horoszkóp

Afrikaiak nyernek a magyar tombolán

2004.11.05. 11:02
2005-ben maláriaellenes kampányt indítanak Libériában a Humanista Mozgalom nevű civil szervezet önkéntesei. A felvilágosító kampányra Magyarországon árult tombolajegyekkel gyűjtenek pénzt. Az aktivisták polgárháborúk és AIDS sújtotta afrikai országokban jártak.
Több mint mechanika

"Úgy látom sokan élik ma az életüket igazi, hosszútávú értelem nélkül. Ami engem illet, én is szerettem volna a mechanikus létezésnél többet kezdeni az életemmel. Ma már úgy gondolom, ennek valahogy kapcsolódni kell ahhoz, hogy segítsek másoknak. Tizennégy éve csatlakoztam a mozgalomhoz" - avat be Szigeti Judit önkéntes, a nemzetközi Humanista Mozgalom hazai aktivistája.

A civil szervezetként működő mozgalmat Argentínában alapították, és a világ több mint száz országában működik. Aktivistái a szabadságért, az emberi jogokért, az erőszak, és mindenfajta megkülönböztetés ellen küzdenek. Fizetés nélkül végzik a tevékenységeiket.

Utcai aktivitás

Tekintse meg képeinket!
"Már tíz éve annak, hogy önkéntesek megállítottak az utcán, és kérték, töltsek ki egy kérdőívet, amelyben ezekkel a célkitűzéssel kapcsolatos véleményemre kérdeztek rá" - kapcsolódik be a mozgalom másik aktivistája, Csefkó Tamás -"Meghatározó pillanat volt, mert ez után én is csatlakoztam a humanistákhoz".

A két fiatal javarészt Magyarországon folyó kampányokban dolgozik. Szigeti Judit elmondta, hogy a humanisták egyebek közt a hajléktalanság felszámolásáét folytatott küzdelemben vesznek részt. Ezen kívül megszervezték a Humanista Művészeti Áramlatot amelyben - mint elmondta - nincs ismert művész, akinek arcával azonosítani lehetne a célkitűzéseket.

Tüntetések és a média

"A média leginkább a tüntetéseinket követi, mint például az iraki háború elleni demonstrációnkat. Amit teszünk, nem azért tesszük, hogy a média felfigyeljen ránk, de azért az segíthet abban, hogy sok emberhez eljussunk. Anyagi támogatásra pedig akkor van szükség, ha a harmadik világbeli tevékenységünket nem tudjuk finanszírozni. Márpedig nem tudjuk." - mondta Szigeti Judit.

A mozgalom aktivistái ugyanis Afrikában is tevékenykednek. Útjaikat saját zsebből finanszírozzák, az ott tartózkodás idejére szabadságot kérnek a munkahelyükön. Legújabb kampányukat 2005-ben szeretnék elindítani Libériában: egy megelőzésen, felvilágosításon alapuló malária-ellenes kampányt az úgynevezett Afro Aidet, melyet részben az országszerte árult tombolajegyek bevételéből kívánnak finanszírozni.

Háború-sújtotta ország

"Libériában több mint egy étvizedig polgárháború dúlt. A célunk, hogy ebbe az elszigetelt országba is elvigyük a máshol már bevált módszereket" - mondta a Velvetnek Csefkó Tamás, aki a kampány előkészítésének céljából néhány hetet töltött az ország fővárosában, Monroviában.

A Külügyminisztérium így foglalja össze a jelenlegi állapotokat honlapján, az utazók részére: "Libériában a helyzet nyugodt. A háború utáni helyreállítások folynak"

Nem túl veszélyes

"Nem tapasztaltam, hogy különösképpen veszélyes lenne kint tartózkodni. Igaz, az állandó háborúskodás rányomja a bélyegét az emberek általános hangulatára, de talán éppen ezért nyitottak, és készek segíteni egymáson. A harcok nyomai mindenhol fellelhetők a fővárosban (szétlőtt utcai táblák, kiégett házak, stb), de a hotel, ahol megszálltunk például európai színvonalú volt, csak épp a vízből nem ihattunk" - tette hozzá Csefkó Tamás.

A mozgalom munkájáról Csefkó Tamás elmondta, hogy az nem humanitárius segítség, célja a helyi lakosok bevonása egy hosszútávú, mind a személyes életük, mind a társadalmi környezetük átalakítására irányuló kezdeményezésbe. Ezért a kampányok első lépése, hogy legalább százfős helyi aktivista csoportokat hozzanak létre.

"A helyi lakosokkal, és libériai civil szervezetekkel vesszük fel a kapcsolatot. Összességében az afrikai emberektől rengeteg pozitív visszajelzést kapunk" -mondta az aktivista.

Nehézkes kampány

A kampányok indítását hosszú előkészítő munka előzi meg, és többnyire nehézkesen haladnak.

"Ennek ellenére úgy találtam, hogy Afrikában közelebb vannak egymáshoz az emberek, valahogy több kapcsolat van köztük. Ezt igazán akkor vettem észre, mikor hazajöttem és ültem a villamoson. Akkor úgy tűnt, hogy itt hatalmas távolság van az emberek között, és nagyon magukban vannak ahhoz képest, amit Ghánában tapasztaltam" - számolt be tapasztalatairól Szigeti Judit, aki mégsem érzi otthonosan magát Afrikában.

"Egyelőre inkább sokkoló ott körülnézni. Az emberi jogok, az egészségügy és más életminőséget érintő területen tragikus a helyzet" -mondta az aktivista ghánai és kameruni élményeire alapozva. Kint tartózkodása alatt kolléganőjével többnyire általános iskolákat kerestek fel, ahol a tanárokkal vették fel a kapcsolatot az egészségügyi felvilágosító-prevenciós programjaikhoz.

Klikk a képre!
Ghána maláriafertőzött ország, és magas az AIDS-betegek, illetve HIV-vírushordozók aránya. Az egészségügyi és szociális ellátás színvonala alacsony, az utak még a nagyobb városokban is rossz minőségűek. A Külügyminisztérium arra figyelmezteti az utazókat, hogy az utóbbi időben nőtt az autólopások és fegyveres rablások száma.

"Összefogásuk mégis példa lehetne az európai emberek számára. A mozgalmunk erre épít, mert humanitárius szolgálatot, anyagi segítséget nem tudunk és nem akarunk vállalni. Önfenntartó, önsegítő módszereket adunk át" - tette hozzá az aktivista.

A siker nem egyértelmű

Az Afro Aid program és a Humanista Mozgalom munkásságának eddigi eredményeiről egyelőre hiába keresünk statisztikákat. A világszerte több évtizede működő programok sikere még nem egyértelmű, bár kétségtelenül Afrikában sikerült elérniük eddig a legtöbb konkrét eredményt: a helyi önkéntesek segítségével iskolákat hoztak létre, szakmákat oktató kurzusokat indítottak be Afrika több országában.

"Bízom benne, hogy még a mi életünkben látható lesz majd a munkánk eredménye. Nem áltatjuk magunkat gyors sikerrel. De letesszük az alapköveket" - fogalmazott Szigeti Judit.

AIDS-prevenciós szappanopera
Az afrikai országok egyik legnagyobb problémája az AIDS. A statisztikák szerint évente több mint 3 millió ember hal meg a betegségben. Az áldozatok nagy része 15 év alatti gyerek. 2002-ben az ENSZ tévésorozatot készíttetett Szív és lélek címmel. A családregény a latin szappanoperák mintájára készült, de a szereplők érzelmi életének bemutatása csak másodlagos volt az AIDS-felvilágosítás és a betegség elleni küzdelem után. A filmet Afrika 22 országában tűzték műsorra. Korábban 1992-ben Dél-Afrikában készítettek hasonló célú sorozatot Soul City címmel. A filmet 12 millió afrikai látta. A nézők nagy része úgy vallott a sorozat után, hogy volt mit tanulnia a vírusról.