A Kúria szerint nem biztos, hogy a budai orvos csonkította meg Renner Erikát

Több mint négy évvel azután, hogy Renner Erikát 2013. március 12-én az otthonában egy maszkos férfi megtámadta, elkábította és maró lúggal öntötte le a nő nemi szervét, a Kúria június 13-án jogerős ítéletet hirdetett a lúgos támadásként ismertté vált ügyben.

A harmadfokú bíróság szerint nem egyértelmű, hogy a Budai Irgalmasrendi Kórház egykori főigazgatója volt a lúgos támadó, ezért 

Kónya István, a Kúria tanácselnöke szerint ebben az ügyben közvetlen bizonyítékok gyakorlatilag nem álltak a bíróságok rendelkezésre, hiszen a vádlott soha nem tett beismerő vallomást, a sértett pedig soha nem ismerte fel támadóját és a cselekmények csak egy részéig szolgált információkkal. Így nem derült ki, hogy "ki végezte a támadást, ki tartotta a támadás eszközét, mint ahogy az sem, hogy ki öntötte a maró anyagot a sértettre." Renner Erika otthonában ráadásul DNS-nyomokat sem találtak és a bűncselekményt nem látta egy harmadik kívülálló személy. 

A másodfokú bíróság ugyan helyesen ismerte fel az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozatlanságát, de azokat nem oldotta fel teljesen. És bár a bíróságok eljutottak egy bizonyos pontig, ahol azt a megállapítást tették, hogy a közvetlen bizonyítékok a bűnösség irányába mutattak, de 

Éppen ezért az új eljárásban a Fővárosi Ítélőtáblának "tovább kell mennie azon az úton, amin elindult." Újra be kell idézni a tanúkat és szembesíteni a vádlottal, valamit a Nemzeti Adó-es Vámhivatal segítségével többek között tisztázni kell azt is, hogy hónapokkal a szakítás után, hogyan került Bene Krisztián irodájába a Renner Erikának címzett hivatalos levél.

Vagyis öt évvel a támadás után, a nőt újra szembesítik majd a lúgos támadással vádolt orvossal. Renner Erika a Velvetnek az ítélethirdetés után azt mondta, hogy a mai napig nem tudja, ki támadta meg 2013-ban, de ezt nem is az ő feladata kideríteni. Gál András, a nő ügyvédje szerint ezt az ügyet bonyolultságánál fogva évtizedekig fogják emlegetni. A Kúria nem akarta, hogy indoklási pontatlanságok maradjanak az ítéletben, ezért helyezte hatályon kívül a másodfokú döntést. Bár szerintük az ügyet ma lezárhatták volna, de minden ügyet lehet még precízebben megvizsgálni. 

Kínkeserves vádemeléstől a Kúriáig jutottak

Bár a nő soha nem ismerte fel a támadóját, és ezért a Fővárosi Főügyészség először vádat sem akart emelni, az első fokon eljáró bíróság tanácsa szerint viszont már ahhoz sem fért kétség, hogy a Budai Irgalmasrendi Kórház akkori igazgatója volt a maszkos támadó, aki a brutális támadással volt szeretője szexuális életét akarta örökre tönkretenni. Bene Krisztiánt első fokon viszont mindössze

Azért csak ennyire, mert  a bíróság előtt a megvizsgált bizonyítékok alapján nem bizonyosodott be, hogy az orvos életveszélyes helyzetet idézett volna elő azzal, hogy Renner Erikát az otthonában elaltatta, nemi szervét maró anyaggal lelocsolta, és magára hagyta. Benét ezért életveszélyt okozó testi sértés helyett, csak maradandó fogyatékosságot és súlyos egészségromlást okozó testi sértés, valamint kifosztás miatt ítélték el.

Mindkét fél fellebbezett, így az ügy másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott. A bűncselekmény minősítése ellen az ügyben, másodfokon eljáró Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségnek viszont sokáig egyáltalán nem volt kifogása, csupán a büntetés mértékét súlyosbították volna.  Renner Erika viszont bekeményített, ügyvédet váltott, és az új védővel már egy magánszakvéleményt is benyújtottak az ítélőtáblának. Szerintük ugyanis sokkal súlyosabb bűncselekmény valósult meg: mégpedig eshetőleges szándékkal elkövetett  emberölési kísérlet  történt, előre kitervelten, aljas célból, különös kegyetlenséggel, egy védekezésre képtelenné tett emberrel szemben.

Az ügyészség végül módosított és súlyos testi sértés helyett életveszélyt okozó testi sértéssel vádolta a volt kórházigazgatót, akit 2017. március 10-én másodfokon  életveszélyt okozó testi sértés bűntettében, kifosztás bűntettében, magánokirattal és készpénzhelyettesítő eszközzel való visszaélés bűntettében, valamint magánlaksértés vétségében is bűnösnek mondott ki a Fővárosi Ítélőtábla. Bene

A  másodfokú ítélet  ezzel azonban nem lett jogerős.  Kifosztás és a magánlaksértés ügyében első fokon ugyanis nem, csak másodfokon született döntés, ezért az ügy a Kúrián folytatódott.

Négy év küzdelem után következhet-e megnyugvás?

Bene a nyomozás alatt és a bíróság előtt is következetesen tagadta, hogy ő követte volna el a bűncselekményt és az utolsó szó jogán is arról beszélt, hogy csak azért került a vádlottak padjára, mert a

Ő egyébként nem ilyen módszerekkel rendezi konfliktusait, hiszen nem 16 éves már. A volt kórházigazgató és ügyvédje, Szekér Gyula szerint az eljárás hemzsegett a hibáktól, ezért a Kúriától is az orvos felmentését kérték, és indítványozták, hogy a Kúria helyezze hatályon kívül a másodfokú bíróság ítéletét, valamint utasítsa új eljárásra az első fokú bíróságot.

A védelem az eljárás alatt egyébként nem válogatott az eszközökben. Magánszakértőt kért fel, aki kihozta, hogy a nő sérülései nem voltak életveszélyesek, aztán a harmadfokú tárgyalás első napjára előkerült egy levél is, amely szerint hónapokkal a bűncselekmény előtt valaki pont egy ilyen támadás elkövetésével akarta megbízni a levélírót, ennek a valakinek pedig az áldozat, Renner Erika megszerzése volt a célja. Az ügyben a Fővárosi Főügyészség feljelentéskiegészítést rendelt el, aminek teljesítésére a Budapesti Rendőr-főkapitányságot jelölte ki, de a BRFK azt végül elutasította.

Renner Erikát az elmúlt négy évben kilencszer műtötték, de életminősége és szexuális élete már soha nem lesz olyan, mint a támadás előtt. Mivel az orvos az eljárás alatt és a másodfokú ítélet kihirdetése után is szabadlábon volt, a nő 24 órás rendőri védelmet kapott, azaz minden nap le kellett jelentenie a rendőröknek, mikor, és hova megy.