A 67 éves H. F. tavaly januárban a töltéstava-táplánypusztai Dr. Piróth Endre Szociális Központban követte el a gyilkosságot. Amikor meghallotta, hogy lakótársa azt hangoztatja a folyosón, hogy adósságát soha nem fogja megadni neki, teljesen elborult az agya. Magához vett egy 16 centi hosszú kést, odalépett hozzá, és egyetlen szó nélkül háromszor beledöfte a pengét. Ezután visszament a szobájába, a kést a szekrényre tette, megevett egy almát, majd olvasni kezdett – mintha semmi különös nem történt volna.

A vádirat szerint H. F. a késelés előtt kiment a folyosóra, és felszólította lakótársát: adja meg tartozását és hagyja őt békén. Társa erre fenyegetéssel, megveréssel válaszolt, majd leült a székre. A vádlott ezután ment vissza a szobájába a késért, és minden további szóváltás nélkül három alkalommal mellkason szúrta áldozatát, megsértve a bal tüdejét és főverőérét. Az illető még 30 métert tett meg a folyosón, aztán összeesett. Halálát elvérzés okozta. A békésen olvasgató támadót először egy nővér vonta kérdőre. Neki azt mondta:

"legalább nem lopkod többet."

A férfival szemben emberölés bűntette miatt indult eljárás. A Győri Törvényszék első fokon 6 év börtönbüntetésre ítélte. Az ügy a fellebbezések miatt került a Győri Ítélőtáblára, amely kedden helybenhagyta a korábbi döntést.

Okszerűen következtetett az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségére, és helytállóan indokolta, hogy az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapításához szükséges külső méltányolható ok nem áll fenn. A büntetés kiszabása körében számba vett súlyosító és enyhítő körülményeket részben az ügyész indítványának megfelelően korrigálta, melynek körében nyomatékosan vette figyelembe azt a tényt, hogy a vádlottat beszámítási képessége enyhe-közepes mértékben korlátozta abban, hogy cselekménye következményeit felismerje, illetve hogy ennek megfelelően cselekedjen. Figyelemmel kellett lenni a vádlott megrendült egészségi állapotára, arra, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége korlátozott, büntetlen előéletére, a korábban tanúsított szabálykövető magatartására, melyek az általános büntetési célok mellett az egyénesítés körében kerültek hangsúlyosan értékelésre. Mindezen körülmények mellett az ügyész által indítványozott nagymértékű súlyosításra nem volt mód, míg a vádlottra kiszabott büntetés kismértékű megváltoztatását a büntetőeljárási törvény zárja ki

– közölte dr. Ferenczy Tamás, szóvivő.