horoszkóp
IMG 7199

Agárdi csecsemőhalál: súlyos hibákat követett el az orvos

2015.03.18. 12:12

Orvosszakértői vélemények meghallgatásával folytatódott kedden a Székesfehérvári Törvényszéken a 2013 szeptemberében elhunyt másfél éves agárdi kisfiú ügyében indított büntetőper. A szakértők szerint nemcsak hanyag volt az orvos, de súlyos szakmai hibákat is vétett, mert már 4 hónapos korában látnia kellett volna, hogy baj van a később tragikus módon elhunyt gyermek táplálásával. Az orvosszakfelügyelő szerint az adatokból egyértelmű volt, hogy E. Benjámin nem kap elegendő ételt, és meg kellett volna vizsgálnia, hogy van-e súlyosabb probléma a háttérben. 

Mint megírtuk, E. Benjámin mindössze 4 és fél kilósra soványodott, a háziorvosa 9 hónapos kora óta nem látta, holott tudta, hogy 6 hónaposan nem nőtt tovább a súlya. A szülők nem vitték kórházba, orvoshoz, nem adtak neki semmilyen gyógyszert, csak a természetgyógyász tanácsait követték. 

Szinte csak anyatejet és kevés vizet kapott, kézrátéttel gyógyították, és biogyümölcsökkel próbálták táplálni, de már alig tudott mozogni, kezei, lábai felduzzadtak, másfél éves kora ellenére egy 8 hónapos gyermek szintjén volt. 

A Vád

Az ügyész az egy háztartásban élő szülők és nagyszülők – az első-, másod-, harmad- és negyedrendű vádlottak –, valamint az ötödrendű vádlott (természetgyógyász) cselekményét különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének minősítette, míg a hatodrendű vádlott (háziorvos) esetében foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetésnek.

Az orvosnak szólnia kellett volna a hatóságoknak

A háziorvos vallomásában korábban azt mondta, hogy hiába mondta többször, hogy kórházi vizsgálatokra van szükség, a család nem vitte el a gyermeket. Utoljára 10 hónaposan látta, később megszakadt a kapcsolata a családdal. A szakértő szerint a gyerek védelmében jeleznie kellett volna a hatóságoknak, de ezt nem hogy nem tette meg, Benjámint haláláig saját pácienseként dokumentálta annak ellenére, hogy nem is hallott felőle. 

Soha nem kapott gyógyszert és soha nem volt kórházban

A tárgyalás során kiderült, hogy a gyermek állapota 6 hónapos korától kezdve kezdett leépülni és végül olyan súlyossá vált, hogy naponta habosat hányt, lábai felduzzadtak, testén elváltozások keletkeztek, alig tudott mozogni,  súlyos soványság, fehérjehiány és kiszáradás  alakult ki az éheztetés miatt. Ennek ellenére az egészségpénztártól lekért adatok alapján soha, SEMMILYEN gyógyszert nem váltottak ki neki, és SEMMILYEN egészségügyi szolgáltatást nem vettek igénybe. 

Már sírni sem volt ereje Benjáminnak

Az orvosszakértők egyértelmű véleménye alapján a súlyos alultápláltság miatt a kis Benjámin másfél évesen gyakorlatilag éhen halt. Az elsőrendű vádlott édesanya, E. Ildikó korábban elmondta, hogy Benjámin halála napján nyugodtan ébredt, csendes volt, és ő maga azt hitte, hogy ez már a javulás jele. Pedig a kisfiú ekkor már haldoklott. Az orvosfelügyelő szakmai véleménye szerint az, hogy nem sírt a gyermek már azt jelezte, hogy ereje sem volt hozzá. 

A háziorvos észre sem vette, hogy baj van? 

Kedden elsőként az orvosszakmai felügyelőt hallgatták ki, aki elsősorban a csecsemőt kezelő háziorvos orvosi dokumentációit és esetleges mulasztását ellenőrizte. Dr. Kovács Julianna véleményéből kiderül, hogy az orvos a dokumentációit hanyagul vezette, és a hatodrendű vádlott háziorvos M. Gabriellának a mért adatok alapján már egészen korán észlelnie kellett volna a táplálási problémákat és sürgősen lépnie kellett volna. A viselkedésével nem  csak szakmailag mulasztott, de ő maga is veszélyeztette a gyermeket. 

Az igazságügyi orvosszakértők véleménye szerint amikor M. Gabriella utoljára látta a gyermeket, már akkor közvetett életveszélyben volt. 

  • A vádlott háziorvos a vélemény alapján több pontban is hibázott, a tárgyalás során durva szakmai hibák derültek ki: 
  • A budapesti háziorvos praxisában gondozottként szerepelt a rendelőtől 88 kilométerre lakó gyermek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az orvos vállalja a folyamatos és állandó gondozását,  betegségeinek megelőzését és kezelését vállalta. Ennek ellenére mindössze nyolcszor látta a gyermeket, ezek után négyszer konzultált a szülőkkel telefonon, de nem ellenőrizte, hogy a szülők betartották-e az utasításokat. 
  • A gyerek kéthónapos korában esedékes oltást háromhónapos korában adta be. A későbbi oltásokat már nem adták be a gyermeknek. 
  • A szakértő szerint Benjámin súlyának csekély mértékű gyarapodása miatt már a 4. hónapban látnia kellett volna az orvosnak, hogy gond lehet a táplálkozással. Ehhez képest 6 hónapos kor után (eszköz hiánya miatt) már nem is mértek súlyt a kicsinél. A szakértő szerint a legborzasztóbb az, hogy a csecsemő súlyfejlődésének elmaradása már 6 hónapos korban észlelhető volt, és ennek ellenére nem követte nyomon, nem mérte meg a súlyát később, és ha a szülő ennyire elutasító a vizsgálatokkal, akkor a gyermek védelmében ezt jelentenie kellett volna. 
  • Benjámin haláláig M. Gabriella praxisában gondozottként volt bejelentve, holott utoljára 10 hónaposan látta a beteget. 
  • A gyermek első hivatalos orvosi vizsgálata után az országos központba elküldött vérminta után a központ újabb vérvizsgálatot rendelt el, ám ezt a szülők elutasították. Ez ellen semmit nem tett a háziorvos. 
  • A gyermek egy későbbi vizsgálata során a doktornő diagnózisként a vérzékenységet állapította meg, ám a szakmai szabályok szerint, amíg a csecsemő csak anyatejet kap és vérzékenység áll fent, kötelező felírnia K és D vitamint, de nem volt nyoma, hogy ezt felírta volna. Kötelező lett volna vérvételre is beutalnia, de erre vonatkozó dokumentációt sem találtak. 
  • Mivel állítása szerint is elutasítók voltak a szülők, ezért köteles lett volna a szakmai szabályok szerint jeleznie a gyermekvédelemnek, hogy a család folyamatosan elutasítja a kezeléseket. 
  • A gyerek egyéves korában az orvosnak kötelezően el kellett volna végeznie egy állapotfelmérést, ami egy általános fizikális szűrés. Meg kellett volna vizsgálnia a gyerek tápláltságát, pszichológiai és testi fejlődését, tehát egy komplett szűrővizsgálatot. M. Gabriella azonban ezt nemcsak elmulasztotta, de 10 hónapos kora után már nem is látta a gyermeket. Ha ezt a vizsgálatot a szülők nem biztosították, akkor értesítenie kellett volna a gyermekvédelmet.
  • A gyermekbántalmazás és elhanyagolás észlelésének pillanatában köteles lett volna jeleznie, hogy aggályai vannak a gyermek ellátásával kapcsolatban, de semmilyen hatóság felé, soha nem jelzett vissza az orvos. Ezzel a szakértő szerint maga is veszélyeztette a gyermek egészségét.