Az egyedülálló, tinédzser anyukák gyermekei a legveszélyeztetettebbek, a házasságban élő harmincasoknak kevesebb okuk van az aggodalomra. A bölcsőhalál oka továbbra is ismeretlen, de a kockázat csökkenthető, ha a gyereket a hátára fektetjük és nem tesszük ki dohányfüstnek.

Angol statisztikák szerint a gyermeket egyedül vállaló nők gyermekei hatszor nagyobb eséllyel halnak meg úgy, hogy haláluk oka ismeretlen marad. A 2005-ös statisztikák szerint az egyévesnél fiatalabb gyerekek nagyobb eséllyel szenvednek bölcsőhalált, ha szüleik nincsenek összeházasodva. A kockázat a tizenéves anyukák körében is magas. A 30-34 közötti, házasságban élő anyáknak van a legkisebb esélyük arra, hogy gyermeküket ilyen megmagyarázhatatlan módon veszítsék el. Ezzel együtt a bölcsőhalálok száma továbbra is alacsony, tavaly Angliában tízezerből 1,9 csecsemő halálának oka maradt ismeretlen.

Tízezerből három

Magyarországon kicsivel rosszabbak a statisztikák, nálunk évente tízezer csecsemő közül három halálát tudják be a bölcsőhalál nevű jelenségnek. Ezzel a magyar Bölcsőhalál Prevenciós Program adatai szerint Dániával kerülünk egy kategóriába. Az Egyesült Államokban ezerből egy, Olaszországban ezerből 0,77 gyermek halálát tudják be bölcsőhalálnak, ám a nemzetközi összehasonlítás az eltérő vizsgálati és boncolási gyakorlat miatt nem mindig hiteles.

A Bristoli Egyetem csecsemőegészségügyi szakértője, Peter Fleming professzor az egyedülálló anyák rossz anyagi helyzetével magyarázta a statisztikát. Mint az angol Life Style Extra magazinnak elmondta, a dohányzás, az alkohol- és a drogfogyasztás is növeli a bölcsőhalál kockázatát, és ezek a tényezők a fiatal, egyedülálló anyák körében erősebben jelen vannak.

Tudatlanok a szegények

A statisztikák nem mondtak sok újat, véli az angol bölcsőhalál-kutatási alapítvány szóvivője, Sarah Kenyon. "Az elmúlt évek során már kiderült, hogy a hátrányos helyzetű családokban nagyobb eséllyel szenvednek bölcsőhalált a csecsemők" - nyilatkozta. Az angol esélyegyenlőségi hivatal munkatársa szerint noha a bölcsőhalál gyakorisága az utóbbi időben közel negyedével csökkent, a hátrányos helyzetű családok továbbra sem rendelkeznek információval az ilyen esetek megelőzéséről.

A bölcsőhalál pontos oka egyelőre ismeretlen, bár azt tudni lehet, hogy számos rizikótényező is szerepet játszik kialakulásában. Ilyen a gombával, baktériummal fertőzött matrac, a hason fekvő alvási helyzet, a kóros reflexek a gyomortartalom visszacsorgása során, a veleszületett anyagcserezavarok, a nem megfelelő ágyazási technika, a hátrányos szociális helyzet, az aluliskolázottság, a dohányártalom, legutóbb pedig a gének szerepe is felmerült. A Manchesteri Egyetem kutatói három olyan génre bukkantak, melyek együttes jelenléte legalább annyira hajlamosítja a csecsemőt a bölcsőhalálra, mint az anyai dohányzás, írta a Daily Telegraph angol lap.

Mi az a bölcsőhalál?

Bölcsőhalálról beszélünk a csecsemőkorban hirtelen és váratlanul bekövetkező halál esetén, ha az előidéző ok széles körű utólagos vizsgálatokkal sem tisztázható, ide értve a boncolás eredményét is.

Bár az éber állapot nem kizáró ok, az esemény legtöbbször alvás közben - gyakran az éjszaka folyamán - következik be. A szülő, ha egyáltalán módja van észlelni, nem találkozik harsány tünetekkel: az eddig normálisan viselkedő baba tónustalanná válik, hangot nem ad, mozgás, légzés nem észlelhető, esetleg a bőr és nyálkahártyák színe megváltozik. Előfordulhat, hogy gyomortartalom jut vissza a garat, vagy szájüregbe, onnan a légutakba és ez lehet oka is, következménye is a bekövetkező halálnak.

Forrás: Bölcsőhalál.hu