"Azt mondták, csak táncolnunk kell" - ez a legtöbbször elhangzó magyarázat arra, hogyan kerülnek fiatal, kiszolgáltatott nők ezrei akaratuk ellenére külföldi bordélyházakba. Ugyanez a szlogenje a Viasat3 új, Matrioshki című, belga bűnügyi sorozatának, ami nem csak ebben követi hűen az életből merített forgatókönyvet.

Dr. Fehér Lenke az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa az első rész sajtóvetítése után szóban szabályos szakvéleményt csatolt a látottakhoz. "Szinte mindent tételesen, pontosan mutat be - akár oktatófilm is lehetne" - mondja el az emberkereskedők kezébe került, később prostitúcióra kényszerített litván lányok történetéről. A levetített első rész néhol valóban erősen oktatófilmesen szájbarágós, de amikor azt hisszük, már megvannak a későbbi főszereplők - a kis naiv szőke, a jó érzékkel gyanakvó barna, a kétszínű bombázó és társnőik, valamint a már ránézésre is nagyon gonosz emberkereskedők személyében -, az epizód vége még meglepetést is képes okozni. Ez a cikk azonban nem erről szól, szakavatott vélemény itt. Ez a cikk arról szól, hogy a sorozat - élvezeti értékétől és filmes eszközeinek kifinomultságától függetlenül - reális képet fest az emberkereskedelem áldozatául esett lányok sorsáról.

Tipikus trükkök

Dr. Fehér Lenke

Az emberkereskedők áldozatává válás veszélye a világon mindenhol a rossz anyagi körülmények közt élő, kilátástalan jövőjű, primitív családi hátterű, idegen nyelveket nem beszélő lányokat fenyegeti, akik többnyire könnyű, de nagyon jól fizető fizikai munka ígéretével kecsegtető újsághirdetések, szórakozóhelyi ismeretségek útján kerülnek a felhajtók kezébe.

Elterjedt gyakorlat, hogy idegen nyelvű szerződést íratnak alá velük, és azonnal olyan irreálisan magas "tandíjat" jelölnek meg betanítás címén, amit a lányoknak anyagi helyzetük révén esélyük sincs kifizetniük. A nagylelkű munkaadók persze biztosítják a jelentkezőket, hogy ez nem gond, az összeget majd ők levonják a szorgos alkalmazott későbbi keresetéből, a megkönnyebbült lány pedig akár kezességvállalási nyilatkozatot is aláírat a családjával, csak el ne essen a fantasztikus munkalehetőségtől. "Ezt hívjuk adósságcsapdának, ettől kezdve ezzel bármikor zsarolható" - bólint dr. Fehér, aki maga is járt a sorozatban megjelölt régióban, és személyesen is beszélt hasonló dolgokon átesett lányokkal és családjaikkal. "Volt olyan esetem is, ahol a család már tisztában volt vele, mit csinál a lány Hollandiában, de azért könyörögtek neki telefonon, hogy próbálja meg kibírni, mert nem tudják kifizetni a többezer dolláros kötelezvényt".

Garantáltan nem szexmentes

A lányokat ezek után pár hetes "kiképzésre" viszik külföldre, irataikat elszedik, sok esetben veréssel és nemi erőszakkal megtörik, és ha eddig nem, ekkorra már a legnaivabbak számra is világossá válik, hogy a beígért táncosnői, pincénői vagy babysitteri állásként meghirdetett munkakör egyszerű prostitúció. Menekülésre azonban ilyenkor már nincs remény: "munkáltatóik" rabszolgaként, bezárva, vagy legalábbis folyamatos megfigyelés alatt tartják őket, ráadásul iratok, helyismeret és nyelvtudás nélkül eleve nem is tudnának kihez fordulni. Persze mindig akad, akinek sikerül megszöknie, vagy egy jobb érzésű vendégén keresztül segítséget kérnie a helyi hatóságoktól, de "olyan eset is előfordult, hogy a lánynak megmondták: hazaengedik, ha hoz maga helyett másik két lányt".

Hogyan ússzuk meg?

A szakértő szerint a magyar rendőrség a rendszerváltozás óta szembesült az emberkereskedelemmel. "Akkoriban Magyarország még főleg tranzitország volt, mára már kiinduló- és célország is vagyunk. Hozzánk többnyire a volt kelet-európai országok lányai kerülnek, míg tőlünk Európa gazdagabb országaiba szállítják a lányokat. Ez az üzletág nagyobb profitot hoz, mint a kábítószer". Az érintett lányok száma pontosan nem tudható, mivel nagyfokú a latencia - akivel ilyesmi történt és hazajutott, utólag többnyire nem tesz feljelentést, hisz sokszor még a családjának sem meri elmondani, mi történt -, Dr. Fehér szerint azonban Európában legalább félmillió ember sorolható az áldozatok közé.

Segélyvonallal segít a Viasat3
Magyarországon 600 ezer 16 és 25 év közti lány él, akik közül minden hatszázadikat prostitúcióra kényszerítenek - tudjuk meg a Viasat3 társadalmi célú hirdetéséből, amelyet új sorozatukkal együtt, péntektől kezdenek sugározni. A kampány célja a figyelemfelhíváson kívül a segítség: "Úgy gondoltuk, a hirdetési kampányban nem is az alapítványt érdemes hirdetni, hiszen nekik - sajnos - már így is van elég páciensük.
Ezért inkább amellett döntöttünk, hogy egy adományvonal üzemeltetésével az anyagi lehetőségeiket segítjük" - mondta el Varró Balázs, a csatorna PR menedzsere. A reklámban szereplő 1784-es telefonszámra küldött sms-ek ára bruttó 300 forint, amely - a technikai költségek levonása után - teljes egészében az Eszter Alapítvány számláját gyarapítja majd.

"Tavaly már tartottunk kurzusokat a rendőrség, ügyészség és újságírók részére is, ahol az ezzel kapcsolatos tudnivalókat, a toborzási technikákat és a beavatkozási lehetőségeket lehetőségeket vettük sorra. Mára már a rendőrségen belül külön speciális egység foglalkozik az emberkereskedelemmel. A megelőzésben azonban legalább ekkora szerepe van a médiának is" - véli dr. Fehér, aki szerint fontos, hogy külföldi munkavállalás esetén ellenőrizzük a céget, keressünk referenciákat, hagyjuk meg ismerőseinknek várható tartózkodási címünket és telefonos eléhetőségünket. A Velvet riportere szerint ez utóbbi két dolog az, amiről csak akkor derül ki, hogy nem stimmel, ha már rajtavesztettünk, ezért a szakértő azt javasolja, jól eldugva legyenek nálunk a megfelelő külföldi civil szervezetek telefonszámai. A Velvet újságírója ezt sem érzi túlságosan megnyugtató tanácsnak, ezért a maga részéről inkább eleve nem írna alá számára ismeretlen nyelvű szerződést.

"Nem mindenre létezik megoldás"

Németh Margit

A civil szervezetek megerősödő szerepe kiemelt az emberkereskedelem elleni harcban: ezek a felvilágosító kampányok mellett az áldozatul esett lányok pszichés, szociális és jogsegélyszolgálati segítését intézik. "Mindez állami feladat volna" - mondja el Németh Margit, az Eszter Alapítvány munkatársa, aki önkéntes pszichológus és pszichiáter kollégáival együtt szexuálisan bántalmazott áldozatok pszichoterápiáját végzi az alapítványban. Magyarországon évente mintegy tízezren szenvednek el szexuális erőszakot - írja honlapjuk, ami akkor is döbbenetesen nagy szám, ha tudjuk, ebben nem csak nők, hanem gyerekek és férfiak is szerepelnek. Ambulanciájuk ingyen igénybevehető pszichoterápiás segítséget kínál a bajbajutottaknak, kiterjedt kapcsolatrendszerük révén azonban rendőri, jogászi vagy orvosi segítséget is tudnak nyújtani a rászorulóknak.

Sok esetben azonban erőfeszítéseik ellenére sem tudják az utcán dolgozó lányokat kiszakítani ebből a körből: "Volt olyan 15 éves páciensünk, aki ebből tartotta el az egész családját. Nem lehetett őt visszahozni, a legtöbb az volt, hogy pszichésen próbáljuk őt megerősíteni annyira, hogy kibírja" - mondja el Német. És hogy hol van ilyenkor a rendőrség, vagy a gyerekvédelem? "Ha ő nem kéri, a terápiás titoktartás okán mi nem kérhetünk rendőrségi beavatkozást" - magyarázza meg Német, hol ér véget egy civil szervezet jogköre: "A gyerekvédelem pedig nem tehetetlen, csak nem mindenre létezik megoldás".