horoszkóp

A szingliirodalomé lenne a jövő?

2006.09.14. 12:27
Bene Viki szinglianya Eszterlánc című könyvének értelmezése közben az irodalomtörténész a szingliirodalom jövőbeli szerepéről beszél, Vámos Miklós felesége pedig eszmeiséget és irodalmi műfajt kutat. A lényeg: New York hatvan százaléka szingli.

Beköszöntött az ősz, ennek köszönhetően azt hittük előbújnak a szinglik homályos cosmopolitás poharaik mögül, hogy feltöltődve, újult erővel köszöntsék az elmúlás hónapját, ezért aztán vérbe mártogatott tollal érkeztünk a Károly körúti Alexandria könyvesboltba, amiről máris el kell mondjuk, hogy végre egy európai mércét megütő olvasnivalót áruló bolt.

Anyám szingli

Igaz író-olvasó találkozóra mentünk, mégis reménykedtünk néhány kékharisnyában és öklét rázó feministában, de a vénasszonyok nyarán csak a kékharisnyák éreztek magukban késztetést a szingliségről vitatkozni. Az Elle író-olvasó találkozó Bene Viki Eszterlánc című könyvét hivatott kibeszélni, amiről a Velvet is írt már, bár akkor fontosabb volt a sztárvendég anyukák, Farkasházi Réka és Juga Veronika véleménye, no és a könyvet sem olvastuk még.

De mára igen, és Bene Viki is izgalmas személyiségnek tűnt, ráadásul Kiss Noémi irodalomtörténészt is meghívták, az egészet meg Esze Nóra vezette, aki író és Vámos Miklós felesége. Csak nők vesznek részt az eseményen, szomorkás és kevésbé szomorkás harminc-ötvenesek, akik egymás társaságában vagy egyedül üldögélnek, és azt este folyamán csendben követik figyelemmel az eseményeket.

Eszterlánc

Három nő ül tehát a pódiumon, de a téma és a könyv csak bizonyos mértékig találkoznak. Bene (valójában Jaloveczky) Viki ugyanis egy első gyermekét szingliként megszülő anya, aki önéletrajzi elemekkel vegyített szinglinaplót írt teherbeesésének körülményeiről, valamint annak vicces és kevésbé vicces következményeiről.

Kattintson!

A könyvvel nincs is semmi baj, én a repülőn olvastam, kifejezetten szórakoztató volt, de azért van még mit tanulnia az újságírónak, aki jelenleg főállású anya. A legszimpatikusabb benne pont, hogy ezt ő is tudja: regényén végig érezhető a könnyedség, már ami a nyelvezetét és a stílusát illeti, de mondanivalóban sem akarja megváltani a világot, saját elmélete szerint csak kiírta magából az érzéseket.

Szingliirodalommal az iskolákba

Kiss Noémi irodalomtörténész megosztja velünk, hogy 2078-ra megváltozik az irodalomtörténet és a szingliirodalom nemzetközi jelenséggé növi ki magát, egyfajta életmód értelmező kifejezéssé, ami még az irodalomkönyvekbe is bekerülhet, ha jól van megírva. Azt is hozzáteszi, hogy a szingliség nem valami különleges dolog, hiszen New Yorknak több mint a fele az.

Mindenesetre nem vagyok biztos benne, hogy Bene beszélgetőtársai szeretik a könyvet, hol a komolyabb nyelvezetet hiányolják, hol a mondanivalót, néha egészen egyszerűen a diplomamunkáját megvédő törékeny egyetemistalánynak nézik, bár kétségtelen, hogy elismerik az Eszterlánc előnyeit, vagyis azt, hogy ebből az aspektusból még senki nem közelítette meg a témát, és hogy a mű valóban mókás.

Bene benne

Nem hiszik el viszont, hogy a szerző 70 százalékig saját élményeiből írta a könyvet, erre a következtetésre azért jutnak, mert Bridget Jonest is kirúgták az állásából, meg őt is. Pedig ő magától mondott fel. És terhes lett, mindegy. Ezen egy ideig vitatkoznak, a szerző már azzal védekezik, hogy lehet akkor neki ilyen regénybeillő élete van, és persze miért ne.

Esze Dóra a könyv olvasása közben nem érezte a keserűséget, így azt feszegeti, hogy akkor a szerző szerint ilyen könnyedén kell-e megélni, ha egyedül maradunk hasunkban a gyerekkel. Biztos nem ugyanazt a könyvet olvastuk, de az is lehet, hogy ő még soha nem nevetett egy jóízűt úgy, hogy utána elsírta magát. Persze az is lehet, hogy másképp se. Kicsit még kritizálja, hogy Bene hősnője nem is páratlan és nem is anya, mint ahogy az az alcímben szerepel, de aztán kiegyeznek egy döntetlenben.

Elektra a szingli celeb

Ismét visszakanyarodunk a szingliirodalomhoz, ami a társadalomból nőtte ki magát, és ami könnyen lehet, hogy valamiféle párkapcsolatos irodalom felé tart, hiszen folyamatosan fejlődünk, nyilván a kapcsolataink is fejlődnek. Különben a szingliirodalom Kiss Noémi szerint nem is olyan új fogalom, a hatvanas években már születtek hasonló témájú alkotások elsősorban a francia irodalomban. Itt jegyezném meg, hogy a magány és a szingliség fogalomkörének összefonódásából adódóan tulajdonképpen már az Elektrát is nevezhetnénk szingliirodalomnak, és akkor a Szex és New York az újkori Három nővér, de ez azért talán már tényleg túlzás.

A lényeg, és ez igaz, hogy Bene kicsit talán kapkodva fejezte be a Páratlan anya feljegyzéseit, mert már éppen a második gyermekét készült világra hozni, viszont megígérte, hogy folytatja az Eszterlánc történetét, akkor is sok vicces helyzettel és iróniával. Aki meg nem szereti, ne olvasson ponyvát. Vagy szingliirodalmat.