Magyarországon nem kifejezetten tilos az utcán zenélni, de egy pár éve pont annyira körülményes, hogy kezd kikopni ez a szokás, pedig egy város hangulatához nagyon sokat hozzá tudnak tenni az utcai mutatványosok, zenészek. Összeállításunkból megtudhatja, hogyan kezelik az utcai előadókat a világnak azon a pontjain, ahol rájöttek, hogy mennyire jót tesz egy térnek, ha mindig történik ott valami érdekes.

Elindult a Kalap kabát, a Velvet utcazenész tehetségkutatója! Jelentkeztél már?

Ha szoktál utcán zenélni, és szeretnéd magad kipróbálni egy országos utcazenész tehetségkutatóban, akkor jelentkezz március 15-éig a Velvet utcazenész tehetségkutatójába, a Kalap kabátba! Minden fontos részletet megtalálsz itt!

Budapesten, de az ország főbb városaiban is elég szigorúan szabályozzák az utcazenélést, az utcai mutatványosok fellépéseit. Nem tilos a dolog, engedélyt kell kérni a helyi önkormányzatoktól, viszont engedélyeket nem lehet akárhova szerezni. Budapesten például aluljárókba egyáltalán nem, pedig a hideg hónapokban adná magát a dolog, hogy zenészek dobják fel az aluljárók hangulatát.

Nem véletlen, hogy a szigorúbb szabályozás bevezetése után is csak alig néhány tucat zenész fordult az önkormányzatokhoz engedélyekért, ahogy az sem, hogy az első engedélyek lejárta után Budapesten csak 9 utcazenész nyújtott be hosszabbítási kérelmet.

Pedig az utcai mutatványosok nagyon sokat tudnak dobni egy város hangulatán, erre szerencsére elég sok helyen rájöttek már, nézzük most meg azokat a helyeket, ahol nem dalos koldulásként, hanem utcai művészetként tekintenek az utcazenélésre.

Párizs

Párizsban nagyon komoly hagyományai vannak az utcai művészeteknek. A városnak több olyan pontja van, ahol napsütéses idő esetén szinte biztos, hogy találkozunk valamilyen előadókkal. A romantikus Párizs rajongói menjenek a Montmartre-ra, zenészekkel, élő szobrokkal, grafikusokkal fognak találkozni. A modern Párizs kedvelői a Place Beaubourg-t keressék a Pompidou-központ előtti teret, itt főleg zenészek, zsonglőrök, bűvészek szoktak fellépni. De Párizsban az a jó, hogy nem is kell keresni az előadókat, hiszen elég csak kicsit metrózni, hogy zenészekkel találkozzon az ember. A párizsi metrókban zenélésnek komoly hagyománya van, annyira, hogy évente nagyjából 300-350 formáció kap engedélyt arra, hogy az állomásokon, kocsikban zenéljen. A jelentkezőket egy, a párizsi tömegközlekedési vállalat szakembereiből, zenészekből és híres utcazenészekből álló zsűri válogatja ki, hogy tényleg csak a szakmailag legjobb produkciók szerepeljenek a metróban. Nagy kiváltság egy párizsi metrókocsiban játszani.

London

London legtöbb kerületében engedélyhez kötött az utcazenélés. Ha valaki csak úgy zenélni szeretne az utcán, akkor az ideális választás Camden, ez az egyetlen londoni kerület, ahol nem kell engedély az utcazenéléshez, bárki rázendíthet, akinek kedve van hozzá. A másik véglet Londonban a Covent Garden. Itt annyian szeretnének zenélni, hogy évente négyszer tartanak castingot a Covent Gardenbe pályázó utcazenészeknek. Annak ellenére, hogy nagyon szervezetten működik a dolog, egyáltalán nem vaskalapos a rendszer abban a tekintetben, hogy milyen fellépők szerezhetnek engedélyt. Bármilyen stílus, bármilyen hangszer, bármilyen produkció folyamodhat engedélyért, egy a lényeg, hogy legyen szórakoztató a produkció. Arról nem is beszélve, hogy London utcáiról tényleg annyi híres zenész útja indult el, hogy már csak azért is érdemes itt játszani, hogy az ember elmondhassa, ott zenélt, ahol egykoron a legnagyobb sztárok.

Dublin

Az írországi Dublinban sokáig bárki szabadon zenélhetett az utcákon, a lakossági panaszok miatt viszont néhány éve annyit szigorítottak a dolgon, hogy az utcazenészeknek engedélyt kell kérniük a polgármesteri hivatalban, aminek az a lényege, hogy vállalják, hogy nem randalíroznak, nem csapnak nagy zajt éjszaka és hasonlók. Egyébként szinte minden maradt a régiben. Dublin egyik fontos bevásárlóutcája a Grafton Street, ami nem is annyira a boltjairól híres, mint inkább arról, hogy számos ismert zenész karrierje indult innen, például Damien Rice-é. Raádásul már befutott, ír zenészek is bármikor simán felléphetnek itt váratlanul. A legnagyobb Grafton Street-i utcazenélésnek nevezték azt az eseményt, amikor Bono és Sinead O'Connor, néhány másik zenész társaságában néhány éve váratlanul jótékonysági koncertet adott az utcában karácsony előtt.

Barcelona

Süt a nap, rengeteg a turista, nagyon szépek a terek. Barcelona az egyik ideális hely, ha valaki Európában az utcán akar zenélni. Ennek megfelelően elég sokan próbálkoznak az utcazenéléssel Barcelonában. Két nagyon felkapott helyszín van, az egyik a fasorral szegélyezett La Rambla utca, a másik pedig a La Ramblától nem messze található Plaça Reial tér. Sok helyen azt írják, hogy Barcelonában eléggé le van osztva, hogy ki hol zenélhet, ami a hallgatóság szempontjából egyáltalán nem baj, sőt, viszont új arcként nem olyan egyszerű helyet találni. Viszont, ha valaki talál magának egy pár négyzetméteres darbot, ahol zenélhet Barcelonában, csak jól járhat vele, az biztos.

Nashville

Nehéz megmondani, hogy Európán kívül melyik az a hely a világon, ahol a sikerre, esetleges hírnévre vágyó utcazenészeknek érdemes magukat kipróbálniuk, mert annyi van. De az biztos, hogy a countryról és a gospelről elhíresült Nashville zeneiségéhez nagyon közel állnak az egyszálgitáros, utcazenészekre jellemző előadások. Nashville-ben, különösen a Music Row környékén, ahol számtalan zenével foglalkozó cég központja van, rengetegen próbálkoznak azzal, hogy hátha felfedezik őket. A városban az ilyen jellegű zenélés teljesen elfogadott addig, amíg az nem zavar másokat. Ha valaki pénzt is szeretne keresni, akkor már engedélyre van szüksége, ugyanolyanra, mint bármilyen utcai árusnak, ha pedig a parkokban szeretne zenélni, ahhoz is külön engedélyeket kell beszereznie. De ha csak egy kiadó előtt szeretne órákon át zenélni, hátha felfedezik, azt bárki bátran megteheti. És ha valaki elég jó, akkor fel is fedezik az utcáról. Nagyon népszerű hely a nashville-i Broadway Cumberland-folyó felőli vége.