horoszkóp

Pinamagazinokról beszélnek a kortárs címlaplányok

dns
2007.03.04. 13:07
Milyen ma Magyarországon egy címlaplány? Ezt a kérdést boncolgatta többek közt Jakupcsek Gabriella és Bombera Krisztina a Nőttön Nő című, rendhagyónak titulált rendezvény kerekasztal beszélgetésén. Az eseményen az éjszakai életből ismert női arcok, feministák, és az esélyegyenlőségi kultúra képviselői mulattak, szolidan sörözve.

„Az a tapasztalatom, hogy a legtöbb címlapfotózáson ugyanazt a kifejezéstelen mosolyt kérik, amit pillanatok alatt be tudok vágni. Nem fordítanak a képre nagyobb energiát, megelégszenek ennyivel”- hangzott el Jakupcsek Gabriella egyik véleménye arról a témáról, milyen ma Magyarországon egy címlaplány.

Esélyegyenlőségi kultúra

Katt!

Nőttön Nő címmel rendhagyónak titulált, kétnapos női találkozót szervezett a Törökfürdő Alapítvány az A38 hajón. A programból úgy tűnt, a szervezők igyekeznek figyelmen kívül hagyni az ismert sztereotípiákat, és olyan női szerepeket emelnek ki, mint például a közigazgatásban dolgozó nő, vagy a médiaban szereplő nő.

Az utóbbiról szóló beszélgetés érdekelt leginkább, habár a meghívott szakemberek közt a mai feminista nézetek néhány képviselője is szerepelt, ezért sejtettem, nem annyira a bulvárközélet lesz a kiemelt téma. A hajó éttermének bejáratánál az esélyegyenlőségi kultúra arcai tűntek fel, Novák Péter televíziós interjút adott egy áttetsző sátor előtt, amelyben női használati tárgyakat állított ki egy képzőművész a vörös tangától a hajkeféig.

Férfiak elenyésző számban

A teremben - egy meleg női párról készült dokumentumfilmje miatt - az utóbbi időben gyakran emlegetett Bódis Krisztát láttam, és Palya Beát, aki most, mint esélyegyenlőségi nagykövet jött el. Míg az ex-Animás Németh Juci a vacsorájához vajas krumplit intézett, feltűnt az éjszakai élet néhány jellegzetes női arca is. „Az egyik fő célunk, hogy elinduljon a párbeszéd a nők és férfiak közt” - mondta megnyitóbeszédében Rauch Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára. Ülőhelyéről is látható volt, hogy akikhez valójában szólni szeretnének (közigazgatásban dolgozó férfi, médiaszemély férfi, hazárdjátékos férfi, focidrukker férfi, stb.) elenyésző számban képviseltették magukat.

Szintén hiányzott az emancipációról másképp gondolkozó playmate, vagy a Pin-Up Girl, mint nőtípus, vagy az art deco kategóriában jeleskedő műkörömépítőnő is, pedig velük lett volna a legizgalmasabb megbeszélni az előadások hallottakat. Eljött viszont néhány érdeklődő nyugdíjas, és öröm volt látni néhány hagyományosan öltözött cigányasszonyt. „Jöttünk, mert érdeklődünk”- magyarázta az egyikük.

Bulvárszürreál

A teremben Marjai Judit fotós női házimunkát a divat és reklámfotózás eszközeivel megjelenítő képeit állították ki, amelynek műfaját a kiállítást megnyitó Wahorn András néhány órával korábban úgy határozta meg: bulvárszürrealizmus. Egy fiatal lány percekig nézte Karafiáth Orsolya - egyébként költőnő - portréját, és azt próbálta felidézni a barátnőjének, vajon melyik férfimagazinban látta már ezt az arcot.

Harcosabb nőtársak asztalához ültem, ahol volt még üres hely, ezért a kommentárjaikkal együtt kísérhettem figyelemmel a kerekasztal beszélgetést. A vita moderátora hangszálgyulladása miatt nem - a későbbiekben egyébként gyakran megszólaló - Bombera Krisztina lett, hanem Szilágyi Szilvia Sisso a Tűsarok.org alapitó szerkesztője. A mai trendeknek megfelelő címlaplányt nem hívtak meg a beszélgetésre, sok újdonságot tartogatott számomra ez az egy óra. Például azt, hogy Mojzesné Székely Katalin szociológus szerint: "manapság már nem a király szeretői diktálják a divatot, a sztárokra szeretnénk hasonlítani".

Pinamagazinok

Katt!

Elhangzott, hogy a mindenkori címlaplányok a többnyire férfi laptulajdonosok és döntéshozók nőideáljai. A jelek szerint az ízlésükben nincs jelentős különbség. „Hónap elején megveszem a pinamagazinokat. Néha nem könnyű megkülönböztetni egymástól a címlaplányokat, előfordult már, hogy hónap közepén megvettem ugyanazt a lapot” - mondta Jakupcsek Gabriella.

A női magazinok piacát nem sikerült lefedni, egyedül Molnár Gabriella, a Nők Lapja főszerkesztője képviselte a szerkesztőket. Molnár a hetilapjának legsikerültebb címlapjait hozta magával, és nem meglepő módon elsőként a körükben ülő Jakupcsek Gabrielláról készült címlapot mutatta meg. A műsorvezető egy szürke ló mellett pózolt a képen.

A negyvenesek inkontinencia-betétje

Mint azt Jakupcsek elmondta, manapság ritkán szerepel címlapokon, és ritkábban ad interjút. Úgy véli, a negyvenes nők a nyugati gyakorlathoz képest kevesebbet szerepelnek a médiában, de ez – mint megtudjuk – magyar sajátosság. A hazai címlaplány ideálisan huszonéves, legfeljebb harmincas. A szép, de idősebb reklámszereplők pedig már csak inkontinencia-betétet hirdetnek, esetleg protézisragasztót.

Ezt követően Bombera címlapját vetítették ki, aki elmondta, a Nők Lapján kívül egyetlen más magazin sem vállalta, hogy azt a szót közli róla, hogy feminista. A jelek szerint hálás azért, hogy stilizált képe alatt ez a felirat szerepelt a gyerekimádó jelző mellett. Molnár Gabriella úgy tartja, időnként megengedhető a bátrabb szerkesztés – például traktoros munkásokat fotózni a címlapra – de a legfontosabb, hogy az a címlaplány értéket és tartalmat képviseljen.

Cover girl: Britney kopaszon

Láthatóan az is fontos, hogy mindezt egy stúdióban bevilágítva, stylist segítségével felöltöztetve és mosolyogva tegye. Egyes címlapinterjúkon pedig mintha szövegstylist dolgozna. Az online magazinok egy részénél más szerkesztési elvek érvényesülnek, a Velvet főszerkesztője szerint például Britney Spears kopaszon az ideális covergirl. A kerekasztal beszélgetésben az ehhez hasonló irányzatokat egy mondattal illették: eszerint a bulvárcímlap kiválasztásában más szempontok dominálnak.

A mellettem lévő asztalnál az óvszerekről kezdtek beszélgetni, az asztaltársaim közül egy pedig elaludt a széken. „Kemény csaj a Bombera, jókat mond” – véleményezte a beszélgetést egy asztaltársam, amikor nyilvános vita véget ért, de a résztvevők még a pódiumon maradtak. A kortárs címlaparcok nem sokkal később rozét rendeltek, majd lassan a családi fotók és hozzájuk kapcsolódó történetek is előkerültek.