Meggyőződésem, hogy az iskolákat azért helyezik száz éve épült hatalmas ódonszagú épületekbe, hogy a diákokat tanórán kívül, a több emelet magas lépcsőházakban is nyomaszthassák. Ezt gondoltam már gimnáziumban is, és ez jutott eszembe most, mikor jóval érettségi után ellátogattam a Mester utcai Szent István Közgazdasági Középiskola egészség-napjára, amiről csak annyit tudtunk, hogy ott lesz Dobrev Klára is. Próbáltam rögtön a lényegre térni, a portán azonban nem tudták megmondani Dobrev Klára pontos tartózkodási helyét, így betértem az első utamba álló nagyobb terembe, ahol mozgást érzékeltem.
Műszerfújás
|
Az egészséges életmód jegyében a teremben tartózkodó fehérköpenyesek rögtön azzal kezdték, hogy felmérték a középiskolások tüdejének szén-monoxid szintjét. Mert bár 18 év alatt elvileg nem lehetne dohányáruhoz jutni, a gyakorlatban ez nem sok akadályba ütközik, viszont az iskolások becsületére legyen mondva, lelkesen álltak sorban szén-monoxid mérésre. Az éppen sorra kerülő, 15 évesnél nem idősebb diáklány hatalmasat fúj a mérőszerkezetbe, mire a műszer kiadja a 14-es számot. "Hát mit mondjak erre?" - kérdi a vele szemben álló fehér köpenyes asszisztensnő, miközben jelentőségteljesen mutogatja az előtte fekvő táblázatot, miszerint az elfogadható egység maximum kettes lehet. "Éppen most akarom letenni a cigit" - mondja kissé megilletődve a még mindig csak 15 éves lány, majd odaszól a barátnőjének, hogy jobb lesz, ha ő meg sem fújja a szerkezetet.
Dobrev Klára a kétszáztízesben
Közben Dobrev Klára kamerák és iskolások kíséretében a 210-es teremben hozzálát a salátakészítésnek. Gyümölcssalátát készít, illetve kuktaszolgálatot teljesít egy másik hölgy mellett, aki a főzés előtti kézmosásra buzdítja a kizárólag lányokból álló nézőközönséget. A mellettem álló lány érdeklődésemre elmondta, hogy azért vannak itt, mert ide lettek beosztva. "Minden osztályt beosztottak valahova, és nekünk ez jutott. De ez legalább érdekes, mármint a salátakészítés, meg miniszterelnök asszony" - mondja komolyan. Mikor legközelebb felnézek, már nincs a teremben.
Azt azonban el kell ismerni, hogy a Dobrev Klára mellé beosztott lányok valóban élvezték a főzőcskézést annak ellenére, hogy a "ki szokott otthon salátát készíteni" kérdésre senki nem jelentkezett. A hölgy aki nemrég még a kézmosás fontosságáról beszélt most áttér a rostokra, és mivel a "mire jók a rostok" kérdésre sem érkezik válasz, elmondja, hogy a rostfogyasztás azért különösen fontos, mert olyan, mintha smirglipapírral végiradíroznánk a beleinket. A rostokról való beszéd fontossága egyébként beigazolódni látszik, hiszen mint a helyszíni felmérésből kiderült, a diákok szinte egyáltalán nem esznek gyümölcsöt, és ha választaniuk lehet a rostos és szénsavas üdítő között, az utóbbit választják. Közben egy fiúcsoport készséggel felvilágosít, hogy a 101-esben ingyen C-vitamint osztogatnak, de ha akarom, gumióvszert is kaphatok. Ebből, mint később kiderült, csak a vitamin volt igaz.
Mikor lehet hazamenni?
|
A program lassan véget érni látszott, visszaballagtam hát a 210-esbe megnézni, elkészült-e a saláta. El bizony, de mivel edény és evőeszköz nem volt, egyelőre ott árválkodott egy hatalmas tálban az asztal közepén. Dobrev Klára kezet mosott, mosolygott és távozni készült. Az egészséges életmód mellett mindig is kiállt. A kiskötényes, beosztott iskolás lányok zavartan csipegették a salátát. ("Éva néni azt mondta, hogy még nem mehetünk haza" - mondta társainak az egyik lány a fogai között.)
|