Minden jel arra utal, hogy a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia megkönyörül szerencsétlen Leonardo DiCaprión, és több mint húsz év mézesmadzag-lengetés után végre megkínálják egy Oscar-díjjal. Önmagában abból, hogy a Vanity Fair eljátszott a gondolattal, még nem mernénk messzemenő következtetéseket levonni, de megvizsgáltuk, miért indulhat most jobb esélyekkel.

A visszatérő című, bosszúwesternként emlegetett film igaz történeten alapul, és a napokban debütált Hollywoodban, ahol a jelenlévők egyhangúlag kijelentették:

DiCaprio ideje most jött el.

Az 1820-as években játszódó film dióhéjban arról szól, hogy a prémvadász Hugh Glasst (DiCaprio) majdnem darabokra tépi egy medve, a társai pedig merő véletlenségből ottfelejtik a vadon közepén. Na, ekkor Glass, aki végül túléli a medvetámadást, véres bosszút forral, és elindul, hogy kiirtson mindenkit, aki cserben hagyta (az egyik célpont amúgy Tom Hardy, csak szólunk!).

A rendező, Alejandro González Inárritu két és fél órás játékidőben fejti ki az egyszerűnek tűnő sztorit, amelyet nem csak Leonardo DiCaprio színészi játéka miatt csodálnak, hanem Emmanuel Lubezki (Birdman, Gravitáció) operatőri munkája miatt is: a kanadai hegyekben forgatott filmet ugyanis csak természetes fények között vették fel, emiatt pedig kivételesen valósághűre sikeredett. Azt mondják, hogy „szívszaggató és fájdalmas” mozi lett belőle, a Hollywood Reporter pedig elárulta, hogy az első vetítés során többen kivonultak a teremből, ebből pedig könnyedén következtethetünk arra, hogy a film a megosztó kategóriát erősíti, ami nem feltétlenül válik majd DiCaprio hátrányára, sőt. 

Ön joggal teszi fel a kérdést, hogy

mégis miért ezzel a filmmel lesz a befutó?

  • Mert nem egy szívdöglesztő, hanem egy vadállatias szereplőt játszik.
  • Az arca is idősödik, változik. Már 41 éves, és ebben a filmben végre látszik is rajta. 
  • Noha nem látványos hízással vagy fogyással virít (mint mondjuk Matthew McConaughey vagy Christian Bale), az ősemberszakáll nagy kontraszt az eddigi kisfiús külsejéhez képest.
  • Továbbra is jó színész, meggyőző alakításokkal.

Mindeezek és egy ilyen egyszerű történet is elegendőek lehetnek ahhoz, hogy DiCaprio végre elhozza a hőn áhított aranyszobrot. Hogy megértsük, miért csak epekedik utána évek, sőt évtizedek óta, ahhoz kicsit vissza kell mennünk az időben. Szóval:

miért nem kapta meg SOHA azt a nyamvadt díjat?

Egyszer részletesen elemeztük, mire vezethető vissza, hogy DiCapriót ennyi éven át hanyagolták az Oscaron – akkor olyanokra jutottunk, hogy túl fiatal (szerencséjére ez minden bizonnyal változni fog az idő múlásával), vagy túl sármos, esetleg mindig rosszkor volt rossz helyen.

Pedig jól tudjuk, hogy az elmúlt években szinte csak Oscargyanús filmekben vállalt szerepet, tehát annyira mégsem volt rossz helyen, egész pontosan ötször dolgozott együtt Martin Scorsesevel, és nem kevés díjat nyert rendezőkkel is előszeretettel forgatott már. Gondoljunk csak a Kapj el, ha tudsz rendezőjére, Steven Spielbergre, vagy Quentin Tarantinóra, akivel a Django elszabadult forgatásán dolgoztak együtt.

Jelölés vs. Oscar: 4/0

Olyan régóta hitegetik, hogy lányos arcú fiúból útközben szőrös férfiállattá vált: először 19 éves korában, 1993-ban jelölték a Gilbert Grape-ért, amelyben egy szellemi fogyatékos fiút alakított. Viszont ez csak egy jó nagy majdnemet ért, hoppon maradt, pedig nemcsak az alakítása, hanem a téma érzékeny bemutatása miatt is járt volna neki.

2004-ben Scorsese Aviator című filmjéért jelölték, de sajnos helyette csak a Brit Filmakadémia díját és Golden Globe-díjat kapott, viszont a segítségével kikerült a tinédzserszerep-skatulyából, és végre kezdték komolyan venni. Sem előtte, sem pedig azóta sem nyert ennél komolyabb díjakat, egyedül az Aviator volt az, amiért szintén Golden Globe-ot kapott, de azon kívül csak kisebb filmfesztiválok ismerték el a munkásságát.

2006-ban A Véres Gyémántért jelölték, azonban ebben az évben lenyúlta előle a díjat Forest Whitaker az Utolsó skót király című filmben nyújtott alakításával.

2014-ben A Wall Street farkasáért, a változatosság kedvéért, ismét nem nyert semmit, helyette az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő konkurenciáját, Matthew McConaughey-t díjazták a Mielőtt meghaltam című film főszerepéért.

Pedig DiCapriót nem lehet azzal vádolni, hogy kevés arca van: remekel például a szenvedve sírás, ordítva mérgelődés vagy megnyerő arccal mosolygás kategóriáiban. Bezzeg, ha díjat osztanának azért, hogy eddig ki kavart a legtöbb modellel az amerikai férfi színészek közül, azt kétség kívül azonnal megnyerné, és nem hogy éveket, egyetlen percet sem kellene rá várnia.

Most viszont, a Visszatéről miatt újra joggal reménykedhetünk abban, hogy DiCaprio végre köszönetet kap az elmúlt több mint huszonöt évben nyújtott színészi teljesítményéért. Mi mindenesetre megelőlegezzük neki az Oscart, de azért nem iszunk előre a medve bőrére.

leonardodic