Szakértői vélemény

dr. Kósa Éva, médiapszichológus

egyetemi docens, főiskolai tanár

A felnőttek, különösen a szülők és nevelők véleménye általában negatív a gyerekek televíziózásával kapcsolatban, és a televízió gyerekekre gyakorolt kedvezőtlen hatását alátámasztja számtalan pszichológiai kutatás és tanulmány is. Az általános vélekedésből csak néhányat említve: a televízió agresszióra tanítja a gyerekeket, passzivitásra nevel, és leszoktatja őket az olvasásról. Magyarországon az aggodalmakat az is növeli, hogy a hazai televízió-nézéssel kapcsolatos statisztikák szerint vezető tévé-néző nemzet vagyunk: a 4-12 éves korosztály közel napi 4 órát ül a képernyő előtt.

A számtalan e téren elvégzett vizsgálat azonban mára bebizonyította, hogy a televízió gyerekekre gyakorolt kedvezőtlen hatásának alapvető oka az, hogy a gyerekek nem nekik való tartalmakat néznek, legtöbbször felügyelet nélkül. Ezért kell hangsúlyozni, hogy a TV hatása nagymértékben a tartalomtól függ: a televízió "ereje", a hatás, pozitív irányban is kihasználható. Ezek a megfontolások rejlenek az "oktató televízió" koncepciója mögött . A pozitív tartalom azonban nem elég: a tartalmat oly módon kell prezentálni, hogy az a gyerekek számára érdekes és figyelmüket lebilincselő legyen.

Ezt a két kritériumot a televíziózás történetében máig legsikeresebben a Szezám utca sorozat teljesítette először, 1969-es megalkotásakor. Mivel most a sorozat második szériája kerül műsorra, és az új sorozat magán viseli az előd karakterisztikumait, a várható hatások tekintetében érdemes röviden visszapillantani az első sorozatra vonatkozó vizsgálati eredményekre.

A hatvanas évek a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását célzó, korai intervenciós programok ideje volt az Egyesült Államokban, azzal az elsődleges céllal, hogy kiemeljék a kisebbségi, városi gyerekeket a szegénységből. A Szezám utca sorozat tervezője - J.G.Cooney - , felismerte a televízió lehetőségeit az iskoláskor előttiek tanításában. A Szezám utca készítői mesteri módon alkalmazták a pszichológiának a gyerekek fejlődési sajátosságaira vonatkozó kutatási eredményeit és ismereteit a figyelem felkeltésében, az életkornak megfelelő tartalom bemutatásában, a tanításban és fejlesztésben - és mindeközben a szórakoztatásban.

A Szezám utcára vonatkozó, több mint ezer kutatás eredménye szerint minél többet nézték a gyerekek a sorozatot, annál többet tanultak belőle. A sorozatot néző gyerekek jobb teljesítményt mutattak azokon a területeken, melyek fejlesztését a program célul tűzte, azaz az iskolaérettség, az olvasás, a matematikai és a szókincs valamint a történetmesélés és a fogalmazás terén. A hatás hosszantartó, a későbbi években is kimutatható volt, mivel a sorozat nézői 10-15 évvel később is szignifikánsan jobb teljesítményt értek el az anyanyelv, a matematika terén, valamint több könyvet olvastak, és magasabb teljesítménymotivációt mutattak.

Az új sorozat célja, a régi kedves szereplők, Bert, Ernie, Nagy Madár és Süti Szörny interaktív játékai segítségével kreativitásra, önkifejezésre, és majd később az iskolában hasznosítható készségek és ismeretek elsajátítására hívják az óvodáskorú gyerekeket.

A sorozat pedagógiai célkitűzése az új alkotócsapat szándéka szerint három alapvető területet érint. A gondolkodásfejlesztés, az elemzési készségek fejlesztésével az alapvető fogalmak (pl. sorrend, számosság, relációk, ritmus, tempó,stb.) megértése.  A társas készségek fejlesztése, a barátság, és az empátia alapkészségeit használva. Elősegíteni nemcsak az alkalmazkodást, de egyúttal a társas környezettel való bánni tudást, a társakkal való együttes játékot (pl. érzelmek megnevezése, kifejezése, osztozás pozitív élménye, stb.). És a kreativitás és az egyéni kifejezőkészség fejlesztése, az alkotás, a művészetek (rajz, festés, kollázs; zenei variációk alkotása; tánc és mozgás) segítségével, bátorítva a gyerekeket, hogy ezek segítségével változtassák meg környezetüket.

Az új sorozat a korábban sikerrel alkalmazott felismerésekre épít. Ugyanúgy, mint sikeres elődje - a legnépszerűbb TV műsorok (reklám, video-klippek, show-k) tulajdonságait kopírozza: rövid részekre, sokszínű megjelenítésre épül minden epizód. Mivel a kutatások arra utalnak, hogy a gyerekek figyelmét leköti a gyors képi váltás, a ritmus és a zene (azaz például a reklám), ezért a figyelemfelkeltő reklámokhoz hasonlóan gyakran használnak képi és hangeffektusokat. Ismétlődéssel erősített egyszerű feladatok, sok ének és játék, kedves, szerethető - de nem édeskés - figurák (pl. Ernie, vagy Nagy Madár); - ezek jellemzik a sorozat epizódjait. Az egész alkotás kreatív, invenciózus és ambiciózus.

Az oktatási hatékonyság azon alapul, hogy az életkori sajátosságok figyelembevételével és az erre épülő figyelemfelkeltő és figyelem-fenntartó technikák alkalmazásával a gyerekek ismerős helyzetekből addig nem ismert összefüggéseket és ismereteket sajátítanak el. És ami még fontosabb: a figyelem új nehézségek és jelenségek felé is kiterjeszthető a kudarc és a sikertelenség érzése nélkül.

Mindezek alapján a Játsszunk a Szezám utcában! sorozat várható hatásai, a fejlődés a kognitív-, társas készségek és kreatív önkifejezés terén, fejlesztheti az általános fogalmi szintet (pl. alak, forma, színek fogalmai), és az ehhez szükséges nyelvi készséget (pl. az "azonos - különböző" fogalom pár az olvasási és matematikai ismereteket alapozza meg). Fejlődhet a figyelem, a mintakövetés. A tanulást is élvezetessé teszi, valamint nagyobb várakozást alakíthat ki az "igazi iskola" elkezdése iránt. Fokozhatja a motivációt a tanulásra, és általában az ismeretszerzésre és később az iskolakezdés idején tapasztalható hozzáállás különbsége egészen más pályára állíthatja a gyerekeket, és meghatározhatja a későbbi iskolai teljesítményt.

További információt a http://www.minimax.hu/ oldalon talál.