horoszkóp

Lemondhat-e a gyerekszülésről egy 18 éves lány?

io
2006.07.21. 12:13
Nincs megegyezés sem a parlamenti pártok sem a civil szervezetek között azzal kapcsolatban, hogy hány éves kortól és főleg, hogy egyáltalán engedélyezhető-e a művi meddővé tétel. A jobboldali pártok szerint a női termékenység társadalmi érték, a liberális vélemény szerint viszont mindenkinek joga van arra, hogy döntsön saját testéről.

A művi meddővé tételről szóló csütörtöki szakmai tanácskozást az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil-és vallásügyi bizottsága szervezte azzal a céllal, hogy a művi meddővé tételről szóló társadalmi vitát elősegítse, a társadalmi szervezetek bekapcsolásával pedig a civilek véleményét is mérlegelje az új törvény elfogadása előtt.

Jelenleg nincs szabályozás

A három és fél órás szakmai beszélgetésre azért került sor, mert június 1.-től az Alkotmánybíróság eltörölte a művi meddővé tételre vonatkozó eddigi szabályozást, új törvény hiányában azonban június 30-tól óta bárki, legyen az férfi vagy nő, aki elmúlt 18 éves, kérheti a művi meddővé tételt családtervezési célból. Az Alkotmánybíróság szerint az eddigi törvény, amely a nem egészségi célból végzett művi meddővé tételt 35 éves életkorhoz vagy három vér szerinti gyermek meglétéhez kötötte, alkotmányellenes volt, hiszen a három gyermek meglétének kitétele népesedéspolitikai szempontokat vett figyelembe, korlátozta az önrendelkezéshez való jogot, amellett pedig erősen diszkriminatív volt, hiszen különbséget tett vér szerinti és nem vér szerinti gyermek között.

Sokan később meggondolják magukat

Az Alkotmánybírósággal ellentétben Dr. Papp Zoltán a Semmelweis Egyetem I. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója azt hangsúlyozta, hogy ragaszkodni kellene az új törvénynél a 35. éves korhatárhoz, ezt ugyanis nem hasra ütésre, hanem klinikai tapasztalatok alapján állapították meg az orvosok. Az amerikai felmérések szerint, azok a nők, akik 18-30 éves koruk között végeztették el magukon a művi meddővé tételt, négyszer akkora arányban bánták meg korábbi döntésüket, mint azok a nők, akik 30 éves koruk fölött döntöttek a műtétről. Emellett az orvosok álláspontja az, hogy egy 18. életévét betöltött személy nem képes arra, hogy egy életre szóló döntést hozzon ilyen kérdésben, a műtét ráadásul igen veszélyes is. Az orvosi álláspont szerint a műtétet államilag kell finanszírozni, a szövődményekből kialakuló komplikációk kezelése azonban legyen önköltséges, illetve az is, ha valaki később esetleg meggondolná magát és reparációs műtétet szeretne végeztetni.

Garanciális alap

A meghívott társadalmi szervezeteknél sem volt éppen jellemző az egyetértés. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviseletében dr. Csernus Eszter kifejtette, hogy meglehetősen nagy a zavarodottság a családtervezési célú művi meddővé tétel kapcsán, hiszen a vita során összekeveredtek a vallási-lelkiismereti, az orvosi, az alkotmányossági és az emberi jogi szempontok, ami nehezíti a kérdés megnyugtató újraszabályozását. A TASZ véleménye szerint ugyanis szükségtelen megvédeni saját maguktól a felnőtteket, az államnak kötelessége viszont hogy a tájékozott, megfontolt és kényszertől vagy fenyegetéstől mentes belegyezés és beavatkozás körülményeit biztosítsa.

Az élő fa kiirtása

Meglehetősen szélsőséges véleményt képviselt ezzel szemben a Katolikus Családegyesület Életvédő Fórum, akik szerint a női termékenység társadalmi és közösségi érték is, így emiatt nem csorbítható személyes meggondolásból. Hasonló álláspontot képviseltek a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége képviselői, akik olyan hangzatos mondatokkal érveltek, mint hogy "az abortusz az élet meggyilkolása a meddővé tétel egy élő fa kiirtása", és hogy a művi meddővé tétel járványügyi szempontból is nagyon megkérdőjelezhető. A Habeas Corpus aggályai pedig elsősorban arra irányultak, hogy ne legyen kötelező a partner részvétele is a művi meddővé tétel előtti konzultáción, hiszen a nők elleni elnyomás és a családon belüli erőszak sikeres eszköze lehet, ha a nő nem dönthet maga a fogamzásgátlásról.

Megfelelő idő biztosítása

A politika színterén is meglehetősen kettészakadtak az álláspontok. Míg a jobboldali pártok szigorúan egészségügyi indokból engedélyeznék a beavatkozást, a kormány úgy látja, hogy a művi meddővé tétel tiltása az önrendelkezési jogot tiltaná, azt azonban indokoltnak látja, hogy az új szabályozásban a 18. életévénél magasabb életkort szabjanak meg. Jjelenleg a 26. éves életkor merült fel elfogadhatónak. Emellett az MSZP szerint kötelezővé kellene tenni a jelenlegi három hónapnál hosszabb várakozási időt. Az SZDSZ ezzel ellentétben úgy véli, hogy a érettség nem feltétlenül korfüggő, így nem kell alsó korhatárt szabni, a megoldás pedig az alapos tájékoztatásban és a döntéshez megfelelő idő biztosításában rejlik.

A kerekasztal beszégetést levezető elnök Gusztos Péter, az Emberi jogi, kisebbségi, civil-és vallásügyi bizottság tagja kihangsúlyozta, hogy az új törvény meghozása előtt a civil szervezetek és a frakciók álláspontját is mérlegelni fogják.