horoszkóp

Buddhista általános iskola nyílik

2004.02.12. 11:08
Két évvel ezelőtt a Tejút Iskola és Ifjúságnevelő Alapítvány és a Tan Kapuja Buddhista Egyház arra az elhatározásra jutott, hogy buddhista szemléletű általános iskolát hoznak létre Budapesten. Altmann Andrea pszichopedagógus, az iskola egyik kitalálója és alapítója két évig kutatott Ázsiában a különböző buddhista oktatási módszerek után, szakdolgozatát is ebből írta.
Úgy gondolták, igény lehet egy ilyen általános iskola létrehozására, lévén Magyarországon már több ezerre tehető a buddhizmus tanait követők száma, és a Buddhista Főiskola már több mint tíz éve működik nagy sikerrel, az itt végzett emberek pedig szívesen tanítanának egy ilyen iskolában. Elmondása alapján a buddhista iskola nem azt jelenti, hogy a gyerekek buddhistákká válnak az iskolában, hanem a tanárok tanítanak buddhista szemlélettel.

Mivel az iskolát a Tan Kapuja Buddhista Egyház alapítja, az iskola vallási iskola lesz, tandíjat nem kérnének. Altmann Andrea ennek ellenére úgy véli, a fő motívum nem a vallás lenne, hiszen a buddhizmus egy módszer az élet eseményeinek és önmagunk megismerésére, amely szerinte minden kultúrában alkalmazható.

Univerzális törvényszerűségek

"A gyerekek megtanulnak jobban bánni a testi és tudati folyamataikkal, érzelmeikkel és kapcsolataikkal, nyitottá válnak más kultúrák felé, érzékenyebbek lesznek mások szenvedéseire" - mondja Altmann Andrea, aki éppen ezért nem érzi megalapozottnak azokat az ellenvéleményeket, miszerint egy európai gyermek a buddhista iskolában elidegenedik saját kultúrájától. "A buddhista filozófia hatására a gyermekek együttérzőbbekké válnak és átélik az egységérzést a többiekkel, valamint megtanulják jobban vállalni a felelősséget saját cselekedeteikért" - érvel.

Altmann Andrea szerint iskolájuk legalább annyi diákot vonzana, mint más alternatív iskolák, amelyek már évek óta sikerrel működnek, hiszen a szülők többsége valószínűleg nem buddhista lesz, csak szimpatizáns. Először csak alsó tagozatot indítanának be, később azonban felsőbb osztályokat és óvodát is terveznek.

"A szülők és az iskola felelőssége, hogy minél hamarabb megismertesse a gyerekeket az univerzális törvényszerűségekkel és a saját cselekedeteik következményével, hogy minél hamarabb el tudják dönteni, hogy miként akarnak élni. A gyerekek számára az eligazodás a világban a legnehezebb, és mi ebben szeretnénk őket segíteni. Úgy véljük, hogy a világ teljességéhez a muszlim, keresztény, zsidó és buddhista tanok és tapasztalatok, energiák egyaránt fontosak."

Aikido és néptánc

A buddhista filozófia mellett a tanterv szerint az állami iskoláknál alaposabban ismertetnék meg a gyermekekkel a magyar népi kultúrát és hagyományokat, így például az aikido, tai-csi, testtudatosító meditációk, jóga mellett a néptánc is fontos szerepet kapna. A buddhista foglalkozásokat a meditációs gyakorlatok, buddhista tradíció szerinti vitakörök, morális és etikai tartalmú buddhista történetek, és mandala-szemléletű foglalkozások alkotják majd.

"Nálunk nem lesz buktatás, mert ha valamelyik tantárgyból valaki az életkoránál gyengébben teljesít, akkor egy alacsonyabb osztályfokon tanulja azt a tantárgyat, amíg be nem hozza a lemaradását. Nem az életkor, hanem a tudás szintje fogja ledönteni, hogy ki melyik osztályba jár" - folytatja tovább a tervezett iskola jellemzését Altmann Andrea.

Az Index ellenáll

Ad hoc szerkesztőségi felmérésünk alapján az Index munkatársai nem vonzódnak az alternatív iskolákhoz. A megkérdezett kollégák közül mindössze három mondta azt, hogy amennyiben lehetősége nyílna előzetes iskolalátogatásra, és meggyőződhetne róla, hogy a gyermek javára szolgálhatna az iskola, akkor beíratná a gyerekét, mert úgy gondolja jó hatással lehet a gyermek fejlődésére.

A legtöbben azonban elutasították a buddhista általános iskolát. Azt lehet mondani, hogy az újságírók meglehetősen konzervatívnak bizonyultak ebben a kérdésben, legtöbbjük ugyanis a hagyományos iskolarendszerben hisz. A buddhista iskolával legtöbbször az a kifogás merült fel, hogy kisgyermekkorban semmilyen vallási iskola nem tesz jót a gyereknek, illetve többen említették, hogy attól félnek egy elvontabb, filozofikusabb nevelési rendszerben gyermeke nem a reális világgal találkozna, így nehézséget okozna számára a külső világnak való megfelelés.

Többen gondolták úgy, hogy a főiskolai és egyetemi továbbtanulásnál jelentenének hátrányt a buddhista alapok, abban az esetben, ha a gyermek nem kíván a buddhista főiskolán maradni. A buddhizmust ismerő kollégák szerint a buddhizmushoz valamennyire érettnek kell lenni, és egy gyerek még semmilyen vallás lényegét nem fogja fel, ezért nem is kell ezzel terhelni.

"A buddhizmus intézményes keretek közé történő szorítása Magyarországon megkérdőjelezhető, kicsit vicces is, pláne, ha megfontoljuk, hogy az általam egyébként nagyra tartott Belga zenekar néhány tagja is Buddhista Főiskolára jár. Szerintem ez a kérdésfelvetés Tibetben, Kínában vagy Japánban indokolt, nálunk kicsit erőltetett" - véli egyik munkatársunk.

Az iskola mellett érvelők azonban úgy vélték, ha a tanterv valóban a ugyanazt a tananyagot sajátíttatja el a gyerekkel, mint egy állami iskola, csak ad valami pluszt is hozzá, akkor jöhet az buddhista iskola!