatig sem gondoltam arra, hogy ez a komoly és borzalmas kötelesség egyszer rám hárul.
A királynő beszél a félelmekről, amelyekkel mindenki szembesülni kényszerül majd: vagy azért, mert harcolniuk kell, vagy mert kénytelenek elengedni a szeretteiket a háborúba. Abban az időben, amikor a beszédet írták, második fia, András herceg aktív tagja volt a haditengerészetnek, így őt is megemlíti.
Férjem és én osztozunk abban a félelemben, amelyet közel és távol fiaikért, lányaikért, férjeikért és bátyjaikért éreznek a családok, amelyeket elhagytak azért, hogy országukat szolgálják. Szeretett fiam, András ezekben a percekben is bevetésen van az alakulatával, és folyamatosan imádkozunk az ő, illetve a többi, itthon és külföldön szolgáló katona biztonságáért.
A királynő beszéde ugyanakkor egy újabb, globális válsággal való szembenézés ellenére is igyekszik reményt és bátorítást nyújtani az embereknek.
Bármi iszonyat is vár mindannyiunkra, azok az értékek, amelyek segítettek abban, hogy e szomorú évszázad alatt kétszer is megtartsuk a szabadságunkat, ismét erőssé tesznek majd bennünket. Az ismeretlen ellen a családi élet szoros kötelékével védekezhetünk legjobban. Ha a családok egységesek és elszántak maradnak, továbbá védelmet nyújtanak azok számára, akik egyedül élnek és védtelenek, akkor országunk túlélési szándéka nem fog megtörni.
A beszéd végén imára buzdítja a népet a harcosokért, és áldást küld az országnak.
Közös igyekezetünkben, hogy megküzdjünk az új gonosszal, imádkozzunk országunkért és a jókért, bárhol is legyenek. Isten áldja mindannyiukat.
Forrás: People