Csak az általánosban
A még korántsem lezárt vita jelenlegi állása szerint a nyilvános oktatási intézmények közül egyedül az általános iskolák pedagógusaira vonatkozik majd a rendelet és csak bizonyos tartományokban, például Niedersachsenben. A felsőoktatásban dolgozók, a diákok és állami alkalmazásban álló nők számára továbbra sem lesz tabu a kendők viselete. A rendelet alól felmentést kapnak az iszlám vallásórák tanárnői is.
Vallási szimbólum vagy az elnyomás jelképe?
A többszereplős vitában számos politikai erő megszólalt. Johannes Rau államfő például a szóban forgó ruhadarabot vallási szimbólumként interpretálta, míg Wolfang Thierse parlamenti elnök azon az állásponton volt, hogy a csadort nem lehet egy lapon említeni a kereszttel, hiszen míg előbbi a nők elnyomásának egyértelmű jelképe, utóbbi vallási szimbólum. Rau úgy fogalmazott: ha a német iskolákban megtiltanák a muzulmán asszonyoknak a fejkendő viselését, akkor a kereszt jelenlétét is be kellene tiltani.
Az egyház véleménye
Rau álláspontjára a katolikus egyház is reagált: a hamburgi érsek értetlenkedését fejezte ki afölött, hogy a német államfő a fejkendőt a keresztény hívők vallási szimbólumaival veti össze. Rau a Vatikántól ugyancsak azért kapott szemrehányást, mert egyenlőségjelet tett a keresztény és iszlám jelképek közé.
Francia fejlemények
Időközben Jacques Chirac, francia államfő egy szakértőkből álló bizottság határozata alapján vallási szimbólumnak minősítette a fejkendőt. A vallási szimbólumok iskolai betiltására vonatkozó tervek a közelmúltban számos muzulmán felekezetű ember tiltakozását váltotta ki Franciaországban is.