A folyóirat szerint az iskolai magatartás problémákkal küszködő fehér bőrű, amerikai gyermekek között sokkal többen vannak azok, akiket kisebb korukban gyakran elnáspángoltak szüleik, mint olyanok, akiknek szülei tartózkodtak a kicsik ilyetén rendszabályozásától.
A vizsgálat ugyanakkor megállapította azt is, hogy a spanyol ajkú, illetve afrikai származású bevándorló családok gyermekei esetében nincs említést érdemlő összefüggés a kétéves kor előtti testi fenyítés, illetve a néhány évvel későbbi magatartási problémák között.
Slade kijelentette: "rendkívül fontos az egész családi kapcsolatrendszer, amelyben a gyermek felnövekszik. Ha a családon belül amúgy is komoly feszültségek vannak, illetve ha a gyermek azt érzi, hogy folyamatos dühödt indulatok áradnak feléje, egy enyhébb popsicsapás is komolyabb hatást gyakorol rá, mintha mindezen érzelmek nem terhelik a családon belüli viszonyrendszert."
Az amerikai folyóirat írása szerint részben ezzel magyarázhatók a fenyítések későbbi hatásaiban mutatkozó etnikai, faji különbségek is. Mivel az afrikai származású amerikai családokban a kisgyermekek elnadrágolása szociálisan elfogadottabb konfliktuskezelési forma, egy ilyen epizódból sem a szülő, sem pedig a gyermek nem csinál nagy ügyet.