Megengedhetőbb egy egyéjszakás kaland még belefér a fesztiválszezonban? Mennyi az esélye, hogy akár komoly kapcsolattá is alakulhat? Hevesi Kriszta, szexuálpszichológussal a Balaton Soundon beszélgettünk.

Nem pihensz, hanem dolgozol a Balaton Soundon, a Safety First program egyik szakértője vagy. Hogyan segíthetünk egymásnak a fesztiválon, ha valaki bajba kerül?

Az egészségvédelemben a prevenció, vagyis a megelőzés, és az intervenció, vagyis a minél gyorsabb beavatkozás a legfontosabb. Általában igaz, hogy az emberek nem segítenek egymásnak, mert a segítségnek mindig van egy költsége. Lekéssük a koncertet, piszkos lesz a ruhánk, különben sem tudjuk, mit csináljunk. A fesztivál alkalmazásával, a Sound Watch-csal 2 gombnyomással is tudunk segíteni, úgy, hogy annak ne legyen költsége ránk nézve. Sőt, a Balaton Soundon járőrök is vannak, akik figyelik, ha bárki rosszul lenne.

Könnyebb vagy nehezebb egy fesztiválon ismerkedni, mint online?

Itt kétségtelenül sokkal jobban lehet ismerkedni, hiszen bármilyen indokkal odamehetünk bárkihez. Megkérdezhetjük, hol vette a kiszemeltünk a karkötőjét, a színes koktélját vagy nem tudja-e véletlenül, mikor kezdődik egy koncert. A fesztiválokon általában lazábbak vagyunk, ez is sokat segít. Gyakran mondják, hogy a csendes fiatal a jó fiatal, közben a visszahúzódóak sokkal nagyobb veszélyben vannak. Ők sokszor nem tudnak nyitni társaik felé, ezért kizárólag online ismerkednek, ahol ki vannak téve a virtuális ragadozóknak. Az internet világa sokkal több veszélyt hordozhat, ha egy digitális predátor elkezd zaklatni egy introvertált személyt, akár öngyilkosság is lehet a vége a történetnek.

Lehet egy fesztiválos egyéjszakás kapcsolatból akár komoly kapcsolat is?

Különböző kapcsolattípusok vannak. Léteznek az egyéjszakás kalandok, az úgynevezett prédahívások, amikor olykor összejárnak a felek, de csakis a szex miatt, ezután következnek a szexhaverságok, majd a barátság extrákkal típusú kapcsolatok. A lineáris vonal végén az elkötelezett párkapcsolat áll. A tanulmányok azt mutatják, hogy az egyéjszakás kapcsolatokból sokkal nagyobb valószínűséggel lehet elkötelezett párkapcsolat, mint a többiből. Ha belegondolunk, ez érthető. Ha valamit csettintésre megkapok, mint a prédahívások esetében például, miért kötném magamhoz az illetőt?

Hogyan éli meg a többség egy egyéjszakás kalandját? Büszke rá, vagy inkább titkolja?

Egyetemisták körében, féléves időszakot felölelő kutatások azt mutatják, hogy a fiúnak stagnált, vagy még emelkedett is az önértékelése a kalandok után, a lányoknál viszont azt figyelték meg, hogy minél magasabb az egyéjszakás kalandjaik száma, annál depresszívebbek lettek. Még ha egy-egy rövidebb távon emelkedett is, hosszú távon romlott önmaguk megítélése. Ha úgy tekintünk rá, hogy nyár van, szabadak vagyunk, egy élmény volt, nem feltétlenül lesz belőle probléma. Ha viszont kudarcként éljük meg, hogy az egyéjszakás kaland nem folytatódik tovább, inkább többször is gondoljuk meg előtte.

Mit tanácsolsz azoknak, akik pont az utóbbi csoportba tartoznak, és kudarcként élik meg, ha az egyéjszakás kaland valóban csak egy éjszakáig tartott?

Ismét a prevenciót kell említenem. Jó, ha van már előtte annyi önismeretünk, hogy tudjuk, hogyan érezzük majd magunkat utána, ha megtesszük, többet képzelünk-e ebbe a kalandba, mint amit a helyzet ígér. Ez a kapcsolati viszonyulás egyébként inkább a lányokra jellemző. Lehet, hogy érdemes még egyszer találkozniuk például másnap, „próbára tenni” a célszemélyt, mielőtt megtennénk. Illetve, ha úgy tűnik, nincs folytatás is egy találkozást kieszközölhetünk, adva még egy esélyt a kapcsolatnak. Ha azonban végképp minden esély meghiúsult, a pszichológiában átkeretezésnek nevezzük azt a gondolkodásmódot, amikor megpróbáljuk más perspektívából értelmezni a dolgokat. Ne úgy tekintsen a történtekre a lány, hogy “megkapott és eldobott”, de igazából nem kellettem, kevés voltam neki. Próbálja meg kicsit férfiasabb aspektusból szemlélni a helyzetet: jól éreztem magam, a nyár része volt, vágyott rám, s lesz mire emlékeznie nagymama korában.

Mennyire jellemző, hogy fesztiválközegben féltékenyebbek vagyunk?

Sokkal több féltékenykedés van az internet világában, mint egy fesztiválon. Itt egy új helyzetben látjuk a párunkat, nézzük meg, hogyan viselkedik, csinál-e valami olyasmit, ami okot ad arra, hogy leüljünk beszélgetni. Például akkor, ha egy lányt megbámul egy másik fiú, a lány párja pedig emiatt féltékeny lesz, egy remek lehetőségük adódik, hogy átbeszéljék a helyzetet. Lehet az is egy megállapodás, hogy akkor, amikor a pár együtt van, nem néznek meg másokat, megtisztelik egymást annyira, hogy csak a másikkal foglalkoznak, nem sértik meg azzal egymást, hogy másfelé nézelődnek.

Ha egy barátjával érkező lánnyal szemezni kezd egy srác, a lány pedig viszonozza, még belefér? Meddig lehet elmenni a flörtölésben?

A pszichológiában különösen igaz, hogy nincsenek fekete-fehér válaszok. Vannak, akik szeretik, ha felkeltik mások figyelmét, de a párkapcsolatukban, csakis a másikkal élik meg, amire vágynak. Az is jó kérdés, hogy egyáltalán mit tekintünk megcsalásnak. A szemezést? Ha valaki mással tölt túl sok időt a szerelmünk? A csókot? Ez mindenki esetében más és más, a lényeg az, hogy a párok meg tudjanak közösen állapodni abban, hogy mi az, ami belefér, és mi az, ami már nem.