A Debreceni Törvényszék zárt ajtók mögött tárgyalja az éjszakai mulatóiról elhíresült Vizoviczki László nevével fémjelzett rendőrségi vesztegetési botrány büntetőperét, amely januárban kezdődhet, írja a Magyar Nemzet.
A sajtó és a nyilvánosság teljes kizárásával tárgyalja a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa a rendőrségi vesztegetési botrány főszereplője, Vizoviczki László és társai büntetőperét, tájékoztatta a lapot a törvényszék szóvivője. Tatár Tímea a büntetőkollégium vezetőjének döntését ismertetve hozzátette: a törvény szerint az ügy felderítése és nyomozása során keletkezett minősített dokumentumok miatt van szükség a zárt tárgyalásra. A huszonkét vádlottat felvonultató ügyet a Vatai István hadbíró alezredes vezette tanács tárgyalja, amely – mint az a szóvivő elmondta – legkésőbb január közepén nyithatja meg a büntetőpert.
A zárt ajtók mögött lebonyolított elsőfokú bírósági eljárásnak csak a rendelkező része lesz nyilvános, az ítélet indoklását azonban ugyancsak államtitokként kezelik, és arról a törvényszék nem adhat tájékoztatást. A vesztegetési ügy a Fővárosi Törvényszék (FT) hatáskörébe tartozik, azonban a bíróság katonai tanácsainak vezetői az eljárás nyomozati szakaszában közreműködtek az egyes kényszerintézkedések elrendelésében, ami kizárta, hogy részt vegyenek az ítélkezésben. A fővárossal kapcsolatos kizáró okok miatt az Országos Bírósági Hivatal elnöke kirendeléssel döntött a debreceni törvényszéki eljárásról, amelynek elsőfokú ítéletét az FT nevében hirdetik majd ki.
Ismeretes, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) augusztusban két vádiratot nyújtott be Vizoviczki László és ötvenhárom társával szemben, akik közül az elsőrendű terhelttel együtt kilencen bűnszervezetben működtek együtt. A főügyészség a vesztegetési ügyben huszonegy olyan vádlottat tart számon, akik hivatali vesztegetésért, hivatali visszaélésért, illetve közokirat-hamisításért felelhetnek. Az eljárásban szereplő négy volt rendőr főtiszt, a BRFK és a Nemzeti Nyomozó Iroda korábbi magas beosztású munkatársai a főügyészség szerint rendszeresen százezres, milliós összegeket kaptak Vizoviczkitól azért, hogy szórakozóhelyei illegális rendőri védelem alatt működjenek, a konkurens mulatóhelyeken pedig a bezárás érdekében razziákat tartsanak.
A másik vádirat szerint, amelyet a Fővárosi Törvényszék bírálhat el, a Vizoviczki érdekeltségében álló szórakozóhelyek és éttermek üzletvezetői, a könyveléssel, számlázással megbízott munkatársai a vádban szereplő áfacsalással 825,5 millió forintos kárt okoztak az államnak. A két vádirat alapján összesen 331 bűncselekmény elkövetése róható a vádlottak terhére, a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőire 5 évtől 25 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.