horoszkóp

Babakocsikkal követelték Budapest akadálymentesítését

2005.09.20. 22:06
A TaVASZ közhasznú egyesület szerda délután ismét azért tüntetett, hogy a kerekes székesek és a babakocsis anyukák számára is megoldható legyen a közlekedés és az ügyintézés a fővárosban. A zuhogó esőben a résztvevők kerekes székes táncbemutatót is tartottak, igaz, leginkább saját maguk szórakoztatására.
Tekintse meg képeinket!

Az álmos, hideg, rosszkedvű őszi esőben idén is megtartotta babakocsis és kerekes székes tüntetését a TaVASZ közhasznú egyesület. Az esélyegyenlőségért küzdő TaVASZ (Tegyünk a Világért! - Anyák Szövetsége) Egyesület tavaly szeptember huszadikán is ugyanabból az okból tüntetett, mint idén: a babakocsis édesanyák és a mozgássérültek közlekedési helyzetén szeretnének javítani.

TaVASZ az őszben

A Kossuth tér felé közelítve azt tippeltem, hogy a demonstrációra senki nem fog eljönni, amiben sajnos igazam is lett. A sajtó képviselőit és néhány kerekesszékest, valamint a pár kismamát és a hozzátartozókat leszámítva ugyanis egyedül Antal Kálmán, a főpolgármester-helyettesi hivatal vezetője jelent meg, aki két emberével és ernyőjével gyászos hangulatban érkezett, hogy átvegye a petíciót. A kormánypárt - talán az eső miatt - nem érezte égetőnek a problémát és nem jelent meg a demonstráción, de az ellenzék sem tett másképp.

A hivatalvezetővel és az időjárással ellentétben a tüntetők igazán vidámak voltak, pedig a helyzet nem ad okot sok örömre. Horváth Anna, a TaVASZ szóvivője szerint szörnyű, hogy szavaik süket fülekre találtak, még akkor is, ha már a tavalyi demonstráción is közölték velük, hogy az állapotok bár tényleg tarthatatlanok, rövid időn belül semmi sem fog történni.

Távoli, mint a jó pesti utak

A hivatkozási alap természetesen a pénzhiány, ami egy nagyon "kényelmes és biztonságos érv", de nem szabadna ennyivel elintézni a dolgot. A szóvivő elmondta, ők egy toleránsabb, figyelmesebb nemzedék felnevelésén fáradoznak, mégis mindez hiábavaló addig, amíg a fiatal anyukák maguk is fogyatékosak, hiszen a babakocsit cipelni gyerekestül nem tartozik a nevelés legalapvetőbb feladatai közé.

Petíciójában a TaVASZ azt kéri, hogy a kormány segítse a szabad mozgásban a mozgássérülteket és kismamákat, hogy azok ne kényszerüljenek a négy fal közé. Azoknál a középületeknél, ahol nem megoldható a lift építése, ötven méteren belül építsenek ki kerekesszékkel is járható utakat és engedjenek nekik is beletekintést a tervekbe, mivel a már akadálymentesített útvonalak sem felelnek meg maradéktalanul az igényeknek.

A TaVASZ tudja ugyan, hogy hivatalosan csak 2010-re kell mindent akadálymentesíteni, de ahhoz talán el kellene kezdeni, vélik, hiszen például a felújított kettes metróban sem történt semmi sem az ügyben. Mintha nem is mentesítenének, hanem szépen építenék az új akadályokat.

Klikk a képre!

Ezután a Gördülő kerekesszékes tánccsoport előadását láthatták a résztvevők, ami egy pillanatra képes volt elfeledtetni, hogy esik, fúj és nincsen akadálymentesítve a város. Vidáman, mondhatni önfeledten adták elő performanszukat és még az sem zavarta meg őket, hogy az újságírók közben megrohamozták az önkormányzati résztvevőt, hogy a másik oldal véleményét is meghallgassák.

Mi is a pénz?

A TaVASZ tehát átadta petícióját a kiszivárgott Antal Kálmánnak, aki párás szemmel, ámde büszkén közölte, hogy a főváros idén már ötszáz milliót költött ilyesmire és még további százötöt fog elpukkantani, és bizony, hogy a "hivatalterületek" már akadálymentesek, amit talán arra értett, hogy a folyosókra nem tettek taposóaknákat. Igaz, a lépcsőkön nem lehet kerekes székkel felmenni, de nézzük a dolog szép oldalát. Persze van, ahol lehet, például a XI. kerületi önkormányzatban egész a recepcióig eljut a kerekesszékes ember. A hivatalvezető ezek után bejelentette, hogy az ügyfélszolgálati iroda a Váci útra költözött, majd szétnézett és várta a hatást. Ez azonban elmaradt, mivel senki sem értette, mi köze van ennek bármihez is a szakadó esőben.

Akárhogyan is, az édesanyák és mozgássérültek összejöttek, elmondták, amit akartak és amiben mindenki szerint igazuk van, méltósággal táncoltak egy kicsit, majd elindultak hazafelé, vagy esetleg a Váci útra, az ügyfélszolgálati irodába, ki tudja. S továbbra sem fognak tudni felmenni kerekes székkel vagy babakocsival a lépcsőkön, és továbbra sem kapnak mást, az illetékesektől, mint néhány odakent számot. Ötszáz millió forint vajon sok vagy kevés?

Nos ezerkilencszázkilencvennégyben az M0-s autópálya M1 és M5 közötti, huszonkilenc kilométeres szakaszát tizenöt milliárdért építették. A dél-pesti milleniumi városközpont kulturális tömbje építésének költsége előreláthatólag harmincegy milliárd forint lesz. Szándékosan nem rángattam ide kaszinók felújításának, luxuslakások építésének árait. Az nem az állam feladata. De az emberi létfeltételek megteremtése már igen. S nem is olyan drága dolog az.