horoszkóp

Bokszzsáknak használt nők a plázákban

2004.07.09. 14:28
Budapesti bevásárlóközpontokban elhelyezett installációkkal hívja fel a figyelmet a családon belüli erőszakra az Amnesty International. A halálos végű, családon belüli erőszakos cselekmények száma évente 133-ra tehető, az úgynevezett távoltartási törvény enyhítene a helyzeten.
A Nők Elleni Erőszak Megszüntetéséért (NEEM) elnevezésű kampány részeként, a Duna Plázában és a Csepel Plázában állították ki az Amnesty International nők elleni erőszakot jelképező alkotásait. Az installáció egy babakocsit "maga előtt toló" bokszzsákot ábrázol. A bokszzsákon a "Magyarországon a családon belüli erőszak minden ötödik nő életének része" szöveg olvasható. A tipikus női helyzetben megjelenő bokszzsák korábban már egy sajtó- és köztéri kampány témája is volt. Ez a mostani, szokatlan médium hétköznapi környezetben, közvetlenül éri el a közönséget, és így erősebb figyelemfelkeltő hatással bír, véli az Amnesty International.

Az szervezet egész nyáron folytatja a kampányt, az installációkat szeretnénk több vidéki helyszínen is kiállítani. Az Amnesty sátor programja a Sziget Fesztiválon különös hangsúlyt helyez majd erre a problémára.

Elkeserítő statisztikák

Babakocsit toló bokszzsák
A halálos végű, családon belüli erőszakos cselekmények száma évente átlagosan 133-ra tehető. 2003-ban átlagosan minden tizedik órában került sor olyan "asszonybántalmazásra", amiért büntetőeljárás indult. Minden negyedik, halállal végződő erőszakos bűncselekmény házastársak, illetve élettársak között történik.

A távoltartási törvény segíthet

Sokan arra számítanak, hogy a családon belüli erőszak problémaköre - a nők elleni erőszak is részben ide tartozik - megoldódik majd, ha a parlament jövő ősszel megszavazza a távoltartási törvényt, melyet a kormány idén áprilisban fogadott el; a civil szervezetek azonban szkeptikusak a gyakorlati megvalósítást illetően.

'Nem a személyi biztonsághoz való jogon van a hangsúly'

A törvénytervezet jelentős szerepet szán a civil szervezeteknek, kiigazítási javaslataikat azonban ez idáig lényegében figyelmen kívül hagyták. A civil szervezetek elsősorban azt kifogásolják, hogy a törvénytervezet, illetve - parlamenti megvitatása során - a hozzászólók nagy része nem az áldozatok biztonságára, a személyi biztonsághoz való legalapvetőbb emberi jogára helyezik a hangsúlyt, hanem inkább a bántalmazók alkotmányos jogaira figyelnek.

A tervezet szerint 2005 júliusával válik érvényessé a törvény; arra vonatkozó ütemterv, hogy a hatálybalépés időpontjáig hogyan valósulnak meg a feltételek, a mai napig nem született.